Szegedi Uj Nemzedék, 1925. június (7. évfolyam, 124-145. szám)
1925-06-03 / 124. szám
nyilvánosság előtt akarja letárgyalni. A hivatalos titoktartás kötelezettsége , alól való felmentés még nem hatal mazta fel Beniczkyt arra, hogy vallomását hírlap útján is közzé tegye és ezért hivatali titoktartás megsértése címén eljárás fog ellene indulni. Noha az események mindenki előtt ismeretesek és azokhoz magyarázat nem szükséges, csodálatos, hogy akadt magyar lap, amelyik helyt adott az államfő személyét rendkívül mélyen sértő rosszakaratú és valótlan vallomásnak. Az ilyen egyébiránt csak zsidó laptól telik ki. A kormányzó természetesen semmiféle formában nem bocsájtkozhatik vitába Beniczkyvel már csak magas köz- jogi méltóságánál fogva sem. Illetékes körök véleménye szerint a kormány minden eszközzel azon lesz, hogy az ügy megvizsgálásánál semmiféle momentum ne maradjon rejtve a nyilvánosság előtt. Az egységespárti képviselők körében is rendkívül nagy feltűnést keltett Biniczky nyilatkozata. Egyértelmű helyesléssel vették tudomásul azokkat a megtorló intézkedéseket, amit a kormány az üggyel kapcsolatosan folyamatba tett. Almássy László, az egységes párt ügyvezető alelnöke a Beniczky üggyel kapcsolatban a következőket mondotta: A nemzetgyűlés legközelebbi ülésén minden bizonnyal szóvá fogják tenni ezt az ügyet és Vass József helyettes miniszterelnök fog nyilatkozni róla. A helyettes miniszterelnök tudomásom szerint a kormány álláspontjának kifejezést fog adni és lehetséges, hogy egységespárti részről is történik felszólalás. Ami Beniczky letartóztatását illeti, ennek meg van a törvényes alapja. A törvény értelmében ugyanis az előnyomozat és a vizsgálat adatai a bűnvádi perrendtartás szerint titokban tartandók. Nem úgy mint ebben az esetben történt. Ebből is nyilvánvaló az eset tendenciája, amely különösen összefügg Bethlen István gróf távollétével és a választójogi javaslat tárgyalásával. Egyébként is már egészen szokássá vált az, hogyha a miniszterelnök az ország ügyét a külföldön képviseli, időbenn orvtámadásokat intéznek ellene, amelyek a magyar kormány és a nemzet tekintélyének ártanak és egyben alkalmasak arra, hogy az ország ügyének kárt okozzanak. A helyettes miniszterelnök közelebbbi felszólalása tisztázni fogja minden irányban a kérdést és így ennek érdemi részéhez semmi hozzászólni valóm nincsen. _________________________ A Délvidéki Otthon választmánya a mai napra hirdetett ülését közbejött akadályok miatt nem tarthatja meg. Az újabb határidőt közölni fogja az elnökség. (Saját tudósítónktól) A szegedi úri társadalom két nagyrabecsült és közkedvelt tagja vitéz Szentkirályi Dezső pilóta és zelenei Boros József dr. egészségügyi főtanácsos, a városi köz- kórház igazgató-főorvosa egy végzetes megrendítő szerencsétlenség követ-keztében hivatásuk hősi áldozatai lettek. A Belvárosi-temetőnek a dorozsmai oldalán a temetőároktól pár lépésnyire egy szántóföld homokjába fúródva hever a laposra zúzódott gép. Törött motorja egy méternyire fúródott a földbe, alkatrészei izzó-porrá törtek, s szárnyai letörtek. Az egész romhalmaz végtelen szomorú képet tár elénk. A forró májusi napsütésben pőrére vetkezett felsőtesttel gépészek dolgoznak, leszerelik a gépről, ami még leszerelhető. Arcukon bánatos részvét és szemükben nagy-nagy szomorúság tükröződik. Nemcsak a gép szánandó állapota sajtolja szemükbe a részvét könnyeit, hanem az a fájdalmas tudat, hogy két nagyra hivatott emberélet is áldozatul esett a katasztrófának. Vitéz Szentkirályi Dezső a Magyar Aero-Szövetség internacionális repülő- igazolványával rendelkező pilóta egyike volt polgári repülőink leggyakoríottabbjainak. A háború alatt mint katonatiszt szolgálta bravúros hősiességgel a magyar aviatikát és egyébként is mint derék, vitéz katona mintaképe volt a kötelességtudás, a katonai erényekben bővelkedő, vitéz harcosainknak. A békeszerződés rendelkezései szerint történt katonai aviatikánk megszüntetésével összes repülőgépeink