Szegedi Napló, 1896. december (19. évfolyam, 288-311. szám)
1896-12-01 / 288. szám
Szeged, kedd Szegedi Kapló, 1986. deczemaber 1. 368. OS. Jardaky István, jegyző és előadó Fenyvessy Ferencz), a negyedik osztálybeli mandátumok közül a Várossy Gyuláét s a Láncay Leó csacsai megbizó levelét a kérvénynyel megtámadottak jegyzékébe igtatta, a többit kifogástalannak találta. A hatodik osztály (elnök Matuska Péter, jegyző és előadó Gaják Géza), az ötödik osztálybeli mandátumok közül a Matyasovszki Gyuláét a kérvénynyel megtámadottak közé igtatta, a többit kifogástalannak találta. A hetedik osztály (elnök Matlekovits Sándor, jegyző és előadó Belicska Béni), a hatodik osztálybeli mandátumok közül Apponyi Albert grófot a kérvénynyel megtámadottak közé sorolta, a többit kifogástalannak találta. A nyolcadik osztály (elnök Vargics Imre, jegyző és előadó Nagy Mihály) a hetedik osztálybeli mandátumok közül Korniss Ferenczét, Lakatos Miklósét és a Lukács László egri megbizó levelét a kérvénynyel megtámadottak közé sorolta, a többit kifogástalannak találta. A kilenczedik osztály (elnök Széll Kálmán, jegyző és előadó Kardos Ferencz) a nyolcadik osztálybeli képviselők megbizó levelét mind kifogástalannak találta. Tárgyalásainak befejezése után valamennyi osztály ama tagjainak sorából, akiknek megbizó levele kifogástalan, a Háznak állandó igazoló bizottságába egy-egy rendes és egy-egy póttagot választott. E jelentések felolvasása után a korelnök elrendeli a ház tisztikarának megválasztását, elsősorban a ház elnökére való titkos szavazást. Azután a többi tisztviselőre való szavazást. Az elnökválasztásnál beadatott összesen 298 szavazat. Ebből Szilágyi Dezsőre esett 250, Kossuth Ferenczre 34 szavazat. Egyet kapott Horánszky, Egyet Wollner Tivadar, egyet Eszterházy Mihály gróf. Hat szavazó lap üres volt. Szilágyi Dezső tehát 213 szótöbbséggel a Ház elnökévé választatott. Az eredmény kihirdetését erős éljenzéssel fogadta a többség. Ezután a két alelnök megválasztása következett. A beadott 267 szavazat közül Berzeviczy Albertra 227, Láng Lajosra 214, Helly Ignáczra és Thaly Kálmánra 30— 40 szavazat esett. Ezután a jegyzőket és a háznagyot választották meg. Rövid szünet után újra felolvasták a névsort : jegyzőket és háznagyot választottak. Most már csak 219 szavazatot adtak be, amiből Lehoczky Vilmos kivételével, aki 218 szavazatot kapott, a többi megválasztott jegyzők : Teleky Sándor gróf, Esterházy Kálmán gróf, Lakatos Miklós, Josipovich Géza és Molnár Antal 217 szavazatot kaptak, míg 8 szavazat Tóth Jánosra, kettő pedig Hock Jánosra esett. Háznagyaggá 189 szavazattal a Tóth Jánosra esett 26 szóval szemben ismét Csávosay Bélát választották meg. — Halljuk az elnököt, halljuk! zúgott föl egyszerre minden oldalról, mikor az öreg Janicsáry Sándor felemelkedett az elnök székről. És az öreg Janicsáry az örökösen kézben tartott papírlapról felolvasta, hogy ő és a közjegyzők köszönik a Ház szíves elnézését és a képviselők nagybecsű támogatását, akiket még arra kért, hogy tartsák meg jó emlékezetben. Ezután Szilágyi Dezső lépett az elnöki emelvényre és a következő beszédet tartotta: — Mélyen tisztelt képviselőház! Mielőtt. képviselőtársaim, én és megválasztott tiszttársaim helyünket elfoglalnák, engedjék meg, hogy tiszteletteljes köszönetünket fejezzem ki azért a kitüntetésért, amelyben részesítettek. Mily