Szegedi Uj Nemzedék, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

ha hitelre vásárol a Nemzeti Taka­­rékosság könyvecskével, t éppen úgy pa­p vesz, mint készpénzért. A könyvecs­két is díjmentesen kapja. Iroda: K­á r­á s­z­ u­tca 5. sz. — Mi­­den előnyt nyújtunk, amit e téren bármely más vállalat nyújthat. Nem fizet sem felárat, sem kezelési költséget, ott tartunk, hogy­ az előbb említett tendenciózus rémhírterjesztők műkö­dése nyomán, mindenki, aki közgaz­dasági és politikai műveltség birtoká­ban egyes és megindokolt német ba­rátságát leszögezi, nem kerülheti el, hogy mögötte nyíltan vagy névtelenül pángermán gyanúsítás ne érje. Ezt a vádat terjesztették a magyar fajvédő mozgalom legharcosabb képviselőiről névtelen röpiratterjesztők. Most leg­utóbb pedig egy elvakult fiatal baj­társat kellett letartóztatni, mert épen hivatott nemzeti nagyjainkat akarta röpirataiban ugyanezen váddal meg­gyanúsítani. Ezek a körülmények fel­tétlenül szükségessé teszik, hogy vé­gül is leszögezzük tárgyilagosan ál­láspontunkat ebben a kérdésben. — Váljon vét­e a hazája érdekei ellen az a magyar, aki német barátságot hirdet? Nekünk magyaroknak e kérdés tisz­tázásánál nem szabad egyébből kiin­dulnunk, mint a pángermán kérdést és a „Drang nach Osten“ kérdésnek történelmi távlatból való vizsgálatá­ból. Elsősorban is összehasonlítást kell tennünk a német császárság és a weimári birodalom külpolitikája közt egyrészt, másrészt a mai nemzeti­­szocialista Németország külpolitikája között. Kétségtelenül a világháború előtt a német külpolitikában, ha nem is nyíltan, de titokban élt az a vágy, mely „Drang nach Osten“ megvaló­sítását jelentette volna. A nagy né­met túlzók „Altdeutsch“-mozgalma hatalmas társadalmi uton fenntartott szervezettel dolgozott a békeidők lagymatag eseménytelenségében.­­ Munkáját a világháború megszakítot­ta. A szociális forradalom pedig a maga nemzetközi törekvéseivel telje­sen reménytelenné tette újabb feltá­madását. Csak a német szabadkőmű­vesség vette később ismét elő a jónak vélt fegyvert, ami nagy német cégér alatt a bolsevista tanok nemzetközi, a „Drang nach Osten“ útjain is meg­kísérelte azok népszerűsítését. A spe­ciális német szocializmus pángermán agitátorait — érdekes — az akkori idők magyar hatóságai kivétel nélkül kommunista üzelmek miatt csukták le vagy zsuppolták el hazánkból. Tanúm rá az akkori sajtó. Igenis kiderült, hogy épen a weimari rezsim kor­mánypénzén nőtt nagyra és vált szo­kássá a Wandervogel-ek magyaror­szági nyaralása, akik nem annyira a német gondolat, mint inkább a bol­­sevizmus agitátorai voltak. A mai hivatalos német külpolitika egyik alapos ismerőjének Sterio Leo­­nidasnak tollából az egyik fajvédő fo­lyóiratban cikk jelent meg. Érdemes a cikkből megemlíteni azt a nyilatko­zatot, amelyet Hitler szűkebb kör­nyezetéhez tartozó egyik bizalmasa mondott a magyarokra vonatkozólag. „Európa történelmét mi is ismerjük — mondotta többek között. — Tud­juk, hogy a magyarság 1000 éve él itt és megélt. Sem a tatárdúlás, tö­rökvész, sem a német-római császár­ság, nem pedig a 400 éves Habsburg­­uralom németesítő törekvései nem tudták önöket kiradírozni a Kárpát­medencéből. Ellenkezőleg! Minden be­vándorlót felszívtak Önök. Magyarrá