Szegedi Kis Ujság, 1946. október-december (1. évfolyam, 159-234. szám)

1946-10-27 / 182. szám

Tasemop, 1946. ok­tób­er 27. I. évf. 1­2. Ara­fivér A Fösgoti­a Klagaxda*, FC Idm­ankás- és Polgári Fürt A Krigaxflapárt a Demokrkerkhmm írta: Kovác* Béla H« t*tM«afe]nnte1£ k PBgifetlen Kisgazda Párt tizenhat küzdelmes iszatendejének történetére, teljes lel­ki megnyugvással állapíthatom meg­, hogy a pártnak vezetői hibájából lehettek apró taktikai tévedései a saorsdöntő 193-es esztendőt megelö­­tt& Időben, de soha nem tért le* a ^2nhadsáo — a demokrácia és áss ér- Ulm­es külwlitika útjáról és ez nem­- Sennél többet mond vezetők és ve­­^.etettek belső pi^litikai magatartása jáa megbízhatósága szempontjából Ez a párt támadta meg legelőször tez egész magyar életre ránehezedő h­ivatali mindenhatóságot, amelynek k­ost kellett volna kimúlnia, az 1­946-os B-listával azonban a párt- spolitikai elfogultságnak olyan mér­­t­é­ktelen túlzásai érvényesültek az eljárásban, hogy a bürokrácia nem halt meg, csak a formája változott. A Kisgazd­a Párt minden időkben Vistors volt a kartelek és banktőke­­íálhatalmának. Pirosa véletlen, hogy mostanában, — megint csak pártpolitika: elfogultságból, — ke­­hén változással a névsorban, éppen azokat gyanúsítják a nagytőke vé­delmével, akik ebben a kíméletlen harcban a legtöbb személyes érde­met szerezték: pártunk régi értelm­­­iségi elemeit. A Pfiggetlen Kisgazda Párt állt fel f élvonalban a fasiszta métely el­len indult és a legsúlyosabb szemé­lyi és politikai kockázatokkal ter­hes félévtizedes bűtntelemben. Sen­kinek se akarok szemrehányást ten­ni, hogy néha bizony egészen ma­­sznak maradtunk a harcban az or­­sz­ág egy-egy erősebben fertőzött te­­rületfoltján. A mi győléseinken már akkor verekedtek párthíveink az telezsmtelenedett nyilasokkal, ami­kor Budappesten sokan­­ még azt se tudták, hogy ezerte az országban megindult a fasiszták politikai­­szer­­vezkedése. A nyilas pionírok először belénk ütköztek, először mi ütköz­tünk meg velük és tagadhatatlanul van valami kis részünk benne, hogy a parasztság nem szédült bele a nyi­las őrületbe. Ezek után persze nehéz megérteni, hogy szerte az országban a mi szervezeteinket, a régi embe­reinket éri a legtöbb gyanúsítás a fasisztákkal félfasisztákkal és reak­ciósokkal való állítólagos cimbora­­ság miatt és igen sok helyen épisen azok lármáznak legtöbbet ellenünk, akiknek legtöbb volna a hallgatni­­valójuk. Nehéz ezt megérteni józan értelemmel, de így van, a földet szét akartuk osztani asok között, akik megművelik. Tizen­hat esztendővel ezelőtt megmondtuk nyíltan, hogy ezt akarjuk és pártunk történelme tele van újra és újra visszatérő kezdeményezésekkel, hogy megfelelő földreformmal törjük ösz- W79 a feudalizmus hatalmát. Sohase voltunk a grófok és a nagyurak párt­ja A kezdet kezdetén hozzán­k vetődött egy közepesen gazdag és két szegény gróf. Vállalták a prog­ramunkat, velünk verekedtek egy darabig, azután kikoptak a párt­­ból Később — a negyvenes évek elején — a német veszedelem közös felismerése Hozott eora enklat­­ív publicista arisztcikratát. Együtt har­colt velünk és lapjával nagy ezd­írá­­latot tett ügyeinknek. De ő töreke­dett minden képességével és igyekeze­tével, hogy hasonló legyen hofmánn­ politikai magatartásában és l­eat mi alakultunk át grófokká. Szegény és jobbmódú parasztok, földmunká­sok és radikális értelmiségiek párt­ja voltunk minden időben, csak az 1945-ös választás után határozták el politikai barátaink, hogy az „reakci­ósok szövetségeseivé“ nyilvánítanak bennünket, ezzel próbálják rontani hitelünket a tömegek előtt. Persze a