leszerelésével és kiszolgáltatásával Szentkirályi az Aero-Express Részvénytársaság mint internacionálisan engedélyezett magáncégnél több mint egy esztendeig bonyolította le a légi forgalmat a Bécs és Budapest közötti postajáratokban. A szakemberek között egyike volt tehát a legjáratosabb és legtapasztaltabb polgári pilótáknak. Tegnap reggel hét óra felé gyakorlórepülésre szállott fel gépével, nyugodt biztos körökben vezette légi madarát, majd ismét leszállt. Boros József dr. kérésére, aki már ismételten és gyakrabban repülve orvosi szempontból tanulmányozta a repülést és ez alkalommal is tanulmányait folytatni kívánta, Szentkirályi önkéntes utasával újból felemelkedett. Egy darabig nyugodtan repültek alig pár száz méternyire a föld fölött, hirtelen billent a gép és a két szerencsétlen emberrel százszázötven méter magasságból lezuhant. Mire a közelben dolgozó parasztok és vasúti alkalmazottak a szerencsétlenség színhelyére értek Szentkirályi borzalmasan összeroncsolva halott volt. Boros doktorban ugyan még ekkor volt valami élet, de pár percre rá mielőtt az orvosi segítség megérkezhetett volna ő is kiszenvedett. A holttesteket kiszabadították a romok alól s a mentők szállították be a bonctani intézetbe. A tragikus esettel kapcsolatban szokásszerűleg a legelképzelhetetlenebb verziók keringtek a városban. Beszéltek egy százados öngyilkosságáról és működött a fantázia. Mindez természetesen nélkülöz minden komoly alapot. Az összetévesztésre különösen az adott tápot, hogy Szentkirályi nevével nem voltak tisztában az emberek. Ő ugyanis Kern királyi közjegyző fia, aki némethangzású nevét a vitézzé való avatása alkalmával Szentkirályira megmagyarosította. A szerencsétlen fiatalember páratlanul boldog házasságban élt, halálát a szegedi társadalom egyik nagy tiszteletben álló családjának leánya, mint a megboldogult neje és két parányi gyermek gyászolja. A szerencsétlen özvegy épp akkorára ért a repülőtér közelébe, mikor a gép lezuhant. A lehetőség szerint kíméletesen tudatták vele a borzalmas esetet. Boros József dr.-t ugyancsak két serdülő gyermeke és nővére Eőriné, aki háztartását ellátta, siratja. Az egész városban osztatlan részvét nyilatkozik meg és az elhunytak számos barátai mélyen megrendülve tárgyalják a végzetes szerencsétlenséget. A tragikus véget ért Boros József dr. kórházi főorvos 1870-ben született Szegeden. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti tudományegyetemen az orvostudományi szakra iratkozott be és itt szerezte meg 1896- ban kiváló eredménnyel az orvostudori képesítést Orvosi gyakorlatát Budapesten a Rókus-kórházban kezdette meg, ahol különösen a sebészet terén rendkívüli szakavatottságra tett szert, úgy, hogy nevét hamarosan a legkiválóbb sebészek között emlegették, ő kezelte többek között néhai József föfőherceget, a mostani József főherceg édesapját is lábtörés miatt. Később Szegedre került, ahol 1905 ben Singer Mátyás nyugalombavonulása után Lázár György polgármester, mint főispáni megbízott őt nevezte ki a szegedi városi közkórház igazgató-főorvosává. Orvosi hírnevét ettől kezdve számos kiválóan sikerült műtéttel csak gyarapította és nagy energiájával folytatta a közkórház fejlesztését is Húsz éves közkórházi működése alatt egész sereg fiatal sebész tökéletesíttette magát mellette a sebészetben. Boros József dr. azonban az orvosi terén ismert tekintély volt, kinek diagnosztikai véleményét komolyabb esetek alkalmával orvostársai is megkérdezték. Sokat fáradozott az Orvosszövetség fejlesztésén is. Boros József dr.