Szegedi Híradó, 1881. július-december (23. évfolyam, 147-298. szám)

1881-09-16 / 210. szám

Huszonharmadik évfolyam 1881. 210-ik szám. Péntek, szeptember 16-án. Előfizetések legcélszerűbben posta­utalvány utján eszközölhetők.Szegedi Híradó. POLITIKAI És VEGYESTARTALMI­ NAPILAP. Megjelen: az ünnep utáni napokat kivéve mindennap. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán . Egész évre . . . 15 frt —­kr. Félévre .... 7 „ 50 „ Évnegyedre . . i­ „ 75 „ Egy hóra ... 1 „ 25 „ Szerkesztőségi iroda , hol­ e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni, Klauzál tér 209. sz. a. az udvarban balra. E­gyes szánso.­árxa, S­­sx. Kiadóhir Burger Gusztáv könyv- és kőnyomdája, az előfizetési pénzek és hirdi Hirdetések dijai. A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr. kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr és minden beiktatásnál 30 kr. kincs­tári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „nyilt tér“ ben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek a fővárosi és a külföldi nagyobb hirdetés­­irodákban is. atal: könyvkötészete, papírraktára, ho­va­­tések küldendők. Budapest, szept. 12. ny. „A Tisza-kormány az oka, hogy oly kevés kérvény készül a most össze­ülendő országgyűlés elé a választások megsemmisítése tárgyában.“ Így harso­gott a napokban egy ellenzéki lap, a­mely valószínűleg nem foghatott arra a napra különb vádaskodási tárgyat. Ennek a vádnak is csak ama német közmondás értelmében juthatott hely, hogy­­ mikor az ördög megszorul, legyet is eszik, S a mi ellenzéki lapjaink el­veszettnek tartanák azt a napot, a­me­lyen a Tisza-kormány ellen nem vádas­kodnának. Vádnak kell lenni naponként, ha hihetetlen is, de minél merészebben előadva, úgy okoskodván, hogy igaza van annak a latin mondásnak, mely szerint a merész rágalomból mindig ra­gad valami a rágalmazottra. Szerencsére ezek a vádak nagyon könnyen cáfolhatók, a fönt említett pe­dig a legesetlenebbek egyike, a­milyent csak eddig ellenzéki bölcsesség pro­dukált. Azt mondja a fönt említett lap, hogy azért készül most oly kevés kér­vény választások megsemmisítése ügyé­ben az országgyűlés elé, mert a nép immár nem bízik a Tisza-regime parla­mentjének igazságosságában. Józan ember ugyan minden körül­mény közt úgy okoskodnék, hogy ha kevés kérvényezés történik a választások ellen, ennek az lesz az oka, hogy a népnek a kérvényezésre kevés oka van. De hát ellenzéki hírlapírók és józan meggondolás két alig összeegyeztethető dolog s így nem csuda, ha az ellenzéki hírlapok ezt a dolgot ellenkezőleg fog­ják föl, azaz a közönség előtt ellenkező színben akarják föltüntetni. Pedig hát kézzel fogható a vád együgyű­sége és cél­zatossága. Ha csak a Tisza-rendszer alatt, ke­­vesbedett volna meg a választások ellen intézett kérvények száma, úgy még volna a vádnak némi valószínűségi formája. De hát nem úgy van a dolog. A Tisza­­rendszer Magyarországon 1875-ben kez­dődött s így azt az 1869-iki és 1872-ki országgyűlések megelőzték. S ezeken az országgyűléseken ép oly kevés volt a választások ellen beadott kérvények száma ; pedig az országgyűlés akkor is épen azt az igazolási rendszert követte, a­mely még ma is érvényben van ; az akkori országgyűlések — pedig hát a rombolónak mondott Tisza-rendszert meg­előzőleg — ép úgy vonakodtak választások megsemmisítése által haszontalan izgal­makat kelteni, mint a mostani ország­gyűlés. De hogy egy füst alatt még több ütést adhassanak, a választásoknak ita­tással járó voltát is a Tisza-kormány ellen szeretnék fordítani. Pedig ez közös baja minden ország alkotmányos moz­galmainak s e részben pártjaink egyike sem vethet semmit a másiknak szemére. Ezt a bajt nem is neveli ki a népből más, mint természetes megjózanodása, s ezt a megjózanodást