Szegedi Napló, 1895. augusztus (18. évfolyam, 183-208. szám)

1895-08-01 / 183. szám

I 183 37. Szeged, Csütörtök Szegedi Napló 1895. augusztus 1. IT 'ftriTTI T -T'Ilii TIT" laczi születésű lakos, (vizsgálati fog-­­ Ságban.)­­ 2. Schapira Hermín 38 éves Botosán- I ban született, izr. vallásu, nős bankár, (vizs-­­ gálati fogságban.) 3. Somsay Gaétan, 25 éves, Scharbeck­­ban (Belgium) született, brüsszeli mérnök, biztosíték mellett szabadon. 4. Martin Félix 47 éves, párisi mérnök, biztosíték mellett szabadon. 5. Robescu, 48 éves ügyvéd, galaczi la­kos, biztosíték mellett szabadon. A vádlevél rendkívül kompromittáló adatokat tartalmaz Bessa galczi polgár­mester és a bukaresti kamara tagja ellen, aki ennek következtében tegnap beadta pol­gármesteri állásáról való lemondását ; ha­sonlóképpen nagyon kompromittálva van a gázvilágitáz ügyében Poenaru Vik­or kama­rai képviselő és volt galaczi polgármester, aki ellen hír szerint pótvizsgálatot fognak elrendelni. Igen érdekes a vádlóvál bevezető részé­ben a Brenning Izidor jellemzése, akit a vizsgálóbíró rendkivül intelligens, tevékeny embernek nevez, öt nyelvet tökéletesen Érdekel» még a vádlevélben, Brenning levelein'.*«? és sürgönyeinek kulcsa, azaz tit­kos ábéczéje. Ezek szerint Méter, Robesku, prefekt Hektor, a kamarai testület Könyv­­a várostan­ács Kilométr, a szenátus Regisz­ter, a miniszterek Eisler és Kilogram ne­vekkel fordulnak elő. Brenning magamagát Dobrin és Georgit Contuar álnéven említi könyveiben. A szegedi vasúti épületek ki­­bővítése. (Elutasító miniszteri rendelet.) Szeged, Julius .31. A város tervez, a min­iszter végez. A város sok alkotást tervezett az ez­redéves fordulóra, de hogy nem minden al­kotása valósu­lhat meg, az nem Szeged am­­biczióján múlik. A sok terv között, amelyet egyrészt nem csak az ambíczió, de a kitérhetetlen szükséglet parancsolt a városnak, majdnem első helyen állott az a terv, hogy az ócska, szűk, piszkos és mindenképen alkalmasan talán már ötödrangú városkáinak sem meg­felelő vasúti épületeket újakkal cseréljék föl. Olyan élénken érzett közóhaj volt ez, amelynek mihamarabbi megvalósítását min­denki bizonyosra vette Szegeden. Másik terv volt a sok közül, hogy a sok költség­gel fentartott szegedi fa- és fémipariskola növendékeinek gyakorlati kiképeztetése czél­­jából is bővíttessék ki a vasúti műhely. A kereskedelem­ minisztériumban­ agyon­ütötték mind a két tervet, épen úgy, mi­rt annak idején a postapalota tervét s a vá­rost elutasították kérelmével. A legújabb elutasító miniszteri leiratot fontos és érdekes voltánál fogva egész ter­jedelmében közöljük. Múlt évi deczember 15-én 385. szám alatt kelt felterjesztésére, melyben a­ közön­­ség a Szeged körül fekvő állomások és azok felvételi épületeinek kibővítését a lé­tező épületek helyett újak emelését, vala­mint a szeged-rókusi vasúti műhely nagyobb mérvű fejlesztését, esetleg egy új műhely létesítését kérelmezte, illetve hozta javas­latba, a következőkben értesítem a közön­séget. Bár nem osztozhatom minden tekintet­ben a közönség azon fölfogásában, hogy a szegedi állomási épületek a mai forgalom el­látására elégtelenek volnának, mindazon­által azt a magam részéről is elismerem, hogy a szegedi állomások, felvételi épületek fokozottabb igényeknek és a forgalom vár­ható emelkedésének teljesen meg nem felel­nek. Indokolva lévén