tették. Magyarország kemény falat minden kísérletezőnek, emésztési za­varokat okozott, olyik-olyik el is pusztult tőle. A magyarság örök for­­radalmat jelentene minden államútíró, mely azt bekebelezni akarná. Az őszinte barátságon kívül ez a tudat egyik legkomolyabb biztosítéka lehe­t Önöknek, hogy a harmadik birodalom soha nem gondol közös határ esetén sem Magyarország meghódítására. Ne­künk (németeknek) 100 esztendőre belső építeni valóink vannak. Nem lá­zongó kisebbségekre, hanem erős, baj­­társias szomszédokra val­ szükségünk. Hiszem, hogy a befolyásolatlan nem­zeti vélemény bízik vezérünk egye­nes férfias őszinteségében.“ Eddig a német hivatalos külpolitika álláspontja... Ezt az álláspontot tette magáévá a hazai német kisebbség nagy többsége is. Sajnos, azonban mint mindenütt, soraikban is vannak túlzók. Tagadhatatlan, hogy főleg Hitler uralomra jutása óta vannak közülük néhányan, akik délibábhajhá­szatukban és politikai röövidlátásuk-­­­ban eltávolodnak s magyar nemzeti eszmétől és felelőtlen agitációkba kez­denek De ezek ugyas­akkor megfe­ledkeznek arról, hogy ezen magatar­tásukkal szen­­behelyezkednek egyrészt a némett­ nép vezetőinek akaratával, s másrészt pedig rengeteget ártanak­­magának, a hazai németi kisebbségnek és magáénak a Német Birodalomnak­­, mert tápot­­adnak a balold­ali li­berális sajtónak a nemzeti szocialista Németország és a hazai német ki­sebbség elleni lelkiismeretlen tersten­­ciózus uszításra. Ezek utáni bármennnyire is nem tet­szik a fajgyűlölettől fűtött balolda­­luniónak, de le kell szögeznünk, hogy hazánk földrajzi és gazdasági helyze­­tének figyelembe vételével a német­­barátság hird­etése nem pángermaniz­­mus, hanem tanújel­e a reális élet­­szemléletnek és felhagyása a letűnt liberális idők délibáli kergetésének. Id. SCHNEIDERT JENŐ­. ! Köszönetnyilván más. Mindazon jó barátoknak, ismerő­söknek, kik JUHÁSZ GÁBOR temetésén résztvettek, virág- és ko­szorú-adományaikkal igyekeztek gyá­szunkat enyhíteni, fogadják ezúton köszönetünket. Gyászoló Lovászi család. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1938 május 1., vasárnap Virágh Kioszk megnyiíta Megnyílt a Budapesti Nemzetözi Vásár Nyolc ország iparának és kultúrájának káprázatos seregszemléje Budapest, április 30. Pénteken délelőtt ü­nnepély­es keretek között nyílt meg az idei Budapesti Nem­­zetközi Vásár nyolc ország iparának és kulturájáin­ak ez a száprázatos seregszem­léje. A megnyitó elő­kelő m­eghívott kö­­zön­sége csodálkozva nézte vé­gig ezt a vásárt, amelyről már az első órában be­bizon­yosodott, hogy a megn­eh­ezü­lt idők lelk­ezisére magához tudta vonzatni mindazokat a gairdiaetáigi tényezőket, amie­­lyiektől Közép- és Délkeleteurópa, vala­­miint a­­Kö­zelkelet ipara és kereskedelmie­kés ezroken keresztül azok jóléte is függ. Siziembetűnő o­ptimiizmussa­l járják a vásárvárost a látogatók, akikre nagy rés jó hatást gyakorol, hi­gy Magyaror­szág mellett még hét ország állított ki a maga ki­n­csein­ek bemutatására. Mind­egyik ország m­onumenitál­is, remekbe épült pavillonokba­n vo­nult fel. Itt van Olaszország a maga rengeteg árujával gép- és textiliparával és természetesen régi és új gyarmatainak mű­nidien szá­mottevő értékeivel. Franciaország