mélyen érezzük mink ezt a kitüntetést, azt a Ház meg fogja ítélni abból az odaadásból, amelylyel az állásunkhoz fűződő kötelességeket teljesíteni igyekezünk. Rajta leszünk mindnyájan teljes erőnkből és pártatlanul, (Éljenzés balfelől,) hogy amennyiben a mi feladatunk, megóvassanak, ennek a Háznak szabályai és rendje, megóvassanak jogai és méltósága és biztosíttassék tanácskozásainak sikere. (Helyeslés.) Ebben az igyekezetünkben kérnünk kell és ezennel kérjük. képviselőtársaink mindegyikének naponkint megújuló támogatását. Csak így leszünk képesek feladatainknak megfelelni. A parlamenti élet nagy küzdelmei közepette t. Hát van egy, amely biztosítja, hogy a nagy tanácskozó testületek feladataikat méltóan megoldják és ez az a tudat és az az érzés, hogy a megbízásunkhoz fűződő jogok és kötelességek egyenlők és mindnyájunknak felelőssége a nemzet irányában egyenlő. Ennek a tudata felemel mindnyájunkat és meggyőződésem szerint meg fogja óvni a magyar képviselőházat sok árnyoldalától a tanácskozó gyülekezetnek és biztosítani fogja azt a törekvést, hogy egymást igazságosan ítéljük meg. Abban a biztos reményben és azzal az óhajtással foglalom el a Ház akaratából székemet, hogy legyen ennek az országgyűlésnek működése minél gazdagabb igazi és maradandó sikerekben. (Általános élénk éljenzés és taps.) Szilágyi Dezső erre újra megtette azokkat a formális bejelentéseket, melyeket a korelnök már előterjesztett és felhívta a két helyen megválasztott képviselőket, hogy 8 nap lefolyása alatt nyilatkozzanak, melyik mandátumot akarják megtartani, valamint figyelmeztette azokat a képviselőket, akik a képviselőséggel összeférhetlen hivatalt vagy állást foglalnak el, hogy nyolcz napon belül mondjanak le kifogásolt tisztségeikről. — Ezzel, szólott az elnök, az 1896-ik év november 23-ára összehívott országgyűlés képviselőházát végleg megalakultnak nyilvánítom és a megválasztott képviselők ellen többé kérvény be nem adható. Még a miniszterelnök kért szót. Előterjesztette a holnapi napirendet, mely tisztán és egyedül bizottságok választása, azzal a különbséggel, hogy a földmivelésügyi bizottságba 21 tag helyett 26-ot hozott javaslatba báró Bánffy Dezső. Thaly Kálmán felszólalt és azt mondotta, hogy nem érti, amit a miniszterelnök egy darab papírról hadarva olvasott. Bánffy dühbe jött, felugrott, elkezdett a papiros lappal, mely kezében volt, hadonázni és azt magyarázgatta, hogy ő okosan beszélt . . . Erre nagy zaj keletkezett. Gullner Gyula szót kért, Szilágyi Dezső pedigcsengetett és felolvastatta a házszabályok azon részét, mely a bizottságokról rendelkezik. Ebben aztán megnyugodtak. Nem kérdezett többé senki semmit és nem vették észre, amiről Bánffy oly ravaszul hallgatott, hogy mi lesz a kvótabizottsággal? A nagy szennyes. — A megkárosított város. — Szeged, november 30. A városi nyomtatványok panamájából kifolyólag tegnap óta folytatja dr. Lippay alügyész az 1887 — 88. és 89. évi nyomtatvány szállítási iratok megvizsgálását. A vizsgálat még nincs befejezve, tegnap délelőtt és a mai nap folyamán a számvevőségi irattárból kiásott újabb szállítási akták közül csak az 1889. és 1888. éviből találtakat betűzték volna ki, hogy nincsen-e azokban is benne az alszámvevő bűnös keze, ha megvizsgálni való iratokat találtak volna. Ez a folytatólagos vizsgálatnak a fölötte jellemző és csodálatos eddigi