Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-11-04 / 88. szám
Megjelen: Hetenkit kétszir, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szeleim részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Csiszár-ház, 2-ik emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 frt. | Félévre .... 4 frt. Egész évre . . . 6 frt. | Félévre . 3 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. Egyes számára 8 kr. osztr. értékben. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban, Pesten Neumann A. I-ső magy. hirdetési irodájában, Pesten, zsibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Haasenstein és Voglerneuer Marki Nro 11.1 és Oppenk A. — Maria/m. Frankfurtban Haasenstein és Vogler hirdetési irodájukban , valamint utóbbi helyen Q. L. Daube & Co. hirdetések expeditiójában ; Lipcsében Sachse és társánál; Páriában Havas, Lafitte , Bullier és társánál. 88-ik szám. Csütörtök, november 4-én. 1869. Tizenegyedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMI KÖZLÖNY, Hirdetések dija: Ahatdalábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., kétszerinél 6 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr . „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. A községi statisztikai hivatalok szervezete és teendői. Sz. kir. Pest városa városi statisztikai hivatala a közgyűlés határozata szerint nem sokára életbe fog lépni. Miután remélhetni, hogy Pest városa példáját nem sokára hazánk legnépesebb városai is követni fogják, jó szolgálatot vélek tenni ezen községi statisztikai hivatalok érdekében, ha egy rövid ismertetéssel bemutatom e lapok t. olvasóinak. A községi stat. hivatalok célja: a községi élet tényeit és fejlődésének különböző jelenségeit rendszeresen egybeállítani, s részint évenként, részint hosszabb időközökben közzéteendő kimutatások által a közigazgatási közegek s az egész népesség tudomására juttatni , hogy mindnyájan, kik a községi élet fejlesztésére befolyást gyakorolunk, azt kellő tájékozottsággal és öntudattal tehessék. A városi statisztikai hivatalok , községi hivatalok s a községi tanács és képviselőtestület alatt állanak. Élén egy igazgató áll a szükséges személyzettel. A községi stat. hivatal minden egybeállítását és számbeli kimutatásait a közgazdasági m. kir. minisztérium kebelében fönnálló stat. osztály által megállapított minták és javaslatok szerint készíti. Csupán helybeli részletes kimutatásait alakítja saját tetszése szerint. Kimutatásai általában dolgozatai a következő tárgyakra terjednek ki: 1) a városra és határára; 2) a város népességének összes viszonyaira ; 3) a város termelési és fogyasztási viszonyaira ; 4) a város forgalmi és kereskedelmi viszonyaira ; 5) a város pénzügyi viszonyaira ; 6) a város összes közintézeteire. Részletezése ezen teendőknek hosszadalmas talábna lenni, azért csak a legfőbbeket hozom föl: 1. A város és határa: a város területi kiterjedése, fölosztása városrészekre, a közterek, utcák, köz- és magánépületek száma, ez utóbbiaknál külön rendeltetésük (lakóház, gyárépület, vendéglő , gazdaépület, fogház, kórház, templom, iskola, fürdő sab.) és házbérjövedelmek szerint. A községi határ- és meteorológiai viszonyainak leírása, fekvése, nagysága, talajminősége, lapályos és hegyes részei, mennyi a szántóföld, kert, kaszáló, rét s . t.; végre mennyi az összes productiv és improductiv terület. 2. A község népességi viszonyainak leírása, a népesség létszáma, tényleges, illetékes és neve illetékes népesség, állandóan letelepedett s ideiglenesen tartózkodó, nyelv, vallás, polgári állapot, foglalkozás és kereset szerint s at. A népesedési mozgalomra vonatkozó adatok egybeállítása, tehát az esketések, születések, halálozások és kivándorlások kimutatása. 