Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1863-04-08 / 28. szám
Ötödik évfolyam.28-ik szám. — 1863. Szerdán, ápril 8-án. megjelöli: Betenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda : Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordászat és vidékre postán: Egész évre 8 frt — félévre 4 frt, — évnegyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 50 kr. osztr. ért. Egyes szám ára 8 ujkr. ,hirdetéseU.: Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr. kétszerinél 4 kr., többszörinél 3 kr. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igtatási díja 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. 3^* Évnegyedet, előfizetőinket kérjük az előfizetés megújítására, hogy lapunk további megküldése fönnakadást ne szenvedjen. A feltételek lapunk homlokán olvashatók. Mikép válhat Szeged Magyarország második fővárosává ? (Vége.) 5- ször : Szeged alkalmas helyiségénél és lakosságának a vágómarha- s sertéskereskedésseli megszokott foglalkozásánál fogva, az adriai tengerhez legegyenesebben és legolcsóbban szállíthat ilynemű cikkeket, melyek a városrészére jövedelmezhetnek; hogy azonban a tenger fiainak ízlésére készítessék a sertéshús füstölése, a birkahús besózása, mindenekelőtt a forgalmi mennyiség és árának kipuhatolása alkalmával az ehez értő tengerészekkel szükség érintkezésbe jönni, és ezen olyannyira nagy nyereményt ígérő cikkeket hova előbb meghonosítva, forgalomnak adni. Hazánkat a külföld hiréről is csak alig ismeri, s máris Hamburg, Frankfurt és Trieszt e téren puhatolásokat tesznek a száraz húsnak mily mennyiségben leendő kivitele végett, Franciaországból pedig már nagyobb megrendelések is eszközöltettek; talán emlékezni fognak többen olvasóink közül a „Pesti Napló“ március 4-ik számában érintett közleményekre, miszerint „a mexikói francia hadtestet hazánkból vitt besózott juhhússal látta el a francia hadügyminisztérium, és ugyancsak egy franciaországi földész Debrecenbe írt levél által abeli szándékát fejezte ki, hogy valamelyik közelebbi vásár alkalmával ökör, tehén és sertés vásárlás miatt odaránduland, ha a folyó ár felül a fölszólított által tudósítatnék.“ Magyarország a műveit Európa tartományait nemcsak gabonatermelés-, hanem marhatenyésztésben is tetemesen, s mondhatni aránylag rendkívüli nagy mérvben múlja fölül, hogy a tengeri, eledelül használandó, száraz, füstölt és besózott hús egyik főbb kereskedelmi cikkünkké fogja magát kinőni, kétséget alig szenved, és ha Szeged jól fölfogott irányban e cikkek kiállításában közrehat, kedvező helyzeténél fogva hova előbb első piaccá fog válhatni. 6- szor: Szeged bizonyos termény- és iparcikkekben már jelenleg is szép előmenetelt vívott ki magának, szükséges, hogy azokat mentül tágabb kiterjedésben növelje, nemesítse és vele Európa főbb piacait megismertesse, milyen többek között a gyümölcs-, paprika- és szappantermelés. Gyümölcs a világ piacán csak aszalt állapotban jöhet forgalomba, az aszalás mesterségét tehát el kell sajátítani az ahoz olyannyira értő olaszoktól és belgáktól. Olasz , Spanyolország és Belgiumban vannak egész vidékek, hol a nép gyümölcse aszalásával foglalkozva, egyedül e kereset után kényelmesen megél. Szegednek olyannyira nemes és ízletes gyümölcsei jóságukban vetélkednek a nevezett tartományok gyümölcseivel, s ha az aszalás Szegeden meghonosul s préselt minőségben, apróbb dobozokban a kereskedelemnek átadatik, gyümölcseiből jelentékeny hasznot vehet be. A paprika mivel külföldön nem keresett cikk, legyen tehát inkább hazai fogyasztásra szánva, s hogy hírnevét megtarthassa, gond fordítatnék arra, hogy az tisztán s minden téglapor- s többféle keveréktől menten adassák át a forgalomnak. A szappangyártás a világkereskedelemben tért foglaló cikk, s bár a szegedi szappan országszerte hírnévre vergődött, de alig tudják szegedi szappanosaink, hogy e gyártmányuk — természetesen hamisítatlan minőségben — ha világforgalomba jönne, bizonyára kinyerhetnék vele az egri nevet. Adnánk tehát nagyobb lendületet ez iparágnak, terjesztenék