nép lát és mi nyugodtan nézünk ítélete elé. Büszkék visrzünk rá, hogy a har­mincas években mi kényszerítettük ki az elmúlt rendszerből a vidék számára a titkos választójogot. Göm­bös Gyulának és utódainak az volt a jelszava velünk szemben, hogy a népnek nem jog kell, hanem kenyér. Nem akartak jogot adni a tömegek­nek, de kenyeret sem adtak­. A ma­gyar p­olitikai történelemben pél­d­átlanul álló kíméletlen harlon kellett kikényszerítenünk Gömböc­ből és Darányiból a titkos válasz­tást de iákényszerítettük belőlün­. Várjon el lehet, képzelni józan ér­telemmel, hogy a Kisgazda Párt ilyen múlt után hajlandó volna be­állni a jogfosztók, a nép megérde­melt szabadságjogainak szűkítői közé? A mi utunk csak a több sza­badság útja lehet. Azért akarjuk stabilizálni a demokráciát és meg­­valósítani a biztonságos gazdasági egyensúlyt Hogy kiterjeszthessük a népjogot El fos érkezni annak is az ideje. Nincsen szégyenkezni valónk, ha pártunk külpolitikai magatartá­sát vizsgáljuk Hitlerrel Bremniben a Független Kisgazdapárt kiálltotta világgá az első vészjeleket. Vezatő­­ink háborús veszélyről beszéltek már akkor is, amikor Európa­­ né­peinek nagy többsége barátságos érdeklődéssel figyelte .A német kí­sérletet, és készpénznek vette STib­ler minden szavát Kisgazdapárti politikusok ki-­­léteztek egy­ csesz­­lovák-osztrák-magyar védelmi front kiépítésén, nem rajtunk m­úlott hogy eredménytelenül. Mi hirdettük s dunavölgyi megbékélést^ és vállal­­tnk érte, a népszerűtlenséget meg a bécsi döntések után is, amikor a tö­megek nagyrésze hálával fordult ^ németek felé a területi engedméne­­kért amiben részesültünk. A­­ Kül­gazdapárt hirdette, hogy a vissza­csatolt területekről nekünk ez érde­kelt szomszédokkal kell megegyez­nünk. Ellene szavaztunk a háború unak és mi követeltük kormányzva a különbékét Olyan külpolitika múlt ez, amire egyetlen magyar párt sem hivatkozhatik a na­gnol származó erkölcsi tőket az sem ront­hatja el ha politikai ellenfeleink, s kételkednek külpolitikai tisztánla­tusunkban. Decei­li'tis titu­pts kín­poí­­­it­ikai vonalat követünk s ettől nsit fogunk eltérni , (folyztatása a 3-ik en­ekb­o­lt Az Egyesüült államok nem töszi az enőszak alkalmazását Kon­fo­­t ellentétek a Tétájog korai Lovadon, október 15. Az Egye-sült­ Nemzetek munkabizo­ttsága a pén­tek délutáni ülésen a vétójog kérdé­sét tárgyalta. Vishinsaki arra kérte a bizottságot hogy vegye le a vétó­jog kérdésének tárgyalását az üggy­­rendre. Miután az Egyesült­ Állaa­­mok, Anglia és Kína delegáln­­ ii ellenezték a szocpol kiküldött n­ísílt­­ványát Visinszki visszavon­ta ja­vaslatát A londoni rádió tudósítója szerint Vinhinszki javaslatát azzal indo­kolta, hogy az­­Egyesült­ Nem­zetek Szervezetének alanypillére a vezető hatalmak «gyüttműtíködésének elve. A Szovjetunió nézete szerint a vé­tói«« kérdésének passzta felszí­nire vetése megbéníthatja ,az újonan ala­­kult szervezet működését ,‘amelynek célja a béke megcsapálé­sa­ és fenn­­tartása. Anglia képviselőit­el­jelen­tette, hogy a probléma fontos és jelentős az Egyesült­ Nemzetek­­szervezetének jövője szempontjából. Ezután az Egy­es­ü­lt­ Államok meg­bízottja szólalt fe. Nézete szerint a kérdés , részletes megvitatása rendkí­vül nagy jelentőségű. M­egállapítot­­­ta, hogy a kérdés körül komoly el­lentétek merültek fel. Vishinszki végül visszavonta ja­vaslatát és kijelentette, nem kivín­­ja, hogy a nagygyűlés az ügyr­?nd­­ről levegye a vétójog kérdésének tárgyalását Úgy látja, hogy a többi- jog ellenezi javaslatát Anglia támogatja az Egyes­ilt Nemzetek Szerkezetét 'Newyyork, oldóher Sd. Az Egye­sült­ Nemzetek