-t élete utolsó éveiben több súlyos csapás érte. Pár évvel ezelőtt hosszas szenvedés után meghalt imádásig szeretett neje Bakonyi Vilma, kit később Vilike leánya is követett. Ezek a csapások súlyosan megviselték, de erős természete és kipusztíthatatlan életkedve végre is diadalmaskodott és Boros József dr. újra visszanyerte régi jó kedélyét, mely miatt annyira kedvelték a szegedi úri társaságokban. Halálát kisfia és kisleányán kívül széleskörű és előkelő rokonság gyászolja. Temetése holnap, csütörtökön délután lesz a Tisza Lajos körút 9. szám alatti gyászházból. A szerencsétlenségről alábbi félhivatalos jelentést adtak ki. A szegedi repülőtéren tegnap, reggel 8 óra tájban egy repülőgép lezuhant. A gép pilótája vitéz Szentkirályi Dezső szörnyethalt, utasa pedig Boros József dr. szegedi kórházi igazgató-főorvos, egészségügyi főtanácsos súlyos zúzódásokat szenvedett. Boros dr. a repüléssel kapcsolatban az emberi szervezetre gyakorolt hatását akarta tanulmányozni és ezért felkérte Szentkirályi pilótát, hogy vele néhány repülést végezzen. A repülőállomás vezetője a tudományos kísérleti felszállást engedélyezte, vitéz Szentkirályi ugyanis az egyik repülővállalat szolgálatában hónapokon keresztül megbízható, tapasztalt pilótának bizonyul. Egy ilyen repülés alkalmából ma reggel 200 méteres magasságban a gép elvesztette a repülési sebességét, úgymint az Gergye pilóta esetében történt és oldalra csúszva belekerült az úgynevezett „dugóhúzóba,“ amelyből a pilóta többé kimenni nem tudott A gép lezuhant a földre és orrával és szárnyával a földbe fúródott. Vitéz Szentkirályi pilóta nyomban meghalt. Boros dr.-t pedig a mentők autón szállították a klinikára, ahol azonban az orvosok már csak a belső vérzés következtében beállott halált konstatálhatták. Boros József dr. és vitéz Szentkirályi pilóta végzetes tragédiája ! SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1925. június 3., szerda Az Országos Orvos Szövetség Szegedi fiókja mélyen megrendülve fájdalmasan tudatja, hogy A magyar vidéki ipar és mezőgazdaság Ünnepe Szőregen (Saját tudósítónktól) Kora hajnaltól kezdve kocsisorok s a gyalogosok százai vonultak minden irányból Szőreg felé, hogy részt vegyenek Csonka-Torontál demonstratív ipari és mezőgazdasági kiállításán, melynek központjában Deszk, Kübekháza, Uj és Ószentiván, Térvár és Klárafalva községek közreműködésével, Szőreg törekvő és agilis lakossága áll. A Gazdakör előtt, melyben a mezőgazdasági, kertészeti, vadászati, háziipari és női kézimunka anyagot, a kiállítás legszebb és legértékesebb részét helyezték el, kora reggeltől kezdve autók és bricskák sorfala között hatalmas néptömeg hullámzott fel s alá s az ünneplőbe öltözött falusiak sorait már ekkor is nagyon sok fővárosi, szegedi és más városi vendég tarkította. Kilenc óra után, amikor a nap már tüzesre verte a szőregi homokot s a kiállítási helyiségekre gyönyörű, kék nyári égbolt mosolygott alá, ünnepélyes hangulat ömlött el a várakozó tömegeken. Ekkor érkeztek meg autókon és kocsikon Purgly Emil és Aigner Károly dr. főispánok, Tarnay Ivor alispán nagyszámú kíséretükkel. Az előkelő vendégeket és Bodó János nemzet- A Szeged városi közkórház orvosi és tisztviselői kara a személyzet nevében is mély fájdalommal jelentik, hogy zelenei dr. Boros József I .zelenei dr. Boros József ur urat, egészségügyi főtanácsost, a városi közkórház igazgató főorvosát, mint a fiókszövetség nagyérdemű elnökét a sors kiszámíthatatlan szeszélye a szövetség áldásos működése köréből hirtelen kiragadta. A szövetség vesztesége pótolhatatlan, mert kiváló nagy egyénisége annak termékeny működését a legválságosabb időben is biztosította. Emlikit soha ki nem múló szeretettel is nagyrabecsülássel ápoljuk A megboldogult hült tetemei a Tisza Lajos körut 9. sz. gyászházból f. hó 4-én, csütörtökön d. u. 5 órakor fognak a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. m. kir. egészségügyi főtanácsos, közkórházi igazgató főorvos, az Országos Orvosi Szövetség szegedi fiókjának elnöke stb. folyó hó 2-án reggel váratlanul elhunyt. A megboldogult 1905. óta mint igazgató és sebész főorvos el nem múló érdemeket szerzett intézetünknek. Tudását és gazdag tapasztalatait bőkezűen és önzetlenül helyezte az intézet és betegei érdekeinek szolgálataiba. Elmúlása pótolhatatlan veszteségünk. Emlékét fájdalmas és hálás kegyelettel őrizzük. Szeged, 1915. évi junius hó 2-án.