ki ebeli gyárainkat szélesebb alapra, hogy a külföldnek megmutathassuk, miszerint ez iparágban Szeged mily nevezetes szerepet játszik, miáltal, míg egyrészt az illető gyárnokok közvetlen anyagilag szép előhaladásnak örvendhetnének, másrészről Szeged erkölcsi emeltyűit közvetve jelentékenyen támogatnák. Elősorolhatnék még több tárgyat, melyek Szeged emelésére tényezőkül szolgálnának, de a fenebb mondottakra helyezek legnagyobb súlyt, annyival is inkább, mert ha egyszer e város elérte azon helyzetet, hogy kér kívánta polcra küzdötte magát és mint elsőbb rendű kereskedelmi pont a főbb és nagyobb városok soraiban helyet foglaland, a többi magától, önként következik; önként következik t. i., hogy főreál, gazdászati és kereskedelmi iskolák viruljanak falai között; önként következik, hogy a város építkezésében csínt, ízlést és kényelmet tanúsítson. De Róma sem épült egy nap, mindenhez idő kell, azonban időn kívül még más is. Midőn a halhatatlan nagy gr. Széchenyi Pesten a tiszaszabályozási első nagygyűlést tartotta, lehet, hogy a tárgy szokatlansága miatt, az érdekeltek némelyike annyit össze-vissza hadonázott, egyik javaslattal a másikba ütközve, a cifra frázisok egymást érték, míg a nagy gróf elnöki székében a viták menetét szokott nyugalommal szótlan végig hallgatva, ekép nyilatkozott: Uraim! önök javaslatát nem értem, de annyit merek állítani, hogy a tiszaszabályozás nagy művének kiviteléhez három tényező kívántatik, (halljuk! halljuk!) t. i. pénz, pénz és megint pénz. És igaza volt a nagy grófnak, mert oly vállalatoknál, hol Széchenyi állott az ügy élén, egyéb nem is kivántatott. De Szegeden még más is kell, t. i. teremtő erő, ki az ügy élén zászlótartóként állva, a vállalatba lelket leheljen, — kell vállalkozási szellem és rendületlen akarat, — kellenek lelkes honfiak, kik az ügyet az érdekeltség külön rétegeinél népszerűvé tegyék, és kell néhány százezer forint. A pénzt — mely nem is áldozat, hanem inkább gazdag, mondhatni uzsorára kiadott tőke — megszerezni, úgy hiszem, nem nagy feladat, ha t. i. a vállalatot rendületlen akarat vezényli; ha pedig e miatt kellenek az ügynek hajótörést szenvedni, úgy Szeged, lehet, hogy századok során át sem emelkedhetik azon polcra, hova et a teremtés, mint édes gyermekét kiszemelte. De hát hol vannak az eszközök, mikép lehetne az ügynek lendületet, életet adni? — kérdezik talán némelyek. — Könnyen, csak akarjuk. Azon időben, midőn a táblabiró politika in florikus uralkodott, nem találkozott széles e hazában egy árva ember, ki az ügyek élén édes hazánk fölvirágzására, a művelt európai államok intézményeihez közeledve, hazánk elhaladására tett volna valamit, a míg a nagy szellem, gróf Széchenyi István a láthatáron fölemelkedve, hazánkat, mondhatni gyorsan, szunnyadó helyzetéből kiemelve, azt mind szellemi, mind anyagi tekintetben a műveltség és jólét fokához közelebb terelte. Mint practicus férfiú szerette a practicus népet, tisztelte különösen Anglia szokásait s intézményeit, miért is Angliát vette hazánk átalakulásában mintaképül, mert tudta, hogy az angol nemzet nagy és hatalmas, de tudta azon eszközöket is, hogy miáltal lett nagy és hatalmas; fölismerte t. i., hogy egyes ember — hacsak nem absolut uralkodó — mit sem, vagy igen keveset vihet ki, tudta, hogy a társadalmi , vagyis egyleti tér van kijelölve arra, melynek útján leginkább közrehatni lehet, — ismerte az angol clubbokat és azoknak a hazára kifolyó jótékony hatásait; első gondjai közé sorolt tehát, hazánkban a pesti clubb fölállítását, mit ő nemzeti kaszinónak nevezett el. Kaszinót teremtett, hol az értelmiség egybegyülve, kedélyes eszmecsere mellett érdekes tárgyak szülemlettek, a verseny támadt egyről-másról, a nagy gróf themát tett föl s a környezet, mint megannyi apostolként, annak megérlelését a hazában elősegíté. Kövesse Szeged is a nagy szellem intő példáját, clubbokban érlelje meg, mit kivitelre jónak, üdvösnek lát. A kaszinó legyen azon helyiség, hol az értelmiség csoportozatokra fölosztva, a város tekintélyes átalakulására