Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)
1863-09-16 / 74. szám
1863. Ötödik évfolyam. BLegjelon: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda: Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. Kancóki Antal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre.........................................................................8 frt Fél évre......................................................................................4 „ Évnegyedre........................................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre...........................................................6 frt — kr. Félévre ...........................................................3 „ — „ Évnegyedre ...........................................................1960 / 74-ik szám. Szerdán, szeptember 16-án. Hirdetések : Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, kétszerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Egyes számára a kr oszk. ért. Előfizetési fölhívás SZEGEDI HIRADÓ október—decemberi évnegyedére. Ismét lefolyt egy negyedév s ilyenkor az előfizetési fölhívás meg szokta keresni a buzgő olvasókat, akiknek rosszul esnék, ha a lapkihordó nem kopogtatna be minden szerdán és szombaton az újsággal, melyből megtudhatni, mi történik a nagyvilágban, magyar hazánkban s legnagyobb magyar városunkban. úgy hiszszek felesleges ismételt pártolásra fölszólítanunk azokat , kik a lap szellemével s irányával ismerősök s kik annak fönnállását a vidék érdekében szükségesnek tartják. Ezek most sem fogják megtagadni azt az áldozatot , melyet a nemes cél felé törekvés megkíván. Csupán annyit jegyzünk meg tehát, hogy lapunk ezután is szokott utján halad s legtöbb teendője leendő küzdeni Szeged és vidékének szebb jövendőjéért. Előfizetési díj: Szegeden házhozhordással és vidéken postai küldéssel évnegyedre 2 frt o. é. Helyben, a kiadóhivatalból elvitetve 1 frt 60 kr o. é. Szabados János, Burger Zsigmond, szerkesztő, kiadó. Megyei nyilvános ülés az ínség ügyében. Szegvár, szept. 10. 1863. Hazánk majd csaknem egy negyedét sújtott aszály előidézte ínséggel, megyénk lakosai — kik nagyobb részt földművelés és marhatenyésztéssel foglalkoznak, — talán legnagyobb mérvben küzdenek, mert a legközelebbi aratás a várt áldásos gyümölcsöt oly szűk mértékben álltta elő , hogy az nem hogy a szükségletet, de még a vetőmagot sem fedezi; a tengeri termésbe helyezett kilátásunk is , miután az a magot sem adá viszsza, végképen meghiúsult, — de mit mondjak a takarmányneműekre ? midőn annak szűke marhatartó gazdáinkat a kétségbeejtő végletekbe helyezé. A lakosság nagy része, még azok is, kik eddig terjedelmes birtokaiknál fogva, szerencsés anyagi helyzettel dicsekedhettek, félve és leverten néznek a legközelebbi jövő elé, mert gabona készletük hiányzik, melylyel földjeiket bevethetnék, igavonó marháik pedig melyekkel földeiket megnövelhetnék, részint elpusztultak , részint a legelős takarmány hiánya miatt a nehezebb földmunkálatok teljesítésére végképen elgyengültek. Eddigi helyzetünk, s kilátásaink valóban kétségbeejtők voltak! De hála a gondviselésnek, hála a legkegyelmesebb Fejedelem atyáskodó jó indulatának, hála legfőbb kormány férfiaink gondoskodásainak, hála Főispáni Helytartónk erélyes s fáradhatlan buzgalmának és közbenjárásának; mert midezeknél fogva ez időben már fennen dobogó kebellel hirdethetem, hogy kétségbeejtő helyzetünk elenyészett, s jövőbeli kilátásaink a legjobb reményekre jogosítanak; mert nyomorult és vagyontalan éhező néposztályunk kenyeret, a munkára edzett lakosaink a már folyamatban lévő országos vállalatoknál nyert alkalmazás által, méltányos napi bérrel, foglalkozásaikkal kiérdemelt folytonos kereset-módot, — földművelő gazdáink, parlagon heverő földeikbe, vetőmagot nyertek, — s mindezen áldásdús intézkedések e hó 9-én Szegváron tartott tiszti közgyűlés alkalmával jutottaknyilvános tudomásunkra, amely napon gyönyörteljes sejtelmek között minden pártszinetet, s elvkülönbségtől eltekintve, a zsúfolásig megtelt teremben jelen voltak, áhitatos reménynyel várák Főispáni Helytartónk ajkairól azon magasztos igéket, melyek a kétségbeesés határán állott ezrek szivébe a vigasztalás s valódi megnyugvás érzetét ölték. Ez alkalommal Főispáni Helytartónk, a közvetlen felügyelete alatt álló megyei központi segélyző bizottmány eddigi működésének eredményét elősorolva, őszinte hazafias indulattal üdvözlé a t. megyei közönség jelenlévő tagjait, kik meghívásának engedve, a megye közügyéit intézendők egybesereglettek a végre, hogy