Szegedi Uj Nemzedék, 1932. április (14. évfolyam, 73-97. szám)
1932-04-01 / 73. szám
gjjjg»*, 1932. évi április 1., péntek. Ára 10 fílér Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: Egy hónapra . . 280 P postán küldve.. . 3000 P Közalkalm. kedvezmény. Egyes szám ára 10 fillér Vasár-és ünnepnap lőfillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Dugonics-tér 7. sz. AUTOMATA TELEFON: Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1153. Nyomda 27—19. jgy. évfolyam, 73. szán. A Baross Szövetség szegedi fiókjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul és az Államvasúti Alkalmazottak Orsz. Szöv. szegedi üzletvezetőségi kerülete hivatalos lapja. Postatakarékpénztári számla 8816. Prohászka szelleme Irta: Révai József dr. ,Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, S lerázván mindent, ami benne földi. Egy éltető eszmévé finomul.“ Arany Jánosnak ez a megállapitása a Ideignagyobb maigyiarról, a magas egészében a napjaitíkban legnagyobb magyarrá lett Prohászkára is áll. Lángelme volt ő is, mint Széchenyi, mégpedig nemcsak az észnek, hanem a szivnek zsenialitásával is megáldlva, messze megelőzte korát ő is, nagy űrt talált maga körül ő is, és ennek a betöltésére ő is egész szivvedésekkel vállalkozott a vallásos érzésnek a társadalomban fenn és fenn való kimélyitésétől a kisember anyagi jólétének az emeléséig. Széchenyi lelkét a mostoha viszonyok szárnyai szegetté tették. Prohászka lelke, mint a madár, mely alatt kivágják a fát, egyre jobban a szennyvizes világ fölé tudott emelkedni, míg végre, ma öt esztendeje, eljutott Ahhoz, akit misztikus szárnyalás útján annyira és annyiszor elérni és végképen magáénak mondani kivánt: az Úrhoz. Ez a magasröptű,, állandóan emelkedett érzés- és gondolatvilág különbözteti meg őt az újabb idők zsenijeitől, tudósaitól, bölcselőitől és reformereitől, akik az élet geotropizmusát annyira hangjuk.'Hozzák, hogy akárhányszor elfelejtik a lélek veleszületett heliotropizmusát. Prohászka,, a napraforgó napimádásához fogható buzgósággal csüngött az Úristenen. Csoda-e, ha az a tömérdek istenes gondolat és szentségimádás a tudás és hit olyan bőségévé gyűlt föl benne, hogy ezer sebből vérző korunknak haló porában is, a lelki, a szell,lmi és anyagi bajok leküzdésére nem egy csodaibalzsamot tud nyújtani. A modern ember és az egész emberiség, az inaszakadthoz hasonlóan, elsősorban testi, anyagi gyógyulást vár. Pedig a baj fészke az erkölcsi, a lelki szférákban van. Erre kell elsősorban ezt a modern inaszakadtat ráeszméltetni. »Mások hite segített az inaszakadtnak ; az én hitem is segíteni fog sok szegény emberen ... Látok öreg embereket s mondom, szegények, minek éltetek, ha nem volt szivetek tűz, telketek ragyogó kő, karotok emeltyű ?« — írja már 1845- ben naplójába. Másutt szivekről bebeszél, melyek pocsolya-lével szívták tele magukat — pünkösdi tűz helyett. Ezeket az isten-távolból isten-közeibe hozni, a liberalizmus áporodott vizeitől az örök s élővizek forrásához vezetni az ő programmja, »Gyónni, bűni nélkül élni, jót olvasni, templomot, egyházat szeretni, — ezeket sürgés^, bárkivel beszélsz.« (1887. aug. 20.) Hogy ez mit jelentett a századfordulórl, azt a jó szegediek is tudják, akik a vátesz első szegedi konferenciáira még annyian se gyűltek a Kath. Körbe, hogy az ülőhelyeket végig elfoglalták volna. »Nehéz kórok közt pálmának lenni !« A világhírű lánglelkű szónoknak bizony nem egyszer a beharangozás munkája is kijutott. A Diadalmas világnézet hódító útjának akadálya a jóravartó restségen és a lapályokhoz való tapadáson kívül az áltudomány hódító maszlaga volt. Prohászka ez ellen a méreg ellen is ellenmérget tudott. »Tanulni nyakra-főre a korunkban elkelő tudományokat ! Hadd nyíljék most fel szivem, lelkem 28-ik évében. Amen.