Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)
1921-04-03 / 75. szám
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen! Törekvésünk lesz a fogadalmi templom építésének kérdését állandóan felszínen tartani, továbbá ezzel kapcsolatban a sokat emlegetett harangkérdést megoldani. A harangok költségeinek fedezésére pünkösd vasárnapján a korzón, a katonaság bevonásával nagyszabású népünnepélyt rendezünk. A templomaink környéke el van hanyagolva, különösen a rókusi és az alsóvárosi. E térségek rendbehozatala szintén a kör feladatát fogja képezni. A szemérmetes szegényeink támogatása: ingyenes orvosi segély, tisztviselő családok segélyezése. Penziók felállítása, az elfoglalt iskolák kiürítése, a hitélet belső igaz fejlesztése, mindmind megoldásra vár. A kör mindezen égető szükségű dolgok megvalósításán dolgozni fog, hogy megalakulásának magasztos céljait mihamarabb elérje. A kolozsvári egyetem felsegítése A budapesti magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank élén Bohus igazgatóval nagylelkű adománnyal járult hozzá a hontalanná vált és mindenéből kifosztott kolozsvári egyetemnek újjáépítéséhez. Ponori Thewrewk Emilnek, a budapesti egyetem boldogult nagynevű tudósának hátrahagyott nagyértékű kézi könyvtárát százezer koronáért megvásárolta és az egészet a kolozsvári egyetemnek ajándékozta. Ez a nemes tett minden Demosthenesnél szebben beszél s ékes-szóló bizonyítéka a magyar társadalom élénk érzésének legvitálisabb kulturális érdekeink iránt. Ez az áldozatkészség nyilvánult meg már azokban, akik a mai mostoha viszonyok közt a m. tud. Akadémiának és a Kisfaludy- Társaságnak segítségére siettek a tetemes pénzösszegekkel, hogy tudományos és irodalmi tevékenységüket folytathassák. A kolozsvári egyetem iránt ez alkalommal nyilvánult meg először a társadalom gondoskodása, melyre a legnagyobb szüksége van, ha tudományos tevékenysét folytatni akarja. Hogy folytatni akarja minden áron, az kétségtelen, de ma úgyszólván híjjával van minden eszköznek. A kormány bármennyire el van szánva a legmesszebb menő áldozatokra, az ország mai anyagi helyzetében nem képes a tudományos munkásság eszközeit az egész vonalon rendelkezésére bocsátani a két hontalan egyetemnek. A segítés akciójából ki kell venni részét a magyar társadalomnak is, ha dokumentálni akarja a magyar faj kulturális elsőségét a Kárpátoktól az Adriáig, a Hargittától a Lajtáig. A társadalom kell, hogy felkarolja ezt az ügyet és áldozatokkal is olyan karba helyezze a kolozsvári és pozsonyi egyetemet, hogy munkásságukat a régebben elért színvonalon folytathassák. A Leszámítoló és Pénzváltó Bank nagylelkű adománya megtörte a közöny jegét . Így bizton remélhetjük, hogy a nemes példának még sok méltó folytatása lesz. Csengery János dr., egyetemi tanár. A piarista gimnázium jubilluma A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium az 1921 év május hó 5-én alapításának 200-ik évfordulóján jubiláris ünnepséget rendez. Reggel 8 órakor ünnepi Te Deum és szentmise a belvárosi templomban. Szent beszédet mond Vézner Károly, az ifjúságnak a Templomtéren Üveges József. A főgimnáziumi énekkar Führer R. Emoff miséjét énekli. A városi színházban délelőtt fél 11 órakor tartandó emlékünnep műsora: 1. Az ünnepséget megnyitja Prelogg József intézeti igazgató. 2. Fichtner S. 1848. Szimfonikus költemény. Előadja a Szegedi Filharmonikus Egyesület Fichtner Sándor karnagy vezetésével. 3. König Péter: Andante a hegedűversenyből (II. tétel), előadja Belle Ferenc zenekari kísérettel. 4. Arany—Révffy: Rendületlenül. Énekli a főgimnáziumi énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Csaba Jenő. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1921 április 3., vasárnap. 6. Az alsó osztályok válogatott tornacsapatának szabad gyakorlatai katona zenére. 