3. A város termelési viszonyai: nyers termelés , ipari termelés , mezőgazdasági termelés, erdőmivelés, baromtenyésztés, halászat, vadászat , méhészet , selyembogártenyésztés, tejgazdaság, bányászat s a t. 4. A fogyasztási viszonyok: mennyi a főélelmi tárgyak: italok, légszesz, só, szappan, szivar , tüzelőszer, ipari készítmények s a t. fogyasztása évenkint, s a befolyt fogyasztási adó részletezése. 5. Forgalmi és kereskedelmi viszonyok: közlekedési eszközök, a városi kövezet, kő- és vízi utak kiterjedése és minősége, a kereskedők száma különböző osztályaik szerint, a szállítmányosok , alkuszok , a község behozatalának és kivitelének összefoglalása, a hitelintézetek, biztosítóintézetek, s a t. 6. A község pénzügyi viszonyai : a község vagyona fekvőségekben és ingóságokban, passivái , összes jövedelmei , kiadásai rész,letesen. 7. A közigazgatást és törvénykezést tárgyazó adatok egybeállítása, u. m. a polgári, telekkönyvi, gyámhatósági ügyek, bűn- és börtönügy , rendőri , tolonc- és dologházi ügyek s a t 8. A községek közintézetei: tud. és művészeti intézetek , tan- és nevelőintézetek, egészségügyi, biztonsági és jótékonysági intézetek, szegény és koldulási ügy s a t. A községi statisztikai hivatalok ezen teendői közül némelyek olyanok, melyek évenként, mások olyanok, melyek bizonyos időközben teljesítendők. Pest, október 25. Szubin Simon Szeged város közgyűlése november 1-én. Elnök: Kék János polgármester. A napirend első tárgyául fölvétetett a felső- és alsóvároson fölállítandó gyógyszertárak engedélyezését tartalmazó miniszteri leirat. A felsővárosira nézve indítványoztatott, hogy az a sz. György-téren, tehát a megállapított helynél belebö, állíttassék föl, ez ellen azonban többen fölszólaltak, s a közgyűlés megmaradt előbbeni határozatánál. Egyébiránt a pályázatok kihirdetése s a többi intézkedések a tanácsra bízattak. Fölvétetett a bérlőgazdák ügyében kelt miniszteri leirat, mely a bérlőgazdák azon újabb folyamodása következtében, melyben azok a közgyűlésnek ez ügyben legújabban hozott, a per megindítását elrendelő határozatát megsemmisíteni kérik — kimerítő jelentést kíván. Az iratok fölterjesztetnek. Következett a reáltanári állomás betöltése iránt hirdetett pályázat bejelentése. Csupán egy folyamodó volt, Szendrői János , ki közfelkiáltással megválasztatott, azon köteleztetéssel, hogy utólag némely, a képesítéséhez szükségelt tantárgyakból vizsgát tenni tartozik. Fölvétetett a szatymaz-kisteleki országút szabályozása, mely egyszersmind az útvonalon a közföldekből történt foglalások tisztábahozatalával van kapcsolatban. Hosszú és meddő vita után az ez ügyben felolvasott bízott, jelentés elfogadtatott akként, hogy az ut szélessége 12 öl legyen s az út hosszában az illető földek tulajdonosai köteleztessenek árkot vonni s fákat ültetni. Foganatosítása a tanácsra bízatott. A segédlevéltárnoki állomás rendszeresítése, 500 frt évi fizetéssel, elfogadtatott , s a pályázat kihirdetése s a t. a tanácsra bízatott. Lázár György 1-ső évi joghallgató, a város által magát a statisztikai tanfolyamra kijelöltetni kéri. Kérelme teljesíttetik, azon köteleztetéssel, hogy a tanfolyam végén vizsgát tegyen le. Fölvétetett: tanácsi előterjesztés, melyszerint Nováky városi főmérnök hosszabb időre állandóul a balparti tiszaszab. munkákhoz leendőén a város részéről alkalmazva — helyetteséül a városi almérnök, ennek helyére pedig egy segédmérnök ideiglenes alkalmazása javasoltatik. Elfogadtatik akként, hogy a segédmérnök fizetése annyi legyen, mint az alaérnöké, ennek fizetése pedig a helyettesítés idejére a főmérnökével egyenlő lesz. A már készen levő városi védtöltések