Szegedi Napló, 1896. október (19. évfolyam, 236-262. szám)
1896-10-01 / 236. szám
236. sz. Szeged, csütörtök Szegedi Napló, 1896. október 1. Elnök: Fölteszi a kérdést, tudomásul veszi-e a főrendiház a belügyminiszter válaszát ? Kéri azokat, akik a választ tudomásul veszik, álljanak föl. (Megtörténik) : Kisebbség. A főrendiház a választ nem veszi tudomásul, miért az a jövő országgyűlésen napirendre fog tűzetni. Több apróbb javaslat elfogadása és több vicinális vasút engedélyezése után következik a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Gáli József olvassa a bizottság jelentését a javaslatról. Erdély Sándor igazságügyminiszter ismerteti a javaslat főbb elveit és rendelkezéseit s különösen a bifurkácziót, taxácziót és a 169—170. szakaszok rendelkezéseit veszi védelmébe, az előzetes tárgyalás folyamán ellenük intézett támadásokkal szemben. Hoszszasabban szól főleg a 169- 170. §§ okról, az úgynevezett kanzelparagrafusról, amely nem tiltja a katholikus papságnak a revízió mellett való agitálást s nem tilt mást, csak a templomban való korteskedést. Ennek a megszüntetése a czélja ennek a törvényjavaslatnak és kéri a főrendeket, hogy fogadják el a javaslatot. (Helyeslés.) Samassa József egri érsek: Vannak egyes kifogásai a részletek ellen, de ezeknek a megtételére reményük lesz alkalma a részletes tárgyalásnál. A törvényjavaslat az alkotmány alapjára, a népakarat szabad nyilatkozásának biztosítására vonatkozik. Nagyfontosságú javaslat ez, amelynél nincsenek pártszempontok és teljes elfogulatlanságra van szükség. Az a kérdés, vajjon megtalálhatók-e ebben a törvényjavaslatban a politikai szabadság biztosítékai és nincsenek-e benne olyan intézkedések, amelyek inkább a zaklatás jellegével bírnak s nem a jog védelmére irányulnak ? Kétségesen elismerem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat oly helyes intézkedéseket tartalmaz, melyek, ha komolyan végrehajtatnak, ezen előttem a kontinensen létező parlamenti veszélyeknek szolgálhatnak a katendeig híven táplálta őket, mint édesanya a gyermekeit. Nincs rózsaillat, nincs melengető sugár, csak köd, sűrű nehéz köd és vigasztalan szomorúság. Varjuk keringenek fennt a magasban; kiabáló, csúnya madarak, melyek a pusztulást hirdetik. A leányok nótázó kedve megcsappant. Akinek a kedvéért énekelnének, az erősen készülődik már, hogy eleget tegyen a császár kívánságának, aki azt akarja, hogy: októbernek elsején be kell rukkolni ! Ha kell, hát kell! Magyar ember sose rezonirozott a muszáj ellen, amiről különben is tudja, hogy nagy úr. S a fiatalok szomorúsága átszármazik az öregek szivébe is. Az időjárás teszi ezt, mely most az enyészet sorvasztó lebével illet meg mindent. Azok a könnyek, melyek a felhők szeméből hullanak alá, a nyarat siratják; az a nyirkos szél, mely bekóborolja a határt, a nyár halotti énekét zengi. Száguldhat már a vasparipa, szórhatja a sziporkákat, s nem tesz kárt semmiben. Egypár kései virág tekint csak utána, az is elúszva, szomorúan. Mintha szégyenlenék magukat, hogy hírmondóul itt maradtak s mintha fájlalnák, hogy nekik kell ékíteni a nyár ravatalát . . . A felhők egyre jobban készülődnek, a köd mind sűrűbb lesz . . . Egy nyárral kevesebb, az élet fáján egy esztendővel több. Hideg van, sötét van, — mikor virrad megint ? . . . Járom a tarlót — s rózsákról