« Minthogy a »70-es években a liberalizmus járványa sok embernek megzavarta fejét s tönkretette hitét«, ennek a tudománynak üzent halat, amely a vakablak üvege bírja ugyan reflektálni a fényt, de nem nyújt kiátást a túlvilágban (188. II. 24.) »Ahogy a kínaiak a nők lábait, úgy torzította s alaktalanította el az európai kultúra a jellemet, a belső emléért, az akaratot, a lelkiséget... A hit és a tudomány összes, rendelketésére álló eszközeivel igyekezett liberalizmusnak ezt a bomlasztó atmoszféráját a lelkekről és a társadalomról eloszlatni. Egyik születésnapján ezt írja : »a világot nem szeretem, hisz annyi a komjédna, a piszok benne, az emberek testek inkább, mint lelkek . ... jó Isten, engedd meg — de ilyen rongyos a te országod ... Dolgozzunk s imádkozzunk! Ah, hogy telik meg a szivem, minta gejzír tartálya, s hogy feszül meg bennem a lélek a vágytól, hogy emeljem s megszenteljem az országot.« Imádkozni és dolgozni ! A szárnyaló, misztikus Prohászka karöltve járt a testi-lelki sebeket gyógyító Prohászkával, a lélek- és életmentő apostollal, a kénytelen-kelletlen politikai arénán küzdő és a földbirtok-reform gyakorlati hitével, a hungarizmus és christianismus szókimondó reálpolitikusával. A sikert a dolgok mértékévé tevő gyakorlati ember ezen a téren talán hajlandó csekélynek feltüntetni az általa elért eredményt, de az, amit ő hirdetett s a kapitalizmus szarvának letöréséről, a közélet gyanún felül álló tisztaságáról, a helyes demokráciáról, a falu neveléséről, a zsidó mentalitás háttérbe szorításáról (Solil. II. 16—18.) az, sajnos, a jövő zenéje lesz még jó ideig. Minden Demosthenesnélszebben beszél a tett. Az a példa, melyet a fáradhatatlanul és önzetlenül szónokló, gyóntató, levelező, író, beteglátogatói, árva- és szegénygondozó Prohászka adott több nemzedéknek, valóra váltása az ifjú Prohászka óhajának : »szeretnék tűzoszlop lenni!« A testi-lelki nyomorban botorkáló iránytűt kereső magyarság még jóideig bizton követheti s nagyszerű halála ötödik évfordulóján meghatva emlékezik Krisztus Dalnokára. Az angolok nem tartják elegendőnek a francia preferenciális tervet a dunai probléma megoldásához Tardieu és a francia álamférfiak és szakértők vasárnap délelőtt érkeznek Londonba London, március 31. A Financial Times vezércikke szerint a francia preferenciális terv nem elegendő a dunai probléma megoldásához. Magyarországi, Románia, és Jugoszlávia évi búza termésének kivihető feleslege 800 ezer tonna. Ausztria és Csehszlovákia behozatala pedig ennek rélje, úgy hogy a francia terv megoldatlanul hagyná az agrárprobléma jó részét. Ezenkívül az agrárországok fejlődő iparágait megsemmisítené az osztrák és cseh verseny. A békeszerződések feldarabolták Ausztria és Magyarország gazdasági egységét. Ausztriában kezdődött a romlás és Magyarország volt az első európai állam, amely részleges moratóriumot hirdetett külföldi adósságaira. Miután pedig a bajok egyik fő forrása az a körülmény, hogy politikai szempontok diadalmaskodnak gazdasági szempontok felett, a józan ész e hiba orvosllását tanácsolná, de nem volna könnyű feladat megtalálni a visszafelé vezető utat. Párisban most egy angol garancia mellett kibocsátandó rekonstrukciós kölcsön gondolatával foglalkoznak. Az ilyen híreket fenntartással kell fogadni. Mindenesetre biztató tünet az a kitartás, amellyel a franciák az angol-francia együttműködés alapjait keresik. Remélni kell, hogy ez a kedvező irányzat akkor is érvényesülni fog, amikor majd mélyen hatóbb problémák megoldásáról lesz szó. Nem vár nagy eredményt a francia sajtó Tardieu és MacDonald találkozásától (Páris, március 31.) A sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Tardieu és MacDonald londoni találkozása. Az Echo de Paris úgy véli, hogy Angliában nem látják eléggé a dunai államok helyzetének tragikus voltát. Ezek az országok olyan pénzügyi helyzetben vannak, hogy rövidesen kénytelenek lesznek választani az inflációt vagy küladósságaik fizetésének teljes beszüntetése között. Franciaországnak és Angliának nincs módjában a baj megszüntetése, módjában van azonban a baj korlátozása. Tardieu mentő tervezetet hol(Páris, március 31.) Tardieu és Lord Tyrell tegnapi találkozásán megállapodás történt, hogy a francia államférfiak és szakértők nem vasárnap délután, hanem már vasárnap délelőtt elutaznak az angol fővárosba, tekintettel arra, hogy MacDonald angol miniszterelnök vasárnap már újra Londonban lesz. Tardieu nyomban megérkezése után találkozik MacDonalddal. Este a londoni francia nagykövet vacsorát ad a francia államférfiak tiszteletére. Hétfőn egész nap folynak majd a tagozottai, amely azonban csak két feltétel mellett járhat sikerrel. Először, ha minden politika nőt kizárunk, másodszor, ha London és Páris kormányai hajlandók garantálni a konszolidációs kölcsönöket. A People úgy véli, hogy Tardieu terve nem fog sikerrel járni, Nagybritannia ugyanis nem fog csatlakozni egy olyan művelethez, amely többékevésbé Németország ellen irányú tanácskozások. Délben MacDonald látja vendégül Tardieut és Flandint és este Lord Londomberry ad vacsorát tiszteletükre. A tárgyalások befejezésével hivatalos közleményt adnak ki. A francia delegátusok hétfőn este utaznak vissza Londonból Párisba. (Páris, március 3.) Csütörtökön megállapodás történt, hogy a dunai államokhoz intézendő meghívás megszövegezésében részt vevő négy nagyhatalom értekezletét a jövő héten tartják Londonban. Tardieu londoni programja A szocialisták durva közbeszólásaikkal óriási vihart provokáltak a képviselőház első ülésén Andaházi Kasnya Béla a biztosító társaságok államosítását követelte . A földművelésügyi miniszter megtorlást igér a hódmezővásárhelyi visszaélés ügyében Budapest, március 31. A képviselőház négy heti szünet után csütörtökön újból megkezdte működését. Almássy László elnök pontban tíz órakor nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések során bejelentette, hogy több képviselő ellen, így Dréhl Imre eliten is, mentelmi megkeresés érkezett. A mentelmi megkereséseket a Ház áttette a mentelmi bizottsághoz. Napirend előtt Andaházi Kasnya Béla szólalt fel, aki a biztosító intézeteknél tapasztalható visszásságokról beszélt. Rámutatott arra, hogy a biztosítók óriási előnyöket élveznek és nagyrészt külföldi társaságok. Kifogásolta, hogy a devizakorlátozás és a transfermoratóriumról szóló rendelkezések a biztosító társaságokat nem érintik, mert ők egyszerű átkönyveléssel is kivisznek valutát az országból. Tiltakozik az ellen, hogy száz százalékkal emeljék a díjtételeket, amikor amúgy is mintegy 23 millió pengős nemzeti ajándékot élveznek a biztosító társaságok. Felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne rettenjen vissza a biztosító intézetek államosításától. Kifogásolta azt is, hogy mintegy 107 képviselő és felsőházi tag viselt tisztséget a biztosító intézeteknél. Kun Béla ugyancsak napirend előtt szólalt fel. Felvilágosítást kért a kormánytól a kedvezményes zöldhitel kérdésében, majd éles szavakkal kelt ki a nagybankok kamatpolitikája ellen. Hosszasan bírálta az Altruista Bank hódmezővásárhelyi parcellázását. Ezután a kamatláb leszállítását követelte. Friedrich István hangosan kiáltott ekkor a jobboldal felé: — Halljuk a programmot. Az elnök bejelentette, hogy Pirgly Emil földművelésügyi miniszter ki-