Szegedi Kis Ujság, 1946. március-június (1. évfolyam, 1-82. szám)

1946-04-26 / 31. szám

Péntek, 1944 áptlis 26. t. évf. 31. sz. Ára 300.000 P KTS TT­ TS A fí A Fü­ggetlen Kisg­AZda«­, FöldmilliKás^ és Polgári Pért napilapja. Békét és igazságot Tagadhatalan, hogy’ nemcsak Magy­arország, hanem talán az egész világ szeme, is közel másfél hétig Moszkv­a felé nézett, ahol a magyar kormányküldöttség, élén Mag­’ Ferenc miniszterelnökkel a magyar nemzet, a" m­agyar nép jövendő sorsairól tár­gyalt sde a feszült várakozás, am­ely­­lyel a Szovjetunió fővárosában lefolyt tárgy­alásokról szóló híreket vártuk mindannyian, a kormánn­küldöttség és a miniszterelnök hazaérkezésekor még jobban töltöztedott. Hiszen tud­­tun­ és ma is annak a tudatában va­gyunk, hogy s­zerencsétlen h­azánk és az­­oly sokái­­szen­zülett magyarsá­g sor­sát csak olyan nagyhatalom si­gu­­­ltéli meg, amelynek feltétlen érdeke a magyar nép felemelkedése, meg­­erő­södése, hogy elfoglalja azt a Való­ban felelősségteljes és minden áldo­zatot megvonó h­elyet a Dimameden­­cében, amelyet — talán más nemzet úgy, mint a magy­ar, be sem­­'tölthet. Taj­adhatatlan az is, hogy­ a moszk­vai út — a többféle felelőtlen, de an­nál célzatosa­bb rémhírterjesztések r­é­­vén —­ kis idegességet lopott a hazá­jukat féltő és véreiket szerető ma­­gyarokr­a, ám a közb­en Moszkvából érkezett hírek és nemsokára a mi­niszterelnök és a külügy­miniszter b­e­­számolása után az a kis feszültség, amely a magy­ar légkörben ábrált, elmúlt egy’ szempillan­tás alatt, meg­­nyugodtak a lelkek é­s­ a magy­ar nép­­ackst már­­a legnagy­obb bizakodással tekint hatalmas és — mint most már végleg beigazolódott — minden te­­kintetiben megértő, jó­ szomszédja felé. A Brit Birodalom é­s az Egyesült Államok ugy­anilyen­­jószándékk­al ke­zelik a magyar ügyet és olyan békét óhajtanak velünk kötni, amely min­denképpen a magyar nép igazi sza­badságát, félje,s f­üggetlenségt adja majd vis­sza és jogaiban sem csor­­bithatja meg semilyen egyéb, merő­ben idegen érdek ’... A magyar nép, amely eddig csak alárendeltje volt mindig egy idegen, nála erősebb, vagy kevélyebb, de nem utolsósorban erő­­szako­sabb nemzetnek, az Egyesült Nemzetek igazságos döntését tűri. S nem lesz­ hálátlan érte! Közelegnek a béketárgy­alások nap­jai, amikor ismét a magyar nemzet sorsának további útját jelölik ki a nagyhatalmak... éppen úgy', mint az első világháború után. A Szovjetunió, mint azt az igazságügy-miniszter is mondotta, Magyarország mellett emel majd szót a béketárgyalásokon. Ez jólesik. Legyőzött népnek alig van szava a békekötéseknél, a magyar nép azon­ban most mégis valami egész finom sejtéssel, talán ösztönszerű jóérzés­sel tűnt a párisi békeértekezlet elé. Mert lehetetlen, hogy­­ egy ilyen sokat szenvedett népet, mint a magyar, sú­lyos büntetéssel sújtsanak éppen azok, akik nagyon is jól látták, miért sodródott bele a magyar nép nagy­tömege egy olyan háborúba, amely­hez alapjában véve semmi köze sem volt é­s ugyana­lykor azt is nagyon jól tudják — talán az egész világ is tudja most már —, hogy mi volt az az érzékeny pont, amelynek érinté­­­sével a háborúba való besodrásunkat játszi könnyűséggel hajtották végre! Erről hosszan, de tagadhatatlanu­l a részükre igazságos megállapítások­ A legteljesebb titoktartás övezi a hitlll|­fim­iniszterek értekezletét Németország kérdése az legnehezebb­ Páris, április 25 Herold King je­lenti : Páris teljes-i felkészültséggel várja a csütörtökön vagy pénteken kezdődő külügyminiszteri­ értekezlet összeülését. Az értekezletet a lehető legteljesebb titoktartással kívánják ke­zelni és a világ valamennyi részéből a francia fővárosba sereglett­­200 lopta­­dósítót a megnyitó ünnepségtől elte­kintve, nem engedik be az ülésekre Az értekez­et menetéről időről-időre hi­vatalos közleményeket adnak ki. Az elsőt mindjárt a megnyitás napján Az egyes külügyminiszterek nem tart­hatnak előreláthatólag sajtóértekezle­tet sem, úgy, hogy a világ közvélemé­nye csak nehezen érte­sülhet majd a tárgyalások fejleményeiről. Párisi jól értesült körök megítélése szerint az értekezlet sikerének kellős kulcsa van : a Szovjetunió álláspontja, Olaszország és Franciaország álláspontja Németor­szág kérdésében A külföldi diplomá­ciai körök mérsékelt derűlátása jel­lemzi legjobban az értekezlet előes­téjének hangulatát­­ban tartózkodó angol és amerikai új­­ságírók tiszteletére rendezett villás­­reggelin Ridault francia külügymi­niszter kijelentene: „Nem tudom, várjon a külügyminiszterek értekezletén min­den problémát megoldanak ”. Meg va­gyok­ győződve azonban arról, hogy ezeket a kérdéseket előbb vagy utóbb megoldják. Németország egyaránt kul­csa nemcsak Európának, hanem a vi­lágnak is. A Németországgal kapcsola­tos megegyezés egyet jelent a világ összes kérdései tekintetében létrejövő­­ megegyezéssel, h­a Németország ügye­iben nem jönne létre egyezség, az egyéb­­ kérdések tekintetében sem jöhet létre. (MTI)­­ Az AFP diplomáciai szerkesztője írja: Szó van arról, hogy a külügy­miniszterek értekezletére azokat az államokat is m­eghívják, amelyek a békeszerződéseket aláírják majd, illetve felkérik őket arra, hogy bizonyos meghatározott pontokban ,álláspontju­kat kifejtsék és érdekeiket megvédjék. A francia külögyminiszter nyilatkozata Páris, április 25. A francia főváros­ John Haire: Szó sincs arról,­­hogy a békekü­lc­ötésnél Magyarország részére a­ Trianont készítsenek Budapest, április 25. John Haire angol munkáspárti képviselő vezetésé­vel Magyarországra érkezett nyolctagú parlamenti küldöttség szerdán a Bris­­tol-szálló különtermében fogadta a magyar sajtó képviselőit. John Haire elmondotta az újság­írók előtt, hogy a brit küldöttség ba­ráti küldöttségként jött, hogy megis­merjék a magyar problémákat. Jlci Bi­­dent meg akarunk nézni és minden­hová el akarunk látogatni, u­gy aka­runk visszatérni Angliába, hogy a külügyminiszternek és az alsóházban beszámolhassunk azokról a háború­­utáni problémákról, valamint pénzügyi nehézségekről, továbbá szakszervezeti problémákról, amelyekkel ma Magyar­­országnak dolga van abban az érte­lemben, amely összefüggésbe hozható a folyamatban levő béketárgyalások­­kal is Egy kérdésre válaszolva közölte Haire, hogy ő természetesen nem is tud, de nem is mondhatna ezekről a tárgyalásokról hivatalosan, arról azon­ban biztosíthatok mindenkit, hogy a most készülő békeszerződések nem lesznek diktatórikusak, hanem az a céljuk, hogy Délkeleteurópa újjá­építését előmozdítsák és megköny­­öyítsék. Éppen ezért szó sincs arról,­ hogy Magyarország számára új Trianont készítsenek elő. Újabb kérdé­sre válaszolva közölte, hogy az M­RR.