Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)
1867-05-05 / 36. szám
1867. Kilencedik évfolyam. krill. Megjeleli: Betenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési iroda: Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében Szegeden házhozhordással is vidékre postán. Egész évre................................................8 firt. Félévre .................................................. 4 „ Évnegyedre...............................................2 „ Előfizetési föltételek: Egyet számára 8 kr ptzfz. ért. . Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Burger Zsigmond könyvkereskedése, hova az elő- Oppelik A. hirdetési irodájában; Mariam. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Havas, Lafitte, Bullier és társánál. Kiadóhivatal: könyvkereskedő fizetési pénzek küldendők. Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre...............................................6 frt — kr. Félévre....................................................8 „ — „ Évnegyedre...............................................1960 „ 36-ik szám. Vasárnap, május 5-én. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. A nép szava Isten szava! Valamint az üdítő és erősítő ital megárt, ha akkor élvezzük, midőn fölhevültünk; valamint a tűz éltető hősége kimondhatlan nagy kárt okozhat, ha gondatlanul bánunk vele és meg nem őrizzük, úgy vonhat a legszentebb igazság is káros következményeket maga után, ha helyesen nem értjük és roszul alkalmazzuk. Ha valaki a „vox populi vox Dei“-t tiszteli, úgy mi tiszteljük azt, ha valaki Rousseau azon híres kitételéhez : „Le peuple est le souverain!“ ragaszkodik, úgy mi ragaszkodunk hozzá lelkünk minden hűségével és erélyével. Igen: „a nép szava Isten szava!“ és „a nép az uralkodó!“ őt illeti az uralkodás, de tiltakoznunk kell e sarkigazságok félremagyarázása ellen; tiltakoznunk kell azon visszaélések ellen , melyeket a szabadság titkos ellenségei e szent igék ferde értelmezéséből kiindulva, a szabadság ellen elkövetnek. Először is: mi a nép ? A nép a nemzet különböző rétegeinek összege. A mágnás és milliomos bankár éppen úgy számítandó a néphez, mint az iparos vagy földmívelő. Hazudik tehát, ki azt mondja, hogy csak az alsó osztályok képezik a népet, a többi pedig ur, mert alkotmányos országban nem létezik más úr, mint a törvény, a fölsőbb és alsóbb osztályokból való emberek pedig mind csak egyenjogú szabad polgárok. Vagy nem volna-e képtelenség azokat, kik vagyonra szert tettek, vagy a tudomány által fölebb emelkedtek és úgynevezett urakká lettek, a nép tagjai sorából kitörülni? Képtelenség volna azért, mert minden józan fölfogás szerint csak az szólhat hozzá a közügyekhez, ki abban valami által érdekelve van és azt érti, azért van a választási jog mindenütt, még a szabad Amerikában is bizonyos vagyonra vagy értelmiségre vonatkozó feltételekhez kötve. E szerint az úgynevezett urak igenis hivatva vannak a népuralomban résztvenni, sokan pedig az úgynevezett nép közül nem tarthatnak igényt reá, mert sem vagyonuk, sem műveltségük foka nem üti meg a törvny által kiszabott mértéket. Vagy mire vezetne az, ha például a gazda cselédjei saját akaratukat a gazdának szabályul föltolnák, ha a gazdáram vagyonával — mihez semmi közük nincsen — saját kényük s kedvük szerint rendelkeznének? Aki tehát a legszegényebb néposztályt azon ígérettel kecsegteti, hogy majd őket is hasonló jogban részesítendi, mint amilyennel a vagyonosabb bir, az lehetetlent igér, az megérdemli, hogy izgató s népcsábító névvel illessük, az szándékos, vagy önkénytelen cinkosa a reactionak. Mert, hogy mivé válik az alkotmány és a szabadság oly országokban, hol a proletariusok, azaz azon egészen vagyontalan emberek, kik sokat nyerhetnek, de semmit sem veszthetnek, a felszínre jutnak; azt megmutatta a régi római birodalom romlása, azt tanúsítják a francia forradalom