alig mozdíthatja elő az az őrült izgatás, a­mit ellenzéki pártjaink művelni szoktak. De ha az ellenzéki lapok szive vágya teljesednék s a választások nagy száma megsemmi­­sittetnék, csak az lenne belőle, hogy a már lejátszott itatási jelenetek újra ismét­lődnének. De hát avval nem is törődik ám annyira az ellenzék, mint képmuta­tása elhitetni szeretné! S még a nagy árt sem sajnálnák megfizettetni a nép erkölcsi veszteségével, csak az ő óhajuk teljesednék s a nép indítaná meg a kérvényezési bajszot — természetesen a kormánypárti képviselők ellen. Azonban egy kis bökkenő van ám a dologban. Az tudniillik, hogy a bot­nak kát vágó van s igy annak egyike az ellenzék ellen is fordulhatna. S ezt feledik az ellenzéki újságok. A kérvé­nyezési joggal nemcsak az ellenzéki pár­tok élhetnek ám, hanem a kormánypárt is, s még az sem egészen bizonyos, hogy ha a képviselőház illető bizottságát a választások megsemmisítésének kedvébe belovagolni lehetne, hogy­ az csak a kormánypártiakat sújtaná. Épen a kisebb­ség cselekszik botor módon, ha a vá­lasztások megsemmisítésének fegyverét kiélesíteni törekszik, mert hogy leg­többször épen a kisebbségek ellen szo­kott az fordulni, azt számtalan parla­ment példája bizonyítja. Ezt a kis bökkenőt felejtik ki az ellenzéki lapok számításaikból. Ez is bi­zonyítja, hogy mily jelesek és okosak az ő számításaik! A Gröczel-ü­gy. Ez a legújabb katonai botrány még min­dig nem tűnt le s a­mint látszik, egyhamar nem is fog letűnni a napirendről , de ne is tűnjék le addig, mig a botrányhősök, alkotmá­nyunk megsértői, kellőkép meg nem bűnhőd­­ ő Fölhívás az önkéntes tűzoltó-egyes­ület érdekében. Polgártársak ! Vészsujtotta városunkat a „legelső ma­gyar ember“ „legyen“ szava megmenté a végenyészettől; polgáraink akarata uj életre kelté hamvaiból s most Phönixként megifjult erőben él. Töltéseink s egyéb védműveink az árviz­­veszély ellen emberi lehetőség szerint biztosít­ják városunkat, de gyönyörű palotáink és sze­rény hajlékaink nincsenek kellőleg biztosítva egy másik veszély: a tűzvész romboló hatalma ellen. A városi tűzoltóság csekély létszáma nem mentheti meg e nagy kiterjedésű várost nagyobb tűzvésztől , mert viharban, vagy ha egy idő­ben két vagy több helyütt dúl a tűz, ez a 32 főből álló testület fölosztva semmit sem tehet. A közelmúltban, midőn az árvízveszély ismét óriás mérvben fenyegetett, megtanultuk, misze­rint egyetértéssel, közös erővel ellentállva a vésznek, a pokol hatalma sem vívhat diadalt fölöttünk ; egyesüljünk tehát s alkossunk ön­kéntes tűzoltó egyesületet ! Az önkéntes tűzoltóság eszméje hazánk majd minden városában és a legtöbb nagy­községében termékeny talajra lelt; — egy ilyen nagy város, mint Szeged, képezne ki­vételt ? ! Egyesüljünk tehát s hozzuk meg városunk­nak a csekély áldozatot, melyet az önkéntes tűzoltó-egyesület nemes céljának elérése kö­vetel ; ne maradjon el senki, a­kinek keblében valódi magyar vér buzog! Mert minél több tagot számítana az egyesület, annál biztosabb a siker és fényesebb lesz jövőnk. Polgártársak ! Hiszszü­k, hogy ti. a kik oly sok vész és viszály után várostokat újjá te­remtétek, kik büszkén valljátok magatokat szegedieknek, hőn szeretett várostok jólétéért ezt a csekély áldozatot meghozzátok s egyesüle­tünk tagjainak sorába minél számosabban írat­játok be magatokat. A beiratkozás a városi tűzoltóság irodájá­ban eszközölhető, a­hol a parancsnokság to­vábbi fölvilágositással készséggel szolgál. Szeged, 1881. augusztus hó 31. Az önkéntes tűzoltó egyesület szervező bizottsága, teki vakmerőségükért. Reméljük, hogy ez meg fog történni s óhajtandó, hogy mielőbb történ­jék meg, mert a közvéleménynek hosszas izga­tottságban tartása nem tanácsos. A „Hon“ arról értesül, hogy a hadügy­miniszter „ d­«­-­it is tudomására jött — intézkedett az összes ira­toknak hozzá leendő fölterjesztése végett, hogy az ügy valódi állásához képest a szükséges in­tézkedéseket megtegye. Ennél még többet tud mondani a fő­szél­­bali lap, a­mely „biztos forrásból“ arról érte­sül, hogy a Göczel-Lendl - ügyben a közös hadügyminiszter, Ryland­ Rheidt gróf és Tisza K. min. elnök közt e hó 11-én tárgya­lás történt, melynek következtében a közös had­ügyminiszter az egész ügyben, úgy Göczel nyilat­kozataira mint Lendl százados följelentésére, valamint a becsületbírósági eljárásra vonatko­zólag a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el. A vizsgálat folyamatban van, illetőleg nagy részben már befejeztetett s az annak eredményéhez szabott kormány­intézke­dés rövid időn köztudomásra fog hozatni.­­ Ugyanez ügyben már a törvényhatóságok körében is megindult a mozgalom. — Tegnap Budapest főváros és Arad megye köz­gyűlése, amaz egyhangúlag, ez utóbbi jelentős szótöbbséggel, fogadott el ez ügyben előter­jesztett indítványokat, a­melyek szerint erélyes hangú fölterjesztések intéztetnek a kormányhoz és a törvényhozáshoz, példás elégtételt kérők. Arad megye fölirata a hazai összes törvényható­ságokkal is közöltetni fog. * A Göczel-Lendl-ügyben fölmerült újabb mozzanatok közt legfigyelemre méltóbb, de egyszersmint legsajnosabb — a botrányt újabb botránynyal tetéző — a bécsi „Wehr­zeitung“ c. katonai lap nyilatkozata, a­mely otromba­ságban ritkítja párját s a tűzre olajat öntő tapintatlanság s­ a szoldateszka szellem kirívó b­onyítéka. Itt közöljük belőle a lényeges tar­talmú részeket. „A magyar alkotmánynak vagy egy részé­nek fölfüggesztése — a­mely nagyon valószí­nűtlen esetről volt szó — nem is tekinthető olyannak semmi esetre sem, a­mely világ­o­­s­a­n és nyilván az állam jóléte el­len irányulna. Ha ily esetet egyáltalán megvitatás alá vonnak, bekövetkeztére csak azon föltétellel gondolhatni, hogy e fölfüggesz­­tés az összállam érdekében történik és nyilván az ö­s­s­z­á­ll­a­m j­ó­l­é­t­e az, mely­ről a szolgálati szabályzat 66. pontja szól. Természetesen a magyar al­kotmány fölfüggesztését ép oly ke­véssé lehetne olyannak jelezni, amely a szolgálat ellen irányul, vagy a­mely a büntetőtörvény á­l­­tal tiltott cselekedetek közé tartozik. A szolgálati szabályzat 11 ik §. 66-ik pontja azonban gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesíthető ő­­fölségének mint legfőbb had­úrnak parancsai ellenében, mert az eskü föl­tétlenül tétetik le és föltétlen engedelmességet fogad, „bárhol kívánná is ő császári fölségének akarata.“ .... „Föl kellene világosítani Magyarországot s a közvéleményt arról, hogy a hadsereg­nek semmi köze sincs a „magyar alkotmányihoz, ép úgy, mint nincs sem­miféle más alkotmányhoz, s hogy a honvéd­sereg sincs hivatva a magyar al­kotmány védelmezésére, hanem hogy ő fölségének s csak ő fölségének köteles és fog engedelmeskedni. Ha ez a tudat Magyar­­országon általánossá lesz, akkor talán föl fognak hagyni avval, hogy a hadsereget minduntalan pártharcokba vonják s a baloldalon meg fog szűnni az a fogalomzavar, mely eddig ott ural­kodott a honvédség hivatásáról." A katonalapnak ezt a cikkét még a „N. fr. Pr.“ is megsokalja, a­mely lap megbotrán­kozásának következőleg ad kifejezést : „Ha a Wehrzeitung e fejtegetéseivel a katonai körök nézetét tolmácsolja, akkor való­ban sajnálnunk kell a frivoltást, melylyel e körökben az esküvel erősített alkotmányok föl­függesztéséről gondolkoznak. Arra a kérdésre, hogy váljon a magyar alkotmány felfüggesz­tése „világosan és nyilván az állam jóléte ellen irányuló lépése­e“, Magyarországon meg fogják tudni adni a kellő választ.