vonatkozó egyes tárgyakat szakmakép tervezze, megvitassa és apostolként, a polgárságnál annak megérlelését elősegítve, a városi hatósággal karöltve, tetté varázsolja. És én nem látom át, hogy mi nehézség rejlenék abban, ha szilárd akarat vezényli lépteinket, — miszerint a tevékenység mezején a minden jóra és szépre olyannyira fogékony magyar faj, az előgördülő nehézségeket leküzdve, Szeged jövendőjére kellékeit tényezőket tettleg támogassa; nem látom át, hogy mi nehézség rejlenék abban, ha az intelligentia köréből apróbb egyletek alakulnának , melyekből példa egyik feladatául tűzné ki a szabályozás mi módoni véghezvitelét, a másik a kereskedelem és ipar megszilárdítását, harmadik a gyümölcsaszalás, negyedik a pácolt, sós hús készítésének meghonosításában stb. fürkészni, véleményezni, megérlelni s tetté varázsolni. És én hiszem és tollamat is azon édes meggyőződéssel teszem le, hogy ezen hasznos tárgyról nem hiába értekeztem, hogy Szeged lelkes fiai szülővárosuk, a vidék és a haza érdekében, az intő kor szelleme által támogatva és vezényelve, szilárd elhatározással odahatni törekednek, hogy Szeged városát, már a sors által is nagyra és szépre kijelölt helyiséget, egy tekintélyes és Magyarországhoz méltó második fővárossá emeljék. Képessy József: Hazai mozgalmak. Szeged, ápril 6. —yi. Nemzetünk jólétét szivén viselő minden hazafi bizonyosan a legmélyebb örömmel kiséri azon haladást, melyet a magy. földhitelintézet tesz, melynek leendő működése e lapok múlt és folyó évi számaiban is több oldalról volt megismertetve. Úgy hiszszük tehát, hogy csak kedves dolgot cselekszünk, midőn haladásának egyik újabb mozzanatát akarjuk. olvasóinknak bemutatni. A dolog természetéből következik, hogy ez intézetnek a maga elé kitűzött cél elérhetése végett az ország központjától távol annál több vidéki orgánumokra van szüksége, minél tágabb térre terjed ki működése. Ezeknek életbeléptetése két módon lett volna létesíthető: vagy fizetéses ügynököket fölállítani, kik az intézet érdekeit különböző vidékeken előmozdítsák, vagy pedig e végre magukból a vidéki birtokosokból bizottmányokat alakítani. A földhitelintézet ez utóbbi módnak adta az elsőséget, és pedig egyfelől költségkímélés tekintetéből, másfelől és leginkább azért, mivel e birtokosok, mint az intézet tagjai, a kölcsönös jótállás érdekénél fogva is, maguk lesznek arra leginkább hivatva, hogy az intézetet működésében, ügyvitelének könnyítése által támogassák. Az igazgatóság jelenleg e vidéki bizottmányok alakításával foglalatoskodik. Az elnökség márt. 30-án kelt levele által minden bizottmány területe körében egyes birtokosokat kért föl az első megalakításra. Nem tartjuk fölöslegesnek e levél tartalmából a következő pontokat kiemelni : „E bizottmányok feladata lesz : közvetítő lenni az intézet vezető orgánumai s a kölcsönért folyamodók közt; ez utóbbiaknak a szükséges útbaigazítást megadni, részekre a kellő mintákat kiszolgáltatni, s e közvetítés által őket az üzérek visszaélései ellen megóvni. Az intézet irányában pedig feladatuk : az igazgatóság részéről eléjök terjesztett kérdésekre szabatos és hű fölvilágosítást adni; ha a telekkönyvi kivonatokra nézve aggályok forognának fönn, azoknak valódiságáról s hibátlanságáról a telekkönyv megtekintése által meggyőződést szerezni; ha az intézet becslője hozzájuk utasítatnék, öt irányadással és tettleges közreműködéssel támogatni; a feleknek az intézet által megállapított kölcsönt azon esetben, ha erre fölkéretnek, kiszolgáltatni; per vagy végrehajtás esetében az intézet érdekeinek képviselésére alkalmas ügyvédet, zárlat esetében pedig alkalmas zárgondnokot hozni javaslatba; az adósok halasztási kérelme fölött, s ha végrehajtási eljárás következtében valamely jószág haszonbérlése lenne eszközlendő, a haszonbérlet föltételei iránt véleményt adni, végre az adandó utasításhoz képest kielégíteni az intézet adósainak azon magánhitelezőit, kiket azok e végett az intézethez utaltak.“ A vidéki bizottmányok feladatának e rövid vázlata is eléggé igazolja, miért akart