ínségben szenvedő embertársaink nyomorának enyhítésében fáradozzanak. Felemlité, hogy midőn a jelen év folyama alatt szeretett hazánkat és különösen megyénket ért elemi csapások terhét együttes áldozatkész közreműködésünkkel enyhíteni törekszünk, legmagasztosabb polgári és felebaráti kötelességünk adóját rójuk le, s felemlíté, hogy midőn e szent célra Csongrádmegye értelmiségének színét és javát egyesülve látja, bizton reményű, hogy a legkegyelmesebb fejedelem atyai gondoskodásától gyámolítatva, az általános ínség súlyos következéseit magunktól elháríthatjuk. Hogy tehát a t. megyei közönség kevésbbé értesült tagjai ezen nagyfontosságú ügyben tett hatósági intézkedésekről, és azok eddigi eredményéről a fölveendő tárgyalásoknál szükséges áttekintést nyerhessenek , a már ez ideig életbe léptetett rendszabályokat következőkben terjesztő elő. Személyesen tett észleletek alapján meggyőződvén a felől, hogy az idei rendkívüli szárazság , a betermés iránt táplált reményeket teljesenmeghiúsító nem csak, hanem a jövő aratás eredményére nézve is alapos aggodalmakat idézett elő, minek folytán a járási szolgabirák általa ez érdemben kimerítő jelentéstételre utasítottak, egyszersmind a nagyméltóságú magyar Királyi Helytartótanács által kibocsájtott rendelet folytán is — a megye területén meglevő terménykészletnek, és a folyó évi aratás és földtermés remélhető eredményeinek összeírása is elrendeltetett — s ezen összeírásban foglalt hitelt érdemlő adatokkal igazolva jön azon tényállás, hogy a megyében meglevő terménykészlet, és az idei aratásból reménytelt gabonatermés összege, a megyebeli szükséglet fedezésére sem leend elégséges, sőt hogy a mutatkozott hiány pótlására összessen 227,221 p. m. különböző gabonanemeknek megszerzése igényeltetik. Ezen nagy gonddal összeállított kimutatás a nagyméltóságú Főkormányszékhez június hó 24 én felterjesztetvén, indokolt jelentésében, a bekövetkezhető közszükség enyhítésére irányzott rendszabályok alkalmazásánál, leginkább azon, mintegy 20.000 családfőből álló néposztályra nézve kéré fel a magas kormány figyelmét, mely kétkezi munkájával keresvén élelmét, az itt és a határos megyékben mutatkozó silány aratási kilátások miatt bekövetkezett üzlet pangás, és teljes munkahiánynál fogva a kereset forrásait nélkülözte. Ezen néposztályra tekintettel, mindenek előtt oly kiható intézkedések életbe léptetését kéré, melyek a vagyontalan munkás nép ezreinek huzamos időre biztos keresetet nyújtván , őket folytonos foglalkozás mellett, saját és családbelieik fentartására képessé tegyék, egyszersmind kijelölő azon eszközöket, melyek e cél elérésére Csongrád megye területén legalkalmasabbaknak látszottak; — ilyeneknek jelölé ki a szeged - szabadkai és szeged-vásárhelyi országos útvonalnak kiépítését, — a tiszai 87 és 88-ik számú átmetszések foganatosítását, a vedresházi tiszai átmetszés mélyítését és szélesítését, az alföldi vasút, és a megyében létező összes tiszaszabályozási társulatok töltésezési és építkezési munkálatait. Örömmel tudata a t. megyei közönséggel azt, hogy valamint ezen, úgy a vagyontalan és munkaképtelen néposztály segélyezése tárgyában tett felterjesztései a nagyméltóságú főkormányszék helyeslésével találkozván — a javaslatba hozott eszközök közül a 87 és 88-ik számú tiszai átmetszéseknek foganatosítása már meg is kezdetett — a vedresházi átmetszés tökéletesítése, és az alföldi vasút körüli munkálatok életbeléptetése közel kilátásba helyeztetett, a tiszaszabályozási társulatok közül a percsora,röszkei, mindszent apátfalvi , és horgos martonosi, a bécsi nemzeti banktól nyerendő kölcsön által oly segélyben részesíttetnek, hogy több ezer munkás kérnek foglalkozást és bőséges munkabért szolgáltatandnak. A vagyontalan és munkaképtelen lakosok segélyezésére a legkegyelmesebb Fejedelem által e célra adományozott 50.000 főból 5000 forint rendelkezése alá bocsáttatván, ez összegből a megyében fenálló ínségi bizottmányok előterjesztései következtében, a csongrád-megyei és szeged-városi központi segélyző - bizottmányoknak eddigelé, a valóban segélyt igénylők részére, tápanyagok beszerzésére 2480 frt kiadatott; a még meglévő 2520 frt, valamint a nmlságu magy. kir. Helytartó-tanács által hazánk boldogabb megyéiben és városaiban elrendelt önkénytes könyvradományokból begyűjtendő s ezen megye ínségben szenvedő lakosai részére aránylagosan esendő összegek, azok közt időnként szétosztatni fognak. Különös öröme nyilvánítása mellett értesítő a t. megyei közönséget, a császári királyi apostoli Felségének azon valóban atyai