vér- és átokteljes évei, azt bizonyítják a dél- és középamerikai társaságok gyakori s öldöklő forradalmai. Minden alkotmány bizonyos formákhoz van kötve, minden közeg hivatalos eljárásának a törvény által meghatározott modorban kell történnie. E formákra a szabadságnak éppen úgy szüksége van, mint a léleknek a testre. Ki a testet megsemmisíti, megszünteti ezzel a lélek működését is; ki a formákat nem tiszteli, megsemmisíti magát a szabadságot. Valódi szabadság nem létezhetik törvényes korlátok nélkül, és ki ezen korlátok lerombolásán dolgozik, az aláássa az alkotmány dísztemplomát, melynek romjain aztán a zsarnokság könyvára újra fölépülend. Ismételve mondjuk tehát, hogy az, ki többet ígér , mint amennyit a törvény megenged, csak hazánk ellenségeinek kezére dolgozik. A törvényes korlátokat nem ismerő szabadság vagy anarchia, szülője volt mindig az absolut uralkodásnak és mindig az is leend. Minden jó honpolgár kívánja, hogy szent alkotmányunk fönálljon és korszerűen fejlődjék ; ki többet kíván, mint amennyit hazánk műveltségi állapota megenged, ki oly követelésekre, melyeket teljesíteni nem lehet, buzdít, az nem érdemli meg a jó hazafi nevet. Mayer Miksa: A tisztujítás napjai Szegeden 1867-ben. II. A választások csütörtökön reggel 8 órakor folytattatván, esti 7 óra után bevégződtek. A választók száma, mely az első nap felülmúlta a kétezret, csütörtökön dél felé már alig emelkedett ötszázig. A tisztújítási elnök Dáni Ferenc mindenekelőtt jelenti, hogy Őrhalmi Lajos megválasztatott első törvényszéki tanácsnok ez állásáról lemond s új választásra hívta föl a választókat azon megjegyzéssel, hogy a megválasztandó nem első, hanem ötödik törvényszéki tanácsnok leend. Erre tetemes szavazattöbbséggel Hódy Imre prov. tanácsnok választatott meg ötödik törvényszéki tanácsnoknak. A többi állomások szavazattöbbség útján következőleg lettek betöltve: Főjegyző lett: Mészáros György prov. első aljegyző. Főügyész: Viday Károly. Első aljegyző: Korpás Menyhért prov. másod aljegyző. Második aljegyző : Mészáros Lajos prov. harmad aljegyző. Harmadik aljegyző: Szuha Gusztáv. Alügyész: Schmidt Imre provis. alügyész. Alkapitány: Nagy Antal prov. alkapitány Polgári levéltárnok : Malatinszky Márk. Pusztai kapitány: Vékes Imre. Főmérnök: Novák György. Főorvos: Erőskövi Antal. Főszámvevő : Hódy Antal. Pusztai biztos: Szilágyi József. Belvárosi biztos: Keméndy Nándor. Rókusi biztos: Somogyi József. Felsővárosi biztos: Virágh József. Alsóvárosi biztos: Mészáros Sándor. A tisztújítás végével elnök a központibizottmány sátorába kérette az újonan választott tanácsot, mire Őrhalmi Lajos tisztújítási jegyző az új tisztikar névsorát fölolvasta. Ennek végeztével elnök a tisztikarhoz fordulván, körülbelül a következőket mondá : A tisztújítás be van fejezve. Nem keresem az irányt, mely annak szellemét átlengte. Tudva vannak az okok, melyek az eredményt előidézték. Két párt állott szemközt, a többség győzött, a kisebbség visszavonult. De meg vagyok győződve, hogy az alkotmányos elvekhez híven, az összes polgárság meg fog nyugodni a többség által előidézett ezen eredményben. Elvárja önöktől a haza, elvárja a nemes város, hogy a törvényszabta korlátok között alkotmányosan vezetik városunk ügyeit. Legyenek meggyőződve, hogy a megválasztandó képviselő-testület , amennyiben a törvény korlátai között végezik működésüket, önöket támogatni fogja, de legyenek elkészülve reá, hogy amint az alkotmány és törvényesség útjáról letérnek, a képviselőkben hű ellenőrre találandnak. Legyen fő gondjuk, hogy azon temérdek sebekre, melyeket a kényuralom 18 éven át városunkon ejtett, annak rögtöni behegedéséről szó sem lehetvén, itt találjanak. Legyenek önök szegényeknek úgy, mint gazdagoknak , árváknak úgy, mint ügyefogyottaknak gyámolói. A kisebbséget pedig hivataluknak szeplőtlen kezelésével s az alkotmányos ösvényen való