7. Tárház. Vigszabásu játék 5 szakaszban. Dugonics András: Királyi Oktató által. (Piarista iskolai vígjáték 1789-ből). Átdolgozta és szinte alkalmazta .Német Károly. Rendező Szilágyi Aladár, a szegedi városi színház tagja. 8. Berlicz: Rákóczi induló. Előadja a Szegedi Filharmonikus Egyesület Fichtner Sándor karnagy vezetésével. Jegyek kaphatók: Prelegg József főgimnáziumi igazgatónál, a diákhelyekre Vézner Károly piarista tanárnál. A felülfizetéseket a városi főgimnázium Ifjúsági Segítő Egyesülete javára fordítottnak. A szegedi kegyesrendi főgimnázium kétszáz éves jubiláris ünnepe alkalmával a Dugonics- Társaság 1921 május 5-én délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart. Nincs akadálya az egyetemi klinikák elhelyezésének A kolozsvári tanárok szemléje Említettük már, hogy pénteken délután Tóth Lajos dr. közoktatásügyi államtitkár vezetésével a kolozsvári egyetemnek 12 orvostanára érkezett Szegedre. Az államtitkár, az orvostanárok továbbá Jeszenszky Sándor dr. miniszteri tanácsos, Korb Flóris és Ungár építészek társaságában szombaton délelőtt megtekintették a Felsőipariskola épületét, délután folyamán pedig a Bábaképző Intézetben és az Állami főgimnáziumban tartottak részletes szemlét. A Felsőipariskola épületének megtekintése alkalmával az a vélemény alakult ki mind a tanárok, mind az építészek körében, hogy az épület csekély átalakítások után a belgyógyászat, a sebészet, az általános kórtan, továbbá élettan és gyógyszertan részére — határozottan megfelel. A szemléken Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Wolf Ferenc főorvoson és a városi főmérnökön kívül részt vettek: Tóth Lajos dr. államtitkár, Jeszenszky Sándor miniszteri tanácsos, Korb Flóris építész, Davida Leo dr. kórbonctan tanára, Rieger Gusztáv dr. az egészségtan tanára, Veres Elemér dr. az élettan tanára, Szabó József dr. elmegyógyász, Lőte Hugó dr. az általános bonctan, Csiky József dr. belgyógyász, Kubinyi Pál dr. szülészet és Issekutz Gyula dr. a gyógyszertan tanára, végül Unger József építészi szakértő. Az orvostanárok vasárnap a közkórházat, a szemkórházat, a rókusi iskolát és az internátusokat tekintik meg. Wolf Ferenc dr. tiszti főorvos szerint az átalakítási munkálatokra csak egy-két hó múlva, de legkésőbb júliusban kerülhet a sor és így nem valószínű, hogy az előadások már az ősszel megkezdődhetnek. A város pere a gázgyárral A város felelete a telep kifogásaira A második érdemleges tárgyalást szombaton délelőtt folytatta a járásbíróság, a két fél képviselőinek jelenlétében. Thuróczy Mihály városi főügyész a gázgyár kifogásaira válaszolt. 1. Több járásbírósági ítélet megállapítja a két fél közötti jogviszonyt, amennyiben a város által beterjesztett szerződést fogadták el mindenkor irányadóul. 2. A város tagadja, hogy a beruházás értéke meghaladja a 120 millió koronát. A szerződés értelmében a gázgyárnak az üzemet 40 év után akcióképes állapotban kell átadni, ez a kötelezettség azonban 25 év után is fennáll, mert a telepnek állandóan üzemképes állapotban kell A 3. pont az akció kérdését világítja meg a város Szempotjából. A 4—5. pontban a város" kifejti, hogy lehetetlen a gyárnak az a kívánsága, hogy a megváltási összeget bár békebeli árfolyamon jegyzett, de külföldi értékben fizettese meg a várossal. Lehetetlen ez azért, mert a gázgyár megváltása háború után végzett pénzügyi művelet, a békeszerszedés megfelelő rendelkezései pedig csak a háború előtt és alatt lejárt követelések idegen valutában való kiegyenlítésére vonatkozik. A 6. pontban a város megcáfolja a gyárnak azt a kifogását, hogy ha a bíróság a város által felajánlott összeget állapítja meg kártérítésül, megbukik, mert abból adósságait sem tudja ki fizetni. A gázgyárnak ugyanis a részvénytársaságnál van adósága s igy tulajdnképen önmagának tartozik. ' 17, 8, 