álmodom, dályul és azért én a törvényjavaslatot azon reményben egyébként, hogy egyes részei, melyek nekem aggályosoknak látszanak, részint azért, mert a végrehajtás lehető sikertelensége miatt magának a törvénynek tekintélyét csorbítják meg, részint pedig azért, mert egyes intézkedéseknél nem sikerült kikerülni a túlhajtást, a túlzást, nem sikerült eltalálni a helyes mértéket, a társadalmakat fentartó igazságokkal szemben, a részletes tárgyalás alkalmával megnyugtató szövegezés által módosíttatni fognak, mint határozott lépést a javulásra elfogadom. (Élénk helyeslés.) Keglevich István gróf általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot, bár azt rossznak és hiányosnak tartja. (Helyeslés.) Elnök felteszi a kérdést szavazásra. A javaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadják. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után a részletes tárgyalás következett. Az 1. és 2. §-t elfogadták. A 3. § nál Zichy Nándor gróf a 7. és 8-ik ponthoz egy uj 7 ik pontot ajánl. E módosítás szerint a házasság jogintézménye elleni izgatás kihagyatik és az 1878. V. t.-cz. II. fejezetének azon rendelkezései léteznek, melyek az izgatás bűntettének kritériumát képezik. Itt többek között fel akarja vetetni, hogy az Ausztriával kötött kapocs ellen ne lehessen izgatni. Erdély Sándor igazságügyminiszter kéri, hogy e módosítás mellőztessék, mely ha elfogadtatnék, az előző pontokra is vissza kellene menni és ott is idézni kellene az 1878. V. t.-cz. megfelelő rendelkezéseit. Az Ausztriával való kapocs elleni izgatást érvénytelenítési oknak fel nem veheti, mert hisz ez esetben 48-as programmal nem lehetne fellépni senkinek. Az egész módositványt kéri elutasítani. (Helyeslés.) Hunyady László gróf elfogadja Zichy Nándor módosítását. Gáli József előadó felszólalása után Zichy Nándor gróf szólani kiván. (Felkiáltások : Szavazzunk ! Szavazzunk!) A módositványt a többség elfogadja. Zichy Nándor gróf a 9 pontot törültetni kívánja és elmondja, hogy nem a papság gyakorol befolyást a választókra, hanem a kormány a papságra, mikor a püspökre ráír, hogy ezt vagy azt a káplánt mozdítsák el helyéből és igy a saját czéljaira használja fel az egyházat. (Helyeslés a püspökök padján.) Ez a szakasz a katholikus vallás és egyház megbecstelenítése. Kéri ennek törlését. (Helyeslés jobbfelől.) Erdély Sándor igazságügyminiszter nem fogadja el a módosítást, mert nem látja Zichy aggodalmait. (Helyeslés balfelől.) Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök szerint a visszatorlás az erőszak eszköze, mely nem békét, hanem izgatást szül. Ez nem a paczifikáczió eszköze, mert ez újabb harczokat szül. A hatalommal lehet visszaélni, de a visszaélés nem boldogul soha. Fényes példa erre az egyházpolitikai harcz, amely összetévesztette a czélt az eszközzel. A czél volt a pakzifikáczió, az eszköz volt a retorzió. A paczifikáczió nem sikerült, maradt a retorzió. (Zajos tetszés jobbfelől.) A vallási békétlenség üszke ég a magyar elem között, mely pedig az ország fentartója volt mindenkor. Ha ez a javaslat törvénynyé is válnék, a magyar katholikus papság ezután is tudni fogja kötelessségét hazája és királya iránt. Ez a kettős érzet felül fogja emelni ellenségeinek tévedésein és nem leszkörülmény, amely között magát magyarnak és katholikusnak ne vallaná. (Helyeslés.) Kéri