Szegedi Uj Nemzedék, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
Sieged, 1927 február 1., kedd Ara 10 fillér. IsresztlBf politikai napilap. Előfizetési ára; Bgylbőnapra 2.80 P. Postán küldve 2.96 P. Közalkalm. kedvezmény Egyes szám ára 10 fill. Vasár- és ünnepnap 16 fill. Szerkesztőiség és kiadóhivatal. Szeged, Dugonics-tér 7. szám TELEFON: Szerkesztőség: 12—84. Ióadóhivatal: 153. IX-ik évfolyam, 25. szám. Főszerkesztő: OOBAT arULA dSu Főmunkatárs: PUSKÁS JENŐ, a Btross-SiSfitsig uegiA ROkiiiak, I liRSi, i h^u HemieO Síüietség, TotíB'PiI> letség, Inral uegedi kii, li 1T11 ^ I lipli, Pnatalakar«k.<iizttiri fztmli 8815 Trianoni pengő—trianoni élet (tv.) A pengővaluta bevezetése óta eltelt hónap elég szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a napi események szürke krónikása összehasonlítást tehessen Nagy-Magyarország aranyértékű koronavalutája és Trianon-Magyarországnak nagy várakozással fogadott pengővalutája között s feljegyezze azokat az eredményeket és tanulságokat, amelyek az új pénz egyhónapos cirkulációja után önként kínálkoznak a krónikás számára. Közelebb hozott-e bennünket a pengő ahhoz a békebeli életszínvonalhoz, amely után annyira vágyakozunk? Ez a hamleti kérdés rágódik mindnyájunk lelke mélyén. A jelek, sajnos, azt mutatják, hogy megélhetésünk gondjait cseppet sem enyhítette az új pénz, sőt talán még fokozta a hétköznapok temérdek gondját-baját. Az új pénz, a pengővaluta egyszerűen rávilágított arra a szakadékra, amely a tőke és a munka becsületes értékelése között tátong, rávilágított arra a borzalmas eltolódásra, amely az emberek békebeli és mostani jövedelmei között oly kirívóan mutatkozik s amelyeket okos gazdaságpolitikával sürgősen el kell tüntetni, mert különben a lázadás és forrongó elégedetlenség fúriái ejtik rabul az emberek százezreinek lelkét. Ha összehasonlítjuk a mai hétköznapok bevételi és kiadási tételeit a háború előtti élet koronaáraival, megdöbbentő eredményre jutnak. Aligban az emberek legtöbbje ma legfeljebb 60—70 százalékát élvezi békebeli jövedelmeinek s ugyanakkor a létfenntartás, az élet legelemibb kiadásai ma a békeszínvonalat 150— 200 százalékkal múlják felül. Ez a kétségbeejtően beteg gazdasági állapot mutatja azt az óriási különbséget, amely a békebeli aranykorona és a trianoni pengő belső értéke között van. Száz békebeli korona papíron 115 pengővel egyenlő, de kinek van ma a békebeli 100 korona helyett 115 pengős jövedelme? Olyan ruhát, amelyért háború előtt 100 koronát fizettük, hol kapunk ma 115 pengően? Hol van a kenyér, hús, só, cukor, tűzifa, ruházat, lakás, szomára a békebeli arány szerint ? A mindennapi élet elviselhetetlen drágasága azt mutatja, hogy a pengőnek a koronaértékhez viszonyítva csak feleannyi a vásárló értke. Tény az, hogy a súlyos gazdasági helyzet végső fokon a békeszerződésben gyökerezik, de a nehéz megélhetésért nem kis mértékben maga az állam, a nagytőke is felelős. Ma már mindenki panaszkodik, a gazda, az iparos, kereskedő, munkás, hivatalnok egyaránt, a Dunántúl ép úgy, mint a Tiszántúl, vagy a Délvidéken s ezek a panaszok teljesen jogosultak. Az emberek százezreinek megélhetését, anyagi boldogulását az állam és a nagytőke is megnehezíti. Amikor teherbírásunkat meghaladó mértékben, szinte a fogyásig fizetjük az adókat, viseljük a közterheket, az állam — teljesen egyoldalúan — megtagadja a maga kötelezettségeinek a teljesítését, nem fizeti a hadikölcsönöket, tisztviselőit jóval a békeszínvonal alatt dotálja. A jogoknak és kötelezettségeknek ez a kétféle értelmezése nem kis pengő a mi mértékben oka annak, hogy a csak trianoni pengő marad szemünkben. Az egész vonalon vissza kell tehát térnünk a háború előtti színvonalhoz; az állam, a nagytőke, vállalatok, stb. adják meg mindenkinek azt a