9. pontokban a város megállapítja, hogy joga van a gyárat a kártérítési összeg megállapítása előtt is átvenni, mert a később megállapítandó kártérítési összegre — bármekkora is legyen az — a város vagyona biztos fedezetet nyújt. Végül megállapítja a város, hogy a telep nem korlátlan és kizárólagos tulajdona a részvénytársaságnak, mert a szerrződés a városnak is jogot biztosít rá. Ugyanis az üzem 40 év után teljesen ingyen megy át a város tulajdonába. A bíróság a város érveit jegyzőkönyvbe vette. Az újabb tárgyalási napot később fogja kitűzni. Napi hirek Mar, Naptár: 1921. április 3. Vasárnap. Kath.Quas prof. Kereszt. Napkelte 6 óra 9 perc. Napnyugta 5 óra 31 perc. időjárás: Meleg, helyenként csapadék. Somogyi könyvtár: Zárva. Múzeum : Nyitva 10—1-ig. Városi Szinház , d. u. Náni, népszínmű, este Offenbach, operett. Belvárosi Mozi: Harc a milllárdokért. Széchenyi Mozi: A halál megvetője. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szerdán, a rendes időben jelenik meg. Konfirmáció. A református keresztény egyházközségben áldozócsütörtökön , történik meg a tizenkettedik életévüketbetöltött keresztyén gyermekek ünnepélyes hitvallástétele és megerősítése. A református lelkész hivatal kéri a szülőket, akiknek konfirmálandó gyermekeik vannak, hogy a konfirmációs oktatás megkezdhetése végett ezt a lelkész hivatalban jelentsék. Az első konfirmációs előkészítő óra április 4-én délután 5 órakor lesz a református iskolában. Üresedés a táblai bíró karban. A Királyi Ítélőtáblán 5 tábla bírói hely van üresedésben. A helyeket nem előléptetéssel töltik be, hanem menekültekkel. Uj alsótanyai orvos. Dr. Ács Sándor alsótanyai tb. főorvos helyébe dr. Oláh József, fiatal lelkes orvostudort választották meg Csorváról. Ünnepség Pusztaszeren. A honfoglaló hét vezér emlékére ültetett fák közül három kiszáradt, melyek pótlására Szatymazon mozgalom indult meg. A fák elültetése, ünnepség keretében hétfőntörténik. A megnyitó beszédet Fráter Zoltán mondja el. Báró Antal, Üveges Lőrincz és Zsák József hazafias dalokat adnak elő. Jung Sándor dr. „Árpád ébredése“ c. költeményt szavalja el. Az ünnepségre Szegedről is sokan mennek ki, köztük Bárdoss Béla tb. főjegyző, dr. Csonka Miklós és dr. Pávó Ferenc, ismét fogytán a rögtöni segélyalap. Kószó Elek városi főpénztárnok a rögtöni segélyalap javára 50 ezer korona azonnali segélyt kér. A tanács nem hozott határozatot a kérés felett, mert a polgármester nem volt jelen. A Felebaráti Szeretet Szövetség április 8-án és 9-én a városi színházban jótékonycélú előadást rendez. Az előadások műsorát zeneszámok, élőképek, magánszámok és tréfás jelenetek tarkítják. Az előadások kezdete fél 4 órakor. Eljegyzés: Zsirkay János a Szegedi Új Nemzedék felelős szerkesztője eljegyezte Kamocsay Margitkát, Kamocsay Ferenc telekkönyvvezető leányát. Sirámok a „hullámról.“ Vártam, vártam a hullámot, várom, már t. 1. azt a kis jótékony olcsóság hullámot, amely kicseréli kapott ruhámat, ferdesarkú cipőmet, — rojtos nyakkendőmről nem is szólva — s amely végül kiváltja német szóra adott nyári ruhámat. A hullám ugyan jött, de nem az a hullám, amit én vártam, hanem az a hullám, amit nem vártam : a hőhullám jött kérem. Úgy látom, hogy az én epedre várt olcsósági hullámom már csak akkor jön, ha a legveszedelmesebb hullám az adóssági hullám maga alá temeti az én szegény hullámat. De hogy rossz nyelvűnek ne mondjanak, bevallom, hogy ha gyéren is bár, de mégis hullám néha-néha egy kis olcsósági hullám is reánk. A múltkoriban például egy sziriai a boltja ajtajából integet felém és epeden szól: „Nagyságos úr, mit parancsol?“ ... E szokatlan hang, melyet 1914. óta nem hallottam, eszembe juttatja. ho©': Na végre a vevő is ember, kinek a gorombáskodás fáj . . . S kit, ha vásárolni kényszerül végzete, megnyúzni nem éppen — muszáj.