­ négymillió dolláros segítsége csupán kezdet, viszont figyel­meztet arra hogy az UNRRA rendkí­­vül korlátozott lehetőségei miatt túlzott optimizmussal nem szabad viseltetnünk. Végül közölte, hogy Bevin angol kül­ügyminiszter az alsóházban bejelen­tette, tárgyalások folynak brit-magyar kereskedelmi egyezmény megkötése tárgyában, ugyanolyan alapon, mint ahogy a múlt évben a magyar-szovjet gazdasági egyezmény létrejött. Tisztelgő látogatások Budapest, április 25. A Budapestre érkezett angol képviselőküldöttse dél­után két órás látogatáson volt Nagy Ferenc miniszterelnöknél. Az angol képviselők ezután meglátogatták Balogh István miniszterelnökségi államtitkárt, majd Varga Bélánál a nemzetgyűlés elnökénél tisztelegtek. Este Kővágó József Budapest polgármestere fogadta az angol képviselőket. A látogatások mindenütt rendkívül baráti és szívé­lyes légkörben folytak le és mindenütt nagyon őszinte és tárgyilagos eszme­cserére került sor. (MTI) Meg akarjuk ismerni az országot és annak problémáit Budapest, április 25. A Budapertra érkezett angol képviselők csütörtökön elismerésével lehetne polemizálni, s akk­or sok olyan, de eddig mindig csak részletkérdésnek tekintett dologra is világosság derülne, amellyel csak még jobban bebizonyosodna az a tény is, hogy a magyar nép hazaszeretetét, hazafiasságát és a hazájáért hozott megszámlálhatana­n súlyos áldozatát csak mily kevesen értették és ismer­ték el. Mert voltak és sajnos még ma is vannak olyanok, akik a magyar hazafiságot, az oly heve­sen lan­ló magyar hazaszeretetet sovinizmusnak, vad, érthetetlen nacionalizmusnak bé­lyegeik. Pedig nincs igazuk! Lehet azon cs­sodálkozni, hogy a magyar talán fontóbban és ugyanakkor, mond­­hatnánó," tragikusabban szereti hazáját, mint akármelyik más nemzet? Hiszen mi volt ez az ország, ez a nép hosszú, súlyos évszázadokon keresz­tül, ha nem először a török és tatár ráhigai vonszolója, később a Habs­­burgruralloddófe megalázottja s még később a germán imperialista törek­vések véghezviteléhez erőszakolt, te­hetetlen és szerencsétlen eszköz? S ha még ma is csakugyan van, aki elitéli az igazi, a becsültetes magyar hazafiságot és talán csodálkozik is azon, hol éppen ezen a nagy-nagy, t­ol­bolatlan hazaszeretetén kereszti a magyar népet a második világhábo­rúban való részvételre — aki lehe­tett fogni, úgy mindenekelőtt tegye fel a kérdést: a szabadságért, a füg­getlen, a boldog életet svánta-e még nép jobban a magyar népen kívül?­ .A kérdésre valószínűleg a párisii b­­keértetkezleten felelnek majd í­gy, hogy az minden tekintetben kielégütlt lesz, mert a párisi békekonferencián nemcsak békét kötnek majd a nagy­hatalmak a megvert félsnembesekkel, hanem igazságot is osztanak: békét és igazságot! S elsősorban ezt s­tarra hatalmas szomszédjunk, a Szovjetunió Olaszországnak haderőt, Raszk­im pedig felszabadított állam tegyen ? Pakis, április 25. Jól értesült hivatalos körök szerint Olaszország az értekezlet elé terjeszti azt a kérelmét, hogy a békeszerződést megfejelő szárazparti, tengeri és légi haderőt biztosítson számára, amely lehetővé teszi, hogy saját védelmét elláthassa Washington Ausztria kérdését is rendezni kívánja oly módon, hogy Miusztriát ne tekintsék legyőzött államnak, hanem kezeljék felszabadított államként. A brit küldöttség viszont­­Ausztria mai megszállási rendszerét, valamint annak költségei fedezését kívánja a külügyminiszterek értekezletén megtárgyalni. (MTI) A mi földünk az örök magyar föld • A mi zászlónk a piros-fehér-zöld!

Next