egy váloga­tott és mesteri m­ódon összeállított­­kollekcióval tiszta képet tud adni arról a páratlan kultúráról, amell­yel méltán idicsieked­hetik és m­eg tudja csillogtat­­ni — főként a hölgyek előtt — Párizs miinden vonzó szépségét és értéke. Tíz évi távollét után újra itt van Ju­goszlá­­via, amely néprajzi-, mező­gazdasági-, ve­gyi- és idegenforgalmi értékeit kötötte mutatós csokorba. A Németbirodalmat két haidalmiais csarnokban a brémai ki­kötő olyan modellje és Bécs városának divat-­­és művészeti kiállítás­a képviseli, betekintést­­e­mgedve a látogatókkn­ak az új Bécs falai közé is. De itt van Ázsiá­­bó­l India, a m­aga fűszereivel, selymei­vel,­­ ásványaival és rejtelme­sségének miisztikuis hangulataiival, itt van Délame­­rikából Brazília, ,amelynek hatalmas csarnoka ősi Sinika-templom­ mása. Az egzotikus épület romok tartó oszlopai inidiáni »totem«-iek, de belsejében mo­dern kávéházban kapnak ,a látogatók kós­­tolót a százféle brazil k­ávéból, vagy az eddig nálunk még nem is ismert külön­leges brazil teákból. Afrikából Egyiptom jött el a­­Krisztu­s előtt 3800 évvel épült karnaki templom mintájára készült jel­­lagzseles kiállítási csarnokával, amelyet ősi népművészeti remekek, a Sinai hegyről hozott alabástrom, a modern Egyip­tom iparának termékei töltenek meg, utalva­­arra is, hogy ennek az országnak volt először számottevő, idegtanforgalm­ia' már a­­köziépko­rban A minden utazási irodában, kapható vásári igazolvány utazásii- 'és egyéb k­ed­­vezm­ényeivel m­ájus 9. napján­ak déli 12 órájáig lehet Budapestre utazni. (Új ízléses kivitelével a Nemzetközi Vásárt látogató közönségnek kellem­essen tűnt­ fel a Magyar Pamutipar Rt. érde­kes pavilkn­nja. A kiállítás képét a vál­­lalt nagysik­erű és közkedvelt BOLERO cikke, dominálja. Vonzó módion vonultath­ja fel a vállalat szociáli­s intézményeit saierd­éltető táblák és kimutatások egész sorát, melyek az egész­ségügyi berende­­zésiek, gyógykezelésiek,, kulturális és testedzési, intézm­én­yek nagy fejlődését az sem iséltet­ik. Inditvány a \im\ tisstviselök automatikus előléptetése tirgyiban I­V­­ Szeged, április 30.. Szeitz Ferenc th. biz. tag a közgyűlés ifijé a következő in­ditványt terjesztette: »A köztiisztvitsielök és alkalmazottak legtöbb csoportjánál az automatikus előléptetés többé-kevésbbé biztosítva van, az állami tisztviselők az előírt várakozási idő után — bár újabb és lájabb tónevezésekkel — elérhetik jó­­minősítésük­­esetén az illető tisztviselői­­kategórájában­­elérhető legmagasabb fi­zetési osztályt, u­gyanígy a bírák és ügyés­ziek, tanárok, tanítóki óvónők, ikertetők és altisztek. A vármegyei tisztviselők egyes csoportjában a tiszt­­viselők két ízben léptethetők elő ma­gasabb fizetési osztályba, sőt akik­­az állásukban elérhető legmagasabb fizetési osztályban öt, illetve nyolc évet eltöltöttek, személyi pótlékban rész­e­­s­ülnek. A magyar köztisztviselő ka­tegóriák között a városi tisztviselők vanulnak a legrosszabb helyzetben, a városi tisztviselőknél sem automatikus előléptetés n­incs, sem személyi pótlék és csak egy ízben léptethetők elő má­sabb fizetési osztályba. A közönség, a városok polgárai fokozott igényeket támasztanak a városi tisztviselőkkel szemben és semmivel sem végeznek