collandirozására bizottmány küldetik ki. Olvastatott a helybeli pénzügyi igazgatóság átirata, melyben az tudtul adja a pénzügyminisztérium azon határozatát, miszerint a városnak a fagykárok leengedése iránti kérelme nem teljesíthető. Még egyszer — a fönnforgó visszonyok tüzetes kifejtése mellett — fölterjesztés határoztatik. Fölvétetett az alföldi vasuttársulat kérvénye, részére újabb 1077 □ öl földnek, holdjától számítva 200 frt értékben leendő kisajátítása iránt. Bizottmány küldetik ki a kívánt földnek megvizsgálása s értéke fölszámítása iránt jelentés végett. A budai országút átkövezése elvben elfogadtatván, a kivitelre nézve megállapíttatott, miszerint benn a városban, az út belső részén a mostani kövezetből annyi fog fölszedetni, amennyi ezzel az alföldi vasút indóházáig leendő kövezésre elégséges , ennek helyébe pedig kockakövek rakatnak; a feltöltés még e tél folytán lesz eszközlendő, hogy a kikövezéshez tavaszszal mindjárt hozzá lehessen fogni. Ezzel kapcsolatban nyert megoldást a város belsejében levő állóvizek lecsapolásának kérdése is akként, hogy a palánk-, felső- és rókusvárosrészben levő vizek a csongrádi kapun kívül levő gödörbe fognak vezettetni, hogy pedig ez a nagymennyiségű víztömeget befogadhassa, e célra a szükséghez képest szélesség- és mélységre nézve tágíttatik , s az innen kihordott földdel fognak a budai országút s azon utcák feltöltetni, melyek magasítást igényelnek. Az alsóvárosi állóvizek a szabadkai kapun kívül fognak vezettetni, kivévén azon tavat, mely az ingyen-utca faelett van, mert e hely oly alacsonyan fekszik, hogy onnan a viz ki nem vezethető. Erre vonatkozólag tehát elhatároztatott az ingyen-utca feltöltése s a tó területének házhelyekül leendő kiosztása, természetesen mindenkinek feltöltés kötelezettsége mellett. S mindezen előszámlált munkák kivitelére pedig a városi költségvetésbe 24.000 frt fölvétele határoztatott el. Ezzel az ülés befejeztetett folytatása jövő vasárnap lesz. Jegyzőkönyv az „Alföldi tanitó-egylet 11 1869-dik évi szeptember hó 19-én Szegeden tartott rendes közgyűléséről. (Vége.) A többi tárgy között előfordul az eddigi tisztviselők lemondása. Tisztelt nagygyűlés! Eljött a pillanat, hogy elnöki tisztségemről lemondjak s azon bizalmat, melylyel egy év előtt megtiszteltek, megköszönve önöknek visszaadjam. Szívem érzetét nem borítná el a fájdalom hulláma, ha itt egyszerű lemondásról volna csak szó. De ezzel a búcsúvétel keserűsége is összeolvad, mert nekem önöktől, kedves tagtársak, derék tanügyi közharcosok , válnom kell, úgy érzem magam, mint a tengerész, ki habár szintek és zátonyok közt vezeti hajóját, de ismeri a tengeri utat, ismeri a veszélyeket és tudja, hogy hű társai utolsó percig küzdenek vele és érezte a vihar dúlásakor. Igen, úgy érzem magam, mert az ismert élettengerről ismeretlenre vezérelt a gondviselés. De bízom mennyei nemzemben, ki még eddig tiszta irányú küzdelmeimben soha el nem hagyott, és a vész ostromai közt gyám kezét tőlem soha meg nem tagadta. Fontos és szép ugyan a pálya, melyre léptem, de utjai járatlanok; itt kies mezőn, amott rengeteg erdőben, majd süppedékes mocsáros helyeken, majd rónai, majd szirtes ösvényen kell a cél felé törekednem. De bármilyen legyen is ezen új pálya, eddigi szerény, de ha tanférfiui és hazafiai szolgálataim legmagabb méltánylása rendületlen kitartásra és lankadatlan buzgalomra fog serkenteni. Valamint eddig, úgy ezentúl is vezércsillagom leend: örökkévaló hit és bizalom a Mindenható kegyelmében, ki életemet sokoldalú küzdelemre adá és tartá fönn. Vezércsillagom leend a szabadelvűség és előrehaladás mindenben , mi hazánk javára és díszére lehet. Vezércsillagom volt és lesz: az öntudatban