tántoríthatlan haladásukkal iparkodjanak kiengesztelni. Erre Réh János röviden válaszolt: Örömmel hallja elnök úrnak ezen alkotmányos nyilatkozatát, melynek szellemében maguk is haladni óhajtanak. Végül köszönetet mond a város és a tanács nevében elnök úrnak a választások vezetésében tanúsított részrehajlatlan eljárásáért. Elnök ezután a kijelölő bizottmány tagjainak legforróbb köszönetét nyilvánítja azon férfias és lelkiismeretes támogatásáért, melylyel terhes állásának közepette részükről találkozott. Mire Burger Zsigmond a bizottmány részéről viszont elnök úrnak mond köszönetet a bizottmányi értekezletek alatt tanúsított részrehajlatlan s tapintatos eljárásáért, s kívánja , hogyha majdan Szeged közönsége ezen alkotmányos jog gyakorlására újólag fölhivatik, az elnök választásában éppen oly szerencsés legyen, mint ezúttal volt. És ezzel Szeged város 1867-dik évi alkotmányos tisztujítása a haza és alkotmány éltetésével befejeztetett. Vidéki levelezések. Baja , ápril 28-án. A kedvező időjárás folytán lehető legszebben viruló vetéseink alapos reményt keltenek mindenkiben egy dús aratásra, s e részben reményünket nem is ingatá még meg semmi sem, csupán vidékünk lapályosabb — az úgynevezett sárközi földjeit — fenyegeti végpusztulás. Ugyanis a tartós esőzés és a felvidéki hóolvadás következtében színig tölt ős Duna óriási léptekkel kezd kikelni medréből s százezrek gazdag reményeit temeti hideg hullámai alá. F. hó 15-én a megrongált Duna védtelsen először is Fajszvidékén tört be az árs Dusnok, Bogyiszló s Kalocsa határait nagy részben elönté; majd 16-dik élelén Sükösd s Csanád uj töltésein hatott át s a legszebb földeken 2—4 lábnyi viz fekszik. Közelünkben még Szent-István község ment az árvíztől s védtöltésén éjjel-nappal több száz ember dolgozik. A városunk alatt fekvő, két év előtt kertekké alakított mocsáros (Deák-virány) szintén fenyegetve van, az új töltést több helyütt megrongálta a hullám s minden erőfeszítés mellett is kevés remény van megmentésére, mert a viz többhelyütt már fölfakadt. Az úgynevezett Pandur- és Rezétszigetek is minden védtöltés dacára, teljesen víz alatt vannak. Időjárásunk a múlt heti esőzések után derült s meleg, a 16-diki roppant zápor s jég semmi jelentékeny kárt nem okozott. A tisztújítási mozgalmak nálunk is megkezdődtek, a pártok és nézetek azonban oly szétágazók, hogy alig lehet sejteni is valamit a jövő tisztikar alakulása felől. Városbírónak Loos ügyvédet s Kósa A. jelenlegi főbírót emlegetik ; főjegyzőül: Décsi K. 61 -iki s Csupor Gy. jelenlegi főjegyzőt kandidálják; aljegyzőül: Matkovics, Peanics, Popovics; tanácsnokokul: Décsi, Szűcs J. Rezsnyi, Peanics sa t. forognak szóban. Színházunkban múlt levelem óta következő darabok adattak: Múlt hó 4-én „Egy szó a miniszterhez“ és „Elkényeztetett férj“, vígjátékok. Az elsőben ki kell emelnünk Lakatosnét (Madame Auberdin), ki ilyféle szerepekbe igen otthon találja magát, Kendi a bourlesi csizmatisztítót jelesül személyesítő, az utóbbiban Császárné sokoldalú tehetségéről volt alkalmunk meggyőződni. Ápril 6 án Császárné jutalmául telt színház előtt adatott: „Erdő szépe“, a jutalmazandón kívül (Palma) kiemelendő még Kopeczky (Mérei György). 7-én „A pajkos diákok“, mint e színidény alatt első Operette zsúfolásig megtöltő a színházat s e mulattató művecske átalános tetszésben részesült. Ez alkalommal páratlanul játszott Kendi (Fleck, csizmatisztító), ki énekes játékával e szerepben, mondhatni, egyedülinek tűnt föl. — A másik jó szerep, Frinke, Császárné kezében volt, ki gyönge hangja dacára, meglehetősen játszott. Tanácsoljuk egyébiránt neki, hogy szép drámai tehetségét ne vesztegesse ilyféle szerepekre; maradjon saját szakmájánál, mert különben sokat veszthet azon illuzióból, mely drámai szerepeit átlengi. Szorgalmat tanúsított ez operettében Erdélyi János (Antal), Szuper (Brandt) és Lukácsi (Geier). Ugyanez estén adatott még: „Egyik a kettő közül“, vígjáték Kövértől. Kendi, mint parlagi lovag, különösen mint ittas, szerepét sok természetességgel játszotta. 