ennélfogva, hogy a ké­déses állomási épületek a város jelentő­ségével és fejlődő forgalmával kellő arányba hozassanak, azok megfelelő átalakításának kérdésével foglalkozom. De bármennyire ezen felfogásban va­gyok és bármennyire tudom méltányolni a közönség felterjesztésében előadott nyomós indokokat, mégis kénytelen vagyok kijelen­teni, hogy sajnálatomra ez idő szerint nem vagyok azon helyzetben, mikép a szegedi állomás bővítését s a város forgalmi, politikai és társadalmi állásának megfelelő új felvételi épület létesítését már most kilátásba vennem le­hetne, miután a m. kír. államvasutak legközelebbi munkaprogrammjában már szá­mos, a vasútüzleti rend, szabály­szerűség és biztonság, valamint a forgalom lebonyolítása érdekében munlatlanul szükséges és halasz­tást nem tűrő oly beruházásokról kellett gondoskodnom, melyek a rendelkezésemre álló hitelt teljesen kimerítették. Biztosítani kívánom azonban a közön­séget, hogy a szegedi állomások forgalmának fejlődését figyelemmel kísérem s mihelyt a ma még tűrhető állapotok oly irányban alakultak, hogy a jelenlegi berendezések ki­egészítése szükségessé válik , mihelyt a költségfedezet tekintetében a viszonyok meg­engedik, gondoskodni fogok arról, hogy a szegedi állomások forgalmi jelentősé­­güknek megfelelő s fokozott­abb igényeket is kielégítő átalakítást nyerjenek. Áttérve felterjesztésének a szegedi vas­úti műhely kérdésével foglalkozó részére, megelégedéssel vettem tudomást a közönség­nek azon törekvéséről, melyet az ottani munkás­ ügygyel kifejt, s midőn a szeged­­rókusi vasúti műhely bővítését, illetve a város területén egy új nagyobb szabásy mű­hely létesítését javasolja. Miután azonban erre a m. kir. államvasutak üzleti szolgálata szempontjából most még szükség nincsen , mivel a város által szem előtt tartott azon magasabb czél, hogy az államvasutak kere­tében egy oly műhely-telep létesíttessék, mely egyúttal a szegedi fém- és faipari szakiskola növendékei számára is gya­korlati képzést , majdan alkalmazást nyújt­son, a költségvetés egyéb irányú megterhelt­­ségére való tekintettel, ez idő szerint nem valósítható meg, további tanul­mánynak kell fentartanom, hogy a város közönségének e részbeni óhajtását mikor és az államvasúti hitelek állásához képest mily mérvben legyenek teljesítendők. Legyen azonban a közönség meggyő­ződve arról, hogy mihelyt a m. kir. állam­vasutak berendezésének fokozottabb kiegé­szítéséről külön törvényhozási intézkedés útján mód leend gondoskodni, különös figye­lemmel leszek arra, hogy a felállítandó be­ruházási Programm keretében a közönség által szem előtt tartott, nagyban és egész­ben általam is helyeseknek ismert c­élzatok megfelelő kielégítésre találjanak. Már most meg kell azonban jegyeznem hogy a létesítendő műhely­bővítés alkalmá­val feltétlenül számítanom kell arra, hogy a közönség megfelelő telket bo­­csátana rendelkezésre, miután a felajánlott s a jelenlegi műhely mögött elvonuló kör­töltésen túl fekvő telket, melyek mind anyagárkok és árterek különben is csak korlátolt hasznavehetőséggel bírnak, a műhelybővítés csak akkor volnának felhasználhatók, ha az említett körtöltés ki­­jebb helyeztetnék. A miniszter helyett: Vörös, államtitkár. A gőzfürdő betonja. — Bírói szemle. — Szeged, július 31. A gőzfürdő vitás betonja fölött ma d. u. öt órakor tartották meg az előzetes bírói szemlét, amelyen