keresni legtöbb jutalmat, vigaszt és erőt; eltűrni a kajánság bántalmait, megküzdeni az akadálylyal, veszélylyel és viszálylyal, kerüljön az bár egy egész élet örömébe és nyugalmába. Törekvéseim legtöbbike leend : a népoktatás és nevelés századok óta virágzásért eredő mezején a hazának s az emberiségnek minél dúsabb virágokat termelni, a közerkölcs és művelődés kertjében minél több gyümölcsöt érlelni. Ezek után búcsút veszek önöktől és szeretett szülőföldemtől, mely engem ápolt és tettre serkentett, melynek diszére és szellemi javára élni ezután sem szűnöm meg. Bár messze távozom önöktől, de szellemileg sokszor köztük leendők. Áldásom , részvétem fogja kisérni ezen egyletet, az alföld öszszes tanügyét és minden hazai vállalatot. Tartsák fönn, kérem, ezen egylet serdülő életét! A közönyösséget életgyökerén rágódni ne hagyják. Mert ha az egylet ilyképen halna meg, lelkem fájdalmát semminemű gyógyerő nem volna képes enyhíteni. Mert rútabb halál nincs, mint melyet a tespedés, a hideg közöny okoz. Az alföldi tanító-egylet minden egyes tagját lelkesítse a szellemi üdv, mely tűködésekből fakad, s mely egy egész nemzet boldogságának lehet forrása. Ha lelkem a küzdelem és gondok ostromai közt elfárad, az emlékezet szárnyain Önök körébe jövök, hogy szeretett bizalom és részvét szellemi érintései által új erőt nyerjek a további küzdelemre. Az ég áldása legyen az „alföldi tanítóegylet“ működésén, a munkás tanítókon, szülőföldemen és lakosságán, a szeretett magyar hazán és a sokat hányatott nemzet életén. Isten önökkel !“ (Hosszas és lelkes éljenzés.) 4/ Szendrői János alelnök lelkes szavakkal mond köszönetet az elnöknek, kiemeli nagy és bokros érdemeit az egyet megalakulása és szervezése közül, végül a közgyűlés nevében kéri őt, hogy legyen ezen egyletnek mindenkori tiszteletbeli elnöke (éljen!), és mint ilyen elnököljön a mai közgyűlésen is. (Éljen! éljen !) Elnök köszönettel fogadá el a közgyűlés bizalmának ezen új jelét. A közgyűlési sorrend szerint fölolvastatott : 2. A pénztári kimutatás, mely — tekintetbe véve a kezdet nehézségeit — főleg pedig azon körülményt, mely szerint az egylet alapszabályai csak folyó évi május közepén erősíttettek meg, s így az egylet mind működésében , mind belszervezetében kilenc hónapon át akadályozva volt, átalánosan elég kedvezőnek tekinthető. Pénztári kivonat szerint, bevétel 158 frt 18 kr., kiadás 39 frt 8 kr., pénztári követelés a múlt évről 138 frt, a pénztárban készpénz 115 frt 10 kr. Az egylet rendes tagjainak száma 111, pártoló tag 15 és alapító tag 2. A pénztár megvizsgálására Kelemen István, Klein Salamon és Szendrői János tagokból álló bizottmány küldetett ki. 2. Alelnök fölolvassa azon tagok neveit, kik önálló dolgozatot küldöttek be a választmányhoz. Ezek: Iványi Andor, Horváth József, Wess Mátyás, Ferenczi János, Kazali Imre, Gondák Imre, Weisz Gábor, Samu József, Varga József és Gönczi János tanítók. 3. A központi választmány által kinevezett bizottmány, mely a beérkezett munkálatokra a közgyűlésen sorrendet volt készítendő, először is Varga József derekegyházi tanítónak „a földrajzi oktatásról“ szóló dolgozatát ajánlja. Elnök kérdi: kívánja-e a közgyűlés, hogy a dolgozót a bírálattal együtt, vagy csak a bírálót olvastassák föl? A közgyűlés a bírálatot kívánja felolvastatni. Szendrői János, a bíráló bizottmány előterjesztője, a bírálatot felolvassa, melyből kitűnik, hogy a dolgozat — tekintve szerző előadási módszerét — igen helyes, miután azonban szerző nem valamely megállapított rendszerből vette kiindulási pontját, hanem hol az átalános, hol a részletes földrajzba bocsájtkozik, azt félretenni ajánlotta. Elnök kérdi a szerzőtől: megnyugszik-e a bírálatban?