9-én üres színház előtt adatott: „Könyves Kálmán“, dráma Jókaitól. A címszerepet Erdélyi Sándor, (Ingolit) Császárné, (Almost) Kopeczky helyesen adták; ez utóbbi különösen szerepe hibátlan tudása és érzésteli szavalata által tűnt ki. 11-én „Tücsök leánya“, 13-án „Pajkos diákok“, 14-én „Lelenc“ adatott. Húsvét másnapján Szigetközi és Timárné fölléptéül színre került: „A jó madár“, Szigligetitől. Szigetközi mind az éhenhaló, mind az úrrácseperedett tótot (Vavranc) helyesen ábrázolá. Timárné (Borcsa) néhány népdalt meglehetős érzéssel énekelt; hangja nem utoló, habár nem a legiskolázottabb. Kendi (Gyuri, inas), mint mindig, úgy most is jól játszott. Az előadás utalán összevágó volt. Utolsó előadásul 23-án „Matrózok a fedélzetről“ operette és „Fips, a híres nőszabó, bohózat adatott; az operette kevésbé sikerült, míg a bohózatot Szigetközi (Fips) játéka — leszámítva gyönge hangját, élvezhetővé tette. A társulat 26-án Zomborba ment. A tagok közül, mint halljuk , Kendi, Erdélyi Sándor és Császár Miklósné a budai népszínházhoz szerződtettek. Mint ügyes, tehetséges és szorgalmas tagok meg is érdemlik e helyet. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal az operettekben tett közreműködéskor kifejtett szorgalom és ügyesség tekintetében zenebandánkat és karmesterét Matauschek Antal, bajai zongora tanítót kiemelni. R. 1. Helybeli újdonságok. * Nagy történetírónk Horváth Mihály tegnap délután Szegedre érkezett és sógorához Krikay úrhoz szállott. * A városi képviselők választása ma fog történni és pedig: palánkban a városházi tanácsteremben, felsővároson a volt kaszinóban , Rókuson a „hét pacsirta“ című vendéglőben s alsóvároson az ottani elemi iskola helyiségében. A szavazatok összeszedésére a következő küldöttségek neveztettek: Palánk belváros részére Kolb Antal tanácsnok úr elnöklete alatt: Csiszár János, Tóth Mihály mészégető, Rohrbach Antal, Pálfy Ferenc , Terescsényi György , Leffter Mihály Szekerke József, Zombori András és Szabó János, felsőváros részére Korda István tanácsnok úr elnöklete alatt: Fekete István, Klivinyi József, Zombori András, Fodor István ügyvéd, Imre Antal, Gera József, Kátay Ferenc, idősb Felmayer Antal és Hubert András; Rókusváros részére Lengyel József tanácsnok ur elnöklete alatt: Répás József, Babarczy József, Vedres János, Mihálkovics János, Körösi Antal, Szemmári József és Gábriel János; alsóváros részére Georgievich György tanácsnok úz elnöklete alatt. Szűts Ferenc szűrszabó, Kiss István, Rajki Mihály, Tóth János tanyai kapitány , Dobó Miklós János, Börcsök Ignác és Sári Antal. A lefolyt tisztújítás alkalmával a főkapitány megválasztatása után — mint már írtuk volt — az alkotmányos érzületű folyamodók tömegesen visszaléptek a kijelöltetéstől. A visszalépettek a következők: Takács Mihály, Molnár Márton, Mihályfi Ferenc 61-iki tanácsnokok; Wagner Károly, Rigó József, László Mihály, Eördögh Mihály, Dobos István, Nagy Sándor, Jeney Károly ügyvédek; Muskó Sándor, Zombory Antal és Adler Lajos. Az első törvényszéki tanácsnokká megválasztott Őrhalmy Lajos (61-iki főjegyző) pedig a választás alkalmával távol lévén, hazajövetele után azonnal leköszönt. A megválasztott három főtisztviselő tiszteletére rendezett fáklyásmenetre nézve utólag meg kell említenünk, hogy az a mily ritka sajátságos, és oly nagyszerű látványt nyújtott — nem annyira a fáklyák nagy száma, mint az összetolult roppant embertömeg által. Fő jelleme volt e menetnek a sajátságos rendetlenség, minek okát az erélyes rendezőség hiányában, vagy talán inkább a tömeg rendezhetlenségében kell keresnünk , de annyi bizonyos, hogy ebben állott eredetisége s nagyszerűsége. A polgármesternél végbement tisztelgésről hallomásból csak