megjelentek : Szeged város képviseletében Jivánkovi­cs Sándor dr. tiszti főügyész ; a bíróság részéről K­ö­v­e­s­s­y Gyula albíró, Mikes Gyula államépítészeti főmérnök és Rév Lajos vasúti főmérnök, mint bírói szakértők ; a vállalat részéről: Adók István, B­u­c­k téglagyári igazgató és P­­­i­r­i­c­h Kálmán. Azzal kezdődött a bírói szemle, hogy Ivánkovics Sándor dr. tiszti főügyész óvást emelt a bírói szemle ellen s jegyző­könyvbe kérte foglalni, hogy a beton föl­­szedését nem a hatóság, hanem a művezető­­ség rendelte el. Ezután megeskették a szakértőket, akik­hez Ivánkovics dr. tiszti főügyész a következő kérdéseket intézte : 1. Mondják meg a szakértők, hogy a meg­vizsgált beton olyan-e, amilyennek a legjobb minőségű anyagból, műszakilag hibátlan készí­tési mód szerint előállított jó betonnak len­nie kell ? 2. Való-e, hogy jó minőségű anyagból és korrekt készítési mód mellett, egy rész czement, három rész homok és öt rész zúzott kavics­keverékkel jó betont lehet készíteni ?­­ 3. Mondják meg a szakértők, lejárt-e már­­ a czementkötési proc­esszus ideje és a meg­­­­vizsgált beton kötőképessége és ereje teljesen kifogástalannak mondható-e ? 4. Amennyiben szakértő urak a felperesi kérdőpontok 2. pontjára véleményt nyilváníta­nának, úgy mondják meg azt is, hogy vélemé­nyüket mily tényezőkre alapítják ? Különösen vágyon van-e különbség az eredményben ugyan­azon keverő arány mellett, ha kitűnő minőségű anyag és kifogástalan munka használtatott volna, avagy ha rossz anyag és hiányos munka alkal­maztatott ? 5. A felperesi kérdés 4. pontjára mondják meg a szakértők, hogy a kazánház terv málo­­sítása nélkül, az ott kész.ttett beton hiányos minősége egymagában véve is elegendő volt-e a fölszedés elrendelésére, miután a beton az 1. kérdésemben érintett minőségnek meg nem felelt ? 6. A felperesi kérdés 7. pontja ellenében mondják meg a szakértők, hogy az egész beton fölszedése nélkül lehet-e biztonsággal megálla­pítani, hogy a készített betonnak bármily cse­kély része is kifogástalan volna és ha bármily csekély része kifogástalan volna is, lehetne-e az alsó réteget biztosan meghatározni és az egészet a szerződés szerint kifogástalanul el­készíteni ? Ezután a vállalat részéről P­­­­­­­i­c­h Kálmán a következő kérdőpontokra kérte a szakértők véleményét. : Kérem a gőzfürdő múlt évben készült betonjának megvizsgálását eszközölni és a szak­értőktől Szeged város által a szemléhez be­kérendő hivatalos költségvetés és feltételek megtekintését és elbírálását a 2625/895. sz. járásbírósági iratoknál levő szakvélemény után szakvéleményt kivenni arra nézve : 1. Hogy a gépház és Jerney-ház mellett múlt évben lerakott beton az építkezési napló jelzése szerint valóban..........köbméter meny­nyiségben volt-e már elkészítve? 2 Ezen beton megfelel-e a költségvetés keverési arányának és értékének ? 3. A múlt évben lerakott betontömeg meg­­felel­ a azon czélnak, hogy az építkezési terv szerint fölemelendő gőzfürdőépítménynek biztos és szilárd alapot nyújtson ? 4.............számú F. alatt ide csatolt ta­nácsi végzésben elfogadott kazánház tervező­inek módosításával beállt-e annak szüksége, hogy a múlt évben lerakott beton egészben vagy részben fölszedessék ? 5. Állapítsák meg szakértők az építkezési napló és C alatt jegyzőkönyv átvizsgálása után, hogy a múlt évi betonépítésnél, úgy ez évi

Next