jövedelmet, fizetést, amit békeidőben élvezett s ugyanakkor elégedjenek meg a békebeli adókkal, járulékokkal, haszonnal, úgy hogy minden embernek a békebeli munkateljesítmény mellett békebeli jövedelmekkel és kiadásokkal legyen módjában kalkulálnia. Az országgyűlés éppen jókor ült össze. De a sanyarú helyzetben tengődő magyarságot ma nem a politika, hanem a gazdasági és szociális bajok orvoslása érdekli. Nem sokat jelent számunkra a pengő 90 85-ös zürichi jegyzése, ha 16 fillért kell fizetnünk egy darab tojásért. Az állam és a törvényhozás legfőbb gondja tehát az legyen, hogy mindenben térjen vissza a háborúelőtti gazdasági színvonalhoz, biztosítsa minden magyar ember számára a békebeli életstandardot a régi jövedelmekkel és régi kiadásokkal, mert a trianoni pengőből csak igy lesz aranypengő s a trianoni élet csak ezen az úton-módon alakulhat át mindenki számára, az igazi, hamisítatlanul békebeli életté. A trianoni pengő és a trianoni élet korszakában az állam gazdasági túllengésének és a nagytőke étvágyának csökkenését, a becsületes munka becsületes értékelését és megfizetését, a tőkegyűjtés, tőkeképződés lehetővé tételét és a pengővaluta tényleges belső értékének emelését várjuk a kormány és a törvényhozás együttműködésétől. Pestaloili emlékünnepély Szegeden A Modern pedanógia magalapulsa halálának n náivas évfordulóján a lanfelfigyelőság magaanivája ünnepélyt rondva — A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától — Szeged, Január 81. Száz éve annak, hogy Pestalozzi Henrik svájci pedagógus értékes munkás életének vége szakedt. A tanítás mesterei, mit a modern pedagógia megalapítójára tekintenek vissza Pestalozsira, ki szociális emberszerető mivoltáról volt ismert és aki a szegény nép helyzetén az oktatással és lelki neveléssel akart segíteni. Ő volt az első harcosa a szemléltető módon való tanításnak, az ő elvei alapján fejlődött naggyá a mai tanítási rendszer, mely a legszerényebb kis tanyai iskolában is a felvilágosultság mécsesét gyújtja meg a jövő generáció lelkében. A száz éves évfordulót Szeged városa és a tanfelügyelőséghez tartozó iskolák oktató személyzete egy magas színvonalú házi ünnepély keretében fogja megünnepelni. Az ünnepély előkészítésén és a program összeállításán már napok óta dolgozik Gombkötő Antal királyi tanfelügyelő, ki az ünnepélyt a nagy pedagógushoz méltóan akarja nívóssá tenni. A Pestalozzi emlékünnep február 17-én délelőtt 11 órakor kezdődik a Boldogasszony-sugárúti polgári fiúiskolának a dísztermében és azon a környék tanári és tanítókara nagyszámban fogja képviseltetni magát. Zsitvay Tibort a képviselőház, Wlassics Gyula bárót a felsőház elnökévé választották Husser Király és Puky Endre ■ kApwlsalóhás, SiAchenil Bartalan gróf Thally Varanc a lalsShks alalnkkal laktak. — A lalsóhásat bisenytalan Idóra alnapolják Budapest, Január 31. A képviselőház hétfői ülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Graeffl Jenő korelnök. Bejelentette, hogy a gyorsírói jegyzetekből utólagosan megállapította, hogy a megbízó levelek benyújtása során Payer Károly és Propper képviselők olyan kijelentéseket használtak, amelyek a parlamenti illemmel nem egyeztethetők össze. Ezért őket utólagosan rendre utasítja. Ezután a legutóbbi ülésen megalakított igazoló osztályok előadói terjesztették be jelentéseiket, mely szerint 213 megbízólevelet az a) osztályba, 9-et a b) osztályba és 15-öt a c) osztályba soroztak az igazoló osztályok. A képviselőház ezután áttért a tisztikar megválasztására. Először a Ház elnökét választották meg. Leadtak 144 szavazatot, ebből Zsitvay Tibora esett 137, üres borítékkal szavazott 7, a korelnök eszerint Zsitvay Tibort a Ház megválasztott elnökének jelenti ki. Most a Ház alelnökeinek megválasztására került a sor. A szavazatok