gondoskodásáról, melynél fogva a szaktermés miatt szükséget szenvedő kisebb földbirtokosok és földmivesek felsegélyezésére, államköltségen nagy mennyiségű gabonaneműek vásároltatását és ebből Csongrádmegye és sz. kir. Szeged város lakosai között 60,000 mérő vetőmagnak kölcsönképeni kiosztását elrendelni méltóztatott. Ezek után reményét fejezé ki az iránt, hogy az Ínség ügyében eddig tett és még ezután várható intézkedések foganatosítása felett, a Vásárhelyen fenálló központi-ügy a járási fiók-bizottmányok szigorú lelkiismeretességgel őrködvén — a hatósági intézkedések pontos és részrehajlatlan végrehajtása által, szűkölködő embertársaik javát és érdekeit előmozdítani fogják. Végre a személy- és vagyonbátorság fentartását illetőleg, az emberi társaság azon osztályaira hívá fel a t. megyei közönség éber figyelmét, mely a társadalom és a fenálló törvények ellen viselt folytonos harcban, elkövetett büntetésre méltó tetteinek beszámíthatlanságát, az általános nyomor és elemi csapásokkal indokolni mindenkor hajlandó, — ezek tehát a hatóságok előrelátó gondoskodását, és erélyes rendszabályok életbeléptetését szükségessé teszik. Ezek után a t. megyei közönséget felkérő, miszerint a tárgyalandó ügyek elintézéséről öt becses tanácsával és közreműködésével támogatni szíveskedjék. Főispáni Helytartó úr e méltóságának ezen a megyét legközelebb érdeklő fontos ügyek állása és előmozdítását tárgyazó előterjesztése, hálás elismerés és lelkes éljen kiáltásokkal fogadtatott. Tárgyalás alá vétetett ezek után ,a m. kir. Helytartó úr önálságának f. évi hó 3-án 69,192-ik szám alatt kelt azon örvendetes tudósítása, melyben az 0 cs. kir. apostoli Felsége által ezen megyebeli szűkölködök részére legkegyelmesebben engedményezett 60,000 mérő gabonának gyakorlatilag leendő átvétele és az Ínséggel sújtott helységek közötti aránylagos felosztására alapul szolgálandó összeírások mikénti eszközlésének módja megállapittatott, egyszersmind pedig a cs. kir. apostoli Felségének megyénk szűkölködő lakosai irányában tanusitott nagylelkű gondoskodásáért a közönség hálás köszönete jegyzőkönyvbe iktattatni — és ugyanaz egy közvetlenül Ő Felségéhez intézett alázatos feliratban tolmácsoltatni egy hangulag elhatároztatott. Mely alkalommal el nem hallgathatom a vasúti igazgatóság, valamint az I-se cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat ügynökségének azon valódi önzetlen hazafiságot tükröző lelkes ajánlata felemlítését, melyben kijelenti : miszerint a nyomasztó ínség enyhítésére kitelhető buzgalommal közreműködni legszentebb feladatának tekintvén, a szükölködők számára érkezendő gabonanemeknek saját uszályaiban 10—14 napig, sőt tovább is díj nélkül leendő eltartására, szükség esetében annak tovaszállítására, az elszállítás és betakarításhoz szükséglendő zsákok , ponyvák és gyékényeknek díj nélkül leendő kiszolgáltatására magát késznek nyilvánítá, sőt előfordulandó bármely esetben — a midőn tehetsége szerint közreműködni hatalmában álland — szolgálatának igénybe-vétele iránt Főispáni Helytartónkat felkérő, — mely lelkes ajánlat, jóllehet önmagával hordja a nemes áldozatkészség legtisztább jutalmát, mindamellett a jelenlévőket a legszívesb „éljen“-ekben nyilvánult indulat kitörésre buzdítá. (Vége köv. A „szegedi csónakda“ megalakulása. Lesznek sokan, kik sorainkat olvasván, meg fognak lepetni, hogy minden előleges hírlapi felszólítás, minden zaj nélkül, miknek melleztével bajosan indult meg még eddig vállalat, — mintha csak a felhőkből esett volna közénk — egyszerre csak a szegedi csónakda életbe lép. Ennek magyarázata kevés fáradtságot igényel. Éreztük igen sokan már eddig is, hogy a szegedi fiatalság minden központ nélkül, nem foglalja el városunkban azon állást, mit más városokban a számra, műveltségre, áldozatkészségre velünk egy színvonalon álló fiatalság elfoglal. Éreztük, hogy különösen szüksége van e város fiatalságának nemesebb élv, nemesebb időtöltésre, mi igényeit betölthetné , az eddigi semmi, sivár vagy kevésbé nemes időtöltések mellet. Éreztük és beláttuk, miszerint lehetlen jó hatással nem lenni az ilyen élénkséggel járó vállalatnak nem csak a helybeli polgároknak, sőt az itt mulató vidékieknek is gyönyörére. Éreztük és beláttuk, miszerint anyagi eredménye, a folytonos testgyakorlás, le fogja bilincselni vállalatunk számára mindazokat, kik az ép testi állapotban nem kevés előnyt találnak. Ezen meggyőződés, illetőleg indokoltnak mindenikünknél egyenlő nyilvánulása után, csak örömmel lehet gondolni azon lelkesedésre, melylyel egy „szegedi csónakba“ alapít.