a korményt, hogy a §-t törölje a törvényjavaslatból. (Zajos éljenzést jobbfelől.) Szász Károly református püspök kénytelen felszólalni, mert ha megállanak a nagyváradi bíboros fejtegetései, akkor a felhozott sérelmek a protestánsokra és a többi felekezetekre is vonatkoznak, mert egyetlen betűvel sincs kimondva, hogy e szakasz rendelkezései csak a katholikus egyházra vonatkoznak. (Mozgás.) Mi is hiszünk, úgymond az örök üdvösségben és örök kárhozatban, de nem mi ítélhetjük el az embereket az örök üdvösségre vagy az örök kárhozatra és annak szerinte képviselőválasztásoknál helye nincs. (Eláll ! kiáltások.) Elfogadja a szakaszt (Helyeslés balfelől) Kéri istent, hogy azoktól a bűnöktől, melyek az állam sújtó keze alá esnek, óvja meg. (Helyeslés balfelől.) Én is pap vagyok, igy fejezi be beszédét, én is a szentháromságra tettem le az esküt, de azért sértve, megbántva, megalázva magamat nem érzem. (Éljen balfelől.) A többség a 9. pontot kihagyja. A 3—168 .§-át elfogadják. A 169. §-nál Zichy Nándor gróf azt javasolja, hogy úgy ez, mint a 70. §, hagyassanak ki. A javaslatot általában elfogadták, de a részletes tárgyalásnál az egyházi korteskedés elleni szakaszokat kihagyták, így a javaslat csonkán ment át A többi szakaszt vita nélkül fogadják el, mire Elnök a jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az ülést 3 óra 30 perczkor berekeszti. Az ügyvédi kamara palotája. — A fölavatási ünnepély. — Ünnepe lesz október 3-án a szegedi ügyvédi kamarának, e napon avatja föl az I új székházát, melynek zárkövét a szept. 6-ki millenáris ünnepnapon tette le Dániel miniszter. A kamara területéről az ügyvédek össze fognak seregleni Szegeden, hogy székházuknak a rendeltetési czéljára való ünnepélyes átadásánál jelen legyenek. A meghívók napok előtt szétküldettek a kamara tagjainak a fölavató díszközgyűlésre. A kamara abban állapodott meg, hogy a fölavatást a saját házi ünnepélyeként tartja meg, ámbár volt egy párt, mely más hatóságok bevonásával nagyobbszerűvé óhajtotta volna tenni a fölavatást. Ma délután ismét ebben az ügyben tanácskozott a választmány. Az ünnepély programmját a következőkben közöljük : A fölavató díszközgyűlés 3-ikán délután fél 5 órakor kezdődik a már teljesen készen álló és részben bebútorozott kamarai székház nagytermében. A fölavató beszédet az egybegyúlt kamarai tagok élén az elnök, dr. Rósa Izsó tartja. Utána dr. Wegmann Ferencz kamarai titkár tart beszédet a kamarai segélyalap keletkezésének és a székház építésének történetéről. Ezzel a felavatási ceremónia véget ér. Az elnök egynegyed órára felfüggeszti a gyűlést. Ezután folytatja a kamara a rendes éves közgyűlését, melynek két fontos tárgya lesz. Az egyik az ügyész-választás. A másik a kikindai ügyvédek azon indítványa, hogy a kikindai törvényszék is ruháztassék fel esküdtbírósággal, annak támogatására fontos adatokat fognak az indítványozók a kamara elé terjeszteni. A közgyűlést este lakoma követi a Tisza-szálló nagytermében. Ebből áll az ügyvédek okt. 3-iki ünnepélye. _________ A közönséghez. A függetlenségi is 48-as programra tiszta, nem változó elveinek alapján állunk. Ettől az alaptól egy lépéssel sem térünk el, mert meggyőződésünk, hogy a legkisebb engedmény, a legkisebb alku is végzetes az országra, melynek teljes függetlensége és önállósága képezi törekvésünket.