összeszámlálásakor megállapította a korelnök, hogy Puky 142, Huszár Károly 135 szavazatot kapott, mire őket a képviselőház megválasztott alelnökeinek jelentette ki. Jegyzők lettek Esztergályos János 130, Grieger Miklós 139, Héjj Imre 138, Perlaky 140, Petrovich 148 és Urbanics Kálmán 141 szavazattal. Háznaggyá Karafiáth Jenőt választották meg 140 szavazattal. Zsitvay Tibor elfoglalva az elnöki széket köszönetet mondott a háznak a kitüntető bizalomért, amelyben részesítették. Beszéde végén kijelenti, hogy hűséges sáfárja lesz a nemzeti függetlenségnek, és Isten áldását kérve a ház munkájára foglalta el az elnöki széket. Szünet után Bod János pénzügyminiszter az adócsökkentésekről szóló javaslatát terjesztette be, majd az elnök napirendi javaslatában indítványozta, hogy a legközelebbi ülést ma 10 órakor tartják és annak napirendjére tűzzék ki a három jegyző és különféle parlamenti bizottságok nak a megválasztását. Bethlen miniszterelnök indítványozza, hogy a jegyzők létszámát emeljék fel 10 re. Gaál Gaszton ellenzi az indítványt, majd Bethlen újbóli felszólalásában kijelenti, hogy készséggel hozzájárul ahhoz, hogy a megválasztandó 10 jegyző 9 jegyzőnek járó fizetést kapjon. A ház a miniszterelnök, illetve az elnök indítványát fogadaj el. Az ülés vége fél 2 órakor. A lalsahis is megvilasslla llsalikarÉI Felsőházi hétfői ülését, amelyen a felsőház elnökének és jegyzőjének megválasztására került a sor fél 12 óra után nyitotta meg Bercelly Jenő korelnök. Bejelentette, hogy az igazolóbizottság megalakult, s annak elnökévé Csekonich Endre grófot, helyettesévé Rudnyánszky Endre bárót, jegyzőjévé Némethy Károlyt választották meg. Ezután Bethlen Pál gróf körjegyző felolvasta az igazoló bizottság jelentését. A bizottság még nem állíthatta össze véglegesen a tagok teljes névjegyzékét, ezekbe a névjegyzékekbe való felvételt csak azokra javasolják, akiknek jogosultságát kétségtelenül megállapíthatja a bizottság. Vizsi József munkaügyi miniszter felsőházi tagsági jogosultságát felfüggeszti, esetleg később való felvevés céljából, miután Vass József miniszter bejelentette, hogy képviselői mandátuma alapján kívánja gyakorolni törvényhozó jogát. A korelnök bejelentette, hogy először az elnöki tisztet fogják betölteni, majd a két alelnököt választják meg, azután együttes szavazással a háznagyot és a felsőház jegyzőit. A szavazás elrendelése után a felsőház tagjai egymás után adták le szavazataikat. A szavazás megtörténtével Berczelly korelnök ismertette az eredményt, mely szerint dr. Wlassics Gyulát 179 szavazattal egyhangúlag választották a felsőház elnökévé. Elrendelte ezután a további szavazást a felsőház alelnökeire, majd kihirdette az eredményt, mely szerint összesen 166 szavazatot adtak le, melyek közül 3 érvénytelen volt. A felsőház alelnökévé tehát 163 szavazattal Széchenyi Bertalan grófot és Thally Ferencet választották meg. Egyben bejelentette a korelnök, hogy ezzel feladata véget is ért és köszönetet mondott a felsőház tagjainak kegyességükért, mellyel őt teendőinek teljesítésében támogatták. Néhány perc múlva fekete díszmagyarban, mellén a magyar érdemkereszt nagykeresztjének szalagjával érkező Wlassics Gyula bárót lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Wlassics mindenekelőtt hálás köszönetet mondott Berczelly alelnöknek, hangoztatva, hogy fiatalabb éveiben sokat használt az a kötelesség teljesítés, amelyet Berczellynél mint főnökénél látott megtestesülve. Egyben megköszönte a korelnök fáradozását, amelyet az elnöki székben annyi tapitattal és agybuzgósággal teljesített. Ezután elfoglalta az elnöki széket és miután elnöktársai nevében háláját fejezte ki a felsőháznak a kitüntető bizalomért, ezeket mondotta : — Ha gondolkoztam is azon vájjon érzéseimben vannak-e azok a