a városi tisz­tv­iselők alacsonyabbrendű mi­ntcát, mint az állami vagy várme­gyei tisztviselők, éppen­ ezért már az egyenlő elbánás­­ elvénél fogva is fel­­tétlenül szükséges, hogy a városi tiszt­viselők részére ugyanolyan előlépési lehetőségek biztosíttassanak, mint az állami tisztvi­selők részére, de leg­alább is olyan lehetőségek, mint amii­­nőben a vármegyei tisztviselők része­­­ssülnek. Ez okból pedig indítványo­zom, forduljon a t­. bizottság köz­gyűléssé a m. ikir. kormányhoz, hogy a város­i tisztviselők automatikus előlé­­pésének a biztosításáról törvényhozási láton gondoskodjék, addig is pedig, amíg ez megtör­ténik, a városi közigaz­­­gatási­ tisztviselők és egyéb alkalm­a­­zottak létszám­viszony­ain­a­k és illetmé­nyeinek, továbbá az ezeket és az ezek özvegyeit és árváit megillető ellátási díjnak szabályozása tárgyában kiadott 56(X)/1925. B. M. sz. körrendeletnek módosításával rendeleti uton tegye le­­­hetővé a m. kir. kormány, hogy a­­városi tisztviselők a vármegyei tiszt­­­viselőkhöz ha­sonlóan részesüljenek előmenetelben és nyugdíjba beszámí­tandó személyi pótlékban, vagyis ne egy, hanem két es­etben legyenek elő­­­léptethetők m­agasabb fizetési osztály­ba a városii tiszttviselők is és a városi tisztiviselők is részesüljenek az állásuk­ban "elérhető legmagasabb fizetési osztályban "eltöltött öt, illetve nyolc­­év után­i nyugdíjba beszámítandó sze­mélyi pótlékban.­ Az­­indi­tvány maigy öröm­et keltett a városi tri­­itviselők táborában, mert régi sérelmü­­k orvoslását remélik az indít­­v­ánytól. A jelenlegi választá­­i rendszer fönntartása mellett semmi indok sem szól. .S­emm­i indok sem h­ozható föl arra vonatkozála­g, hogy m­iért szüksé­ges p e egy irodasegédtiszti állás betölté­­siéhiél a­z egész várost­­mozsgósítani, mi­­sz­üksség vala­­arra, hogy egy kis állás­­detöltésénnél a város lakosságai, a t­. bi­zottság tagjai a pártokra ta­gozódjanak s ■Ugyanakkor lez a jelenlegi választási ■rendszer lehetetlenné teszi, hogy a városi tisztviselők között­ bensőséges, szoros egység fejlődjék ki, mert a vá­lasztásoknál a tisztviselők, m­int ellen­­fiek szerep­elnek. A városi tisztvis­elők már régebben or­­s­zágos mozgamat indítottak az automai­­■tikus elölépítetés m­egvalós­ítása érdeké­­ben, de­­eddig eredménytelenül. Viitéz Gombos József dr. tb. tanácsraak tör­­­vényjavaislattte­rvezetet is készített a vá­rosi tisztviselők automatikus­ előlépteté­­sére vonatkozólag. A tervezet szerint csak az alapállás 'eft­yerése történnék vá­lasztás útján, a 'későbbi előléptetés — a­z 'előléptet­ésre vonatkozó­­előfeltételek fennforgása­­es­etén — hivatalból való előterjesztésre a közgyűlés által tört­én­­nék. Szakla­pok­­és az ország városi tis­zt­­viselői a leg­nagyob­b elism­eréss­el szól­­ta­k e tervezetről. .Szeged város tisztvi­selő egyesülete vitéz Gombos József dr-t e téren kifejtett munkásságáért örökös tisztel­etbeli elnökévé választotta. A vá­rosok orszságot­­ kongresszusa foglalko­zott immír e kérdéssel, amit amellett bizo­nyít, hog­y a­­kérdés igen aktuális és nagyon sürgős m­egoldásra vár. T­a­v­a­s­z­t felöltők.. öltönyök méret szerint, legelő­nyösebb feltételekkel. KRIER, Klanzál-tér 5. sz. Nemzeti Takarékosság és Unió könyvecskéje.

Next