eredménye. Az akkori vállalkozók egészen tisztán állanak ezen vizsgálat szerint, de annál szégyenteljesebben áll a közvélemény szeme előtt az ellenőrzésnek és a felügyeletnek a rendszere. Íme : az eredmény, nem találtak terhelő adatokat, de nem találtak aktákat sem. Mint értesülünk, egyszerűen kiselejtezték a régi számlákat, épen úgy, mint az Engel-féle szállítási idő első két évéről szóló iratokat, kiselejtezték a megrendelési és átvételi íveket a legnagyobb részt. Micsoda állapot ez ? Hogyan kerültek úgy az 1889. és 90. évi, mint az előző esztendőkből való hasonló, a nyomtatványszállításra vonatkozó akták a levéltár selejtező magazinjába ? Erre feleletet kell adni a vizsgálatnak és elvárja a közvélemény, hogy fog is adni. Szabály vám arra, hogy mennyire időre visszamenőleg szabad a közhivatali iratokat kiselejtezni, pláne pénzügyi, leszámolási és ehez hasonló közokiratokat. Itt mindössze hat-hét és nyolcz éves aktákról van szó, amiket kiselejtezni nem lett volna szabad. Ezek a gyönyörűséges újabb meglepetések gondolkozóba ejtik a hatóságot és meg kell hogy érleljék azt a már szóban lévő tervet, hogy a teljes és a közvélemény bizalmának megfelelő tisztogatás végett a hatóság az egész számvevőségi irattárt átvizsgáltassa — mégpedig miniszteri számvizsgáló által. Ez a lépés kelthet csupán feltétlen bizalmat a további, Huszka minden keze vonására kiterjedő vizsgálat iránt. A tanács valószínűleg már holnap foglalkozni fog az ügygyel. Dr. Lippay Lajos a vizsgálatot a 3 éves szállítási cziklus legutolsó événél 1889-nél kezdte meg és ma estig az ezen és az 1888. évi azon iratokat nézte át, amiket a selejtező kezek meghagytak. Ezekben semmi terhelő adat nincsen. Holnap délelőtt átmegy a vizsgálat a még hátralévő 1887. évről esetleg talált írásokon és délután már , mint értesülünk, a polgármester előtt lesz a jelentés ezen újabb kutatás eredményéről, illetve eredménytelenségéről. * A Huszka-féle bűnügy bírósági részét illetőleg ma ismét fordulat állott be. Mégpedig kínos fordulat. Huszka Lajos és Bába Sándor ügyében hozott törvényszéki végzés a kir. ügyészség felebbezése folytán a kir. ítélőtábla elé került. A tábla büntető tanácsa Draveczky Andor elnöklete alatt dr. Szeghő Ignácz biró előadása alapján részben megváltoztatta a törvényszék végzését, Huszka vizsgálati fogságát helybenhagyta, Bába Sándorra nézve pedig elrendelte a további vizsgálati fogságot. Legközelebb foglalkozik a kir. ítélőtábla ugyancsak a kir. ügyészség felebbezése alapján a második szállító, Engel Adolf ügyében hozott hasonló törvényszéki végzéssel, mely e vállalkozóra nézve szintén nem tartotta fenn a vizsgálati fogságot. A kereskedelemügyi miniszter Miskolczon. Miskolcz Dov. 29. Dániel Ernő báró kereskedelemügyi miniszter, Vörös László államtitkár, Ludwigh m. á. V. igazgatósági elnök, Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, Menczer osztálytanácsos, Návay min. titkár, Mantuano min fogalmazó, Békésy iparfelügyelő, továbbá Lánczy Leó és Szemere Attila orsz. képviselők kíséretében 11 órakor Miskolcra érkezett. A pályaudvaron a miniszter és a vendégek fogadtatására Borsod vármegye és Miskolc város közönsége, a kamarai tagok stb. élén Báró Vay Elemér főispán jelent meg, ki a minisztert lelkes beszéddel üdvözölte. Tizenkét órakor megnyitotta Radványi István kamarai elnök a kereskedelmi és ipar