“ — A zsidó-ügy Oroszországban. Egy pétervári sürgöny szerint a muszka hiva­talos lap a következőket jelenti a zsidó­ügyben : „A cár, a belügyminiszter azon előterjesz­tése folytán, hogy egyes kormányzóságokban a bennszülött lakosság és a zsidók között a nor­­mális viszonyok uralkodnak, szept. 3-án egy ukázt bocsátott ki, a­mely elrendeli, hogy azon kormányzóságokban, a­hol a zsidók a lakosság tekintélyes ré­szét képezik, a zsidókérdés tanul­mányozása végett helyi bizottsá­gok a­l­a­k­u­­­j­a­n­a­k, melyek a különféle céhek és egyesületek képviselőiből álljanak és a kormányzók elnöklete alatt működjenek. E bizottságoknak, saját fölfogásuk szerint, ténye­ket kell gyűjteniök, a belügyminisztériumnak pedig meg kell jelölniök a zsidók azon kere­seti tevékenységét, mely a törzslakosság létére káros hatást gyakorol, és két hó leforgása alatt elő kell terjeszteniük az állapot orvoslását célzó javaslatokat. A belügyminiszter körirata a kiewi, wilnai, charkowi, odesszai, minszki, mohielewi és witebski főkormányzókkal és kor­mányzókkal tudatja a fennebbi ukázt. Szeged városrendszer, közgyűlése. Második ülés. Szept. 12-ikén. (Folytatás és vége.) A hétfőn délután tartott ülés további ismer­tetésének fonalán fölemlítjük, hogy a tisza­­szabályozási ügyben a Tiszavölgyi társulat köz­ponti bizottságánál teendő nyilatkozat tárgyá­ban S­z­­­u­h­a főkapitány előterjesztése értel­mében szerkesztett bizottsági jelentés elfogad­tatott. Továbbá a csatornázási alap kimerültét jelentő előterjesztés azzal vétetett tudomásul, hogy a további szükségletek fedezésére a jövő évi költségvetés keretében lesz előirányzat. Ez­után ismét egy nagyobb vitát előidézett ügy került szőnyegre : a sópajtákat építő vállalko­zók ügye. fleiner és Marko Taub Katz építési vállalkozók, a szerződés értelmében, már a múlt hó végén tartoztak volna az egész épít­kezést befejezni, azonban a munka nemcsak a kikötött záros határidőre, hanem még máig sem fejeztetett be. A záros határidő után vál­lalkozók a munka befejeztéig minden további napért 50 frt bírságot kötelesek a városi pénz­tárba befizetni. A vállalkozók azonban a tanács­hoz folyamodványt adtak be a határidő meg­hosszabbítása végett. A késedelem igazolására több fontos körülményt hoztak föl. Nevezetesen az eredeti tervtől utóbb a városi kiküldöttek kivonatára lényeges eltérések történtek, így az alap mészhabarcsban tervezett lerakása a munka foganatbavételekor cementtel rendelte­tett el mészhabarcs helyett. Azután az alapo­záshoz pilótaverést kívántak. Ezen eltérések részint új anyag­ beszerzés folytán, részint a munkatöbblet következtében oly időveszteséget vontak maguk után, hogy az építkezés a szer­ződésben kitelt időre nem készülhetett el. A tanács a jelzett indokok tekintetbevéte­lével saját hatáskörében adott is haladékot, a­mennyiben az első pajta és őrház elkészíté­sét augusztus végére, az egész munkálatot szept. végére prolongálta. A vállalkozók azon­ban ezen engedményt nem tartották elégnek és felebbezvényt adtak be a közgyűléshez, mely szerint a határidőt szept. 30-ig, illetőleg október végéig kérik kiterjesztetni. Másrészről az ügyészség szintén tölebkez­­vényt nyújtott be, a­mi meg a tanács határo­zata ellen irányul és még a tanács által adott haladékot is megsemmisíttetni kívánja.­­ Az ügyészség által fölsorolt indokokból ki­emeljük, hogy a város károsodik a határidő meghosszabbításával , mert ha eredetileg hosz­­szabb határidő lett volna kitűzve a munkára , a város előnyösebb feltételek mellett talált volna vállalkozót. Szekerke József rászalja, hogy a vál­lalat kiadásakor a tanács oly rövid határidőt tűzött ki az építkezés befejezésére, mely sze­rint az egyik pajtának és őrháznak már 50 nap alatt készen kellett volna lennie. Ha hosz­­szabb határidő mellett estetett volna meg a verseny, sokkal olcsóbban elvállalták volna a

Next