péntek délutáni filé­­sén Nehru követelte, tiltsák meg, hogy a nemzetek jogos követeléseik­kel szemben imperialista érdeket vé­delmező csapatokat alkalmazzanak India követeli, hogy az ilyen c­sapa­­tokat vonják vita azonnali ha­tállyal. Ezután Baker­hidt kiküldött szó­lalt fel Hangoztatta, hol Anglia teljes mértékben támogatja az Egye-­sült­ Nemzetek alapítmányán­­k el­veit, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, és helyesli az Egyesült­ Ála­­moknak az atomerő ellenőrzésére vonatkozó tervét. (MTI) I KözvetítS fsTaslat I ímenyork­, október 20. Az Egye­sült­ Nemzetek szombati közgyűles­e meglehetős részvétlenség mellett­­kezdődött meg, I Lango Norvégia küldöttségének­­Vezetője tapsviharoktól gyakran megszakítva, nagyhatású beszédében közvetítő javaslatot tett a vető­jog­­felülvizsgálatának kérdésében. Vá­­­laszútra érkeztünk — jelentette ki­­ többek között Lange. Döntésü­ik meg­határozza majd, hogy a békés együttműködés vagy újabb háború korszaka vár© as emberiségre. Vé­leménye szerint a világ közvélemé­nye két probléma megoldását vár­ja elsősorban az Egyesült­ Ne­mze­tek szervezetétől az atomellen­őrzés megvalósítását és a Franco-kérdés rendezését. A norvég kiküldött utal­ arra, hogy a vétójog túlzott alkal­­mazása kedvezőtlen hatást gyakorol a világ közvéleményére. Majd azZRI fejezte be felszólalását, hogy az Egyesült­ Nemzetek szervezete intéz­zen ünnem­élyes felszólítást a bizton­sági tanács tagjaihoz: érezzék köte­lességüknek, hogy mindent megte­gyenek az egymás közötti megegye­zés érdekében és a vétó­jogot­ cs­ak végszükség esetén alkalmazzák. Baydur Törökország amerikai nagykövet© nagy me­gkönnyebbülés­­sel fogadta az amerikai álláspontot, amelynek értelmében az Egyesü­lt­ Államok nem tűrik az erősök al­kalmazását vagy a fenyegetőzés po­litikáját (MTI) Revin: össze kell egyesítíti a nézeteltéréseket London, október 25. Bevln^ kiÜ-' ügyminiszter szombaton ^ induit Newyortba. fts Egyesült-Nemzet-jk: ■Sléséré Péntek este újságírók előt­t a következőket mondta: A­z Egye-» eült-Allamok a szabad villalk­o’^u» lig a Marx és Lenin által ertelme­­mellett foglal állást. A szovjet pe­­zett kommunista filozófiát fogailt»­­. A nézeteltéréseket össze kell egyeztetni, hogy Európa ismét bé-*­lés­re nyugodt legyen. CVNTI) A kfilvost&a hire! Tatarescu román külügyminiszlo© legutóbbi beszédében a m­agyar-román barátságot hangsúlyozta. Triman beszédét a moszkvai rádió orosz nyelven közvetítette.­­­ A bulgárhd szövetséges ellenőrző bizottság angol­­szász és szovjet tagjai megegyeztek a bulgáriai választásokkal katMSolatbenl felmerült kérdésekben. Belpoltikai tár­oyalások szeri in kezdődőek A baloldali blokk követeléseire adott Kisgazdapárt válasz­idében Szakasits Árpád és Rákosi Má­tyás megállapodtak Nagy Ferenc minisz­terelnökkel, hogy a baloldali blokk vezetősége szerdán délután Varga Bé­la házelnöknél ül össze megbeszélésre a Kisgazdapárt vezetőivel A tan­ács­­kozás előreláthatóan több napig fog tartani. Az újvidéki per Újvidék, október ’26. Újvidékes » legfőbb bíróság előtt folytatják a ma­gyar h­áborús bűnösök perét. Szomba­ton szembesítésre került a sor Szom­bathelyi, Czeidner és Grassi között Grassi súlyos vádakkal illette Czeid­­­nert azt állítva, hogy ő volt a köz­vetlen vezetője a razziáknak. Czeidner ezzel szemben azt vallotta, hogy Gras­si, mint helyőrségi parancsnok meg­­akadályozhatta volna a razziák vég­rehajtását Pénteken hallgatták ki t­o­­vábbá Gaál Lajos csendőr alezredest, »•5*© »»iTríi^Atr'? rf*opT^rtftrc^cf Tsidy Zoltán: D­él tszfink­ai Grtk magyar lasd a mi zászlónk a alias, fsk­ér. reMf

Next