Székely Hírmondó, 2011. május (16. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-02 / 83. szám

SZÉKELY HÍrmondó 2011. MÁJUS 2., HÉTFŐ Az alfalusi „rejtély" N­ em csupán Gyergyószék közvéleményét, de egész Székelyföldet megrendítette a hír, hogy Csala Zsolt gyergyóalfa­­lusi polgármester-helyettest boz­­zonti villájában kivégezték, lemé­szárolták, s voltaképpen nincs igazi magyarázat az ügyre. Azazhogy van! Én nem tudhatom, ki is volt ez a Csala Zsolt nevű fiatalember, azt sem tudom, ki az a György István nevű polgármester, egy dolgot vi­szont majdnem bizonyosan tudok: a halál, a leszámolás az erdőmaffiá­val hozható kapcsolatba.Tudniva­ló, hogy a helyiektől a megyeszék­helyiekig, s el egészen a bukaresti banditákig sok tucat gazembernek állt és áll érdekében, hogy Székely­föld erdővagyonát letarolják, ellop­kodják, kiárusítsák, semmivé téve azt az örökséget, amit székely köz­birtokosságnak neveztek. Hogy ez a Csala Zsolt melyik oldalon állt, én azt nem sejthetem, de azt tudom, hogy a gyergyószéki erdők védel­mében rengetegszer szólalt fel Garda Dezső egykori képviselő. Azok mégis a Bákó és Neamţ me­gyei hitványok kezére kerültek, pe­dig a két világháború között még nemzetközi döntés is született visz­­szaszolgáltatásuk kötelezettségé­ről. Ez a két ócska megye úgy vál­­toztatgatja a határokat, ahogyan éppen akarja, s Romániában nincs az a törvényszéki testület, mely ha­tárt szabna tolvajló mohóságuk­nak. Sőt!„Lopjatok el a székelyektől mindent, amit csak lehet, mi majd törvényesítjük a rablást!" Ez a jog­rend kies országunkban, s ha a gyergyóalfalusiak erdőbirtokai in­kább a nyugati oldalon, Bucsin, a Hargita, a Délhegy és a Mezőhavas felé nyúlnak, ez sem védi meg őket a közrablástól. Nem védi meg őket sem személyükben, sem tulajdo­naikban. Mondottam: én nem tu­dom, nem tudhatom, hogy Csala Zsolt melyik oldalon állt ebben a kíméletlen háborúskodásban, a szomorú az, hogy életével fizetett érte. A dolgok hátteréről érdekes lenne megkérdezni némely nagy potentátunkat is, kik közül egyik a „Gyilkostól" becenevet viseli. Nem hiszem, hogy köze lenne a dolog­hoz, annál ő sokkal dörzsöltebb, de áttételesen semmi sem zárható ki. Ezt a Csala Zsoltot közönségesen lemészárolták, s ha nem fogják el a tetteseket, akkor következnek a többiek is. Akár hivatalvezetők, akár közemberek. Van egy régi er­dészmondás, mely szerint„min­­den fán egy pár csizma van fel­függesztve". Minőségi borok a Szent György Napokon Zamatok a Borudvarban A borászat környékünkön nem a legelterjedtebb szakmák egyike, az viszont tény, hogy a székely ember is nagyon szereti a szőlő le­vét. Ezért idén először a Szent György Napok alatt lesz Borudvar, ahol a legza­matosabb nedűket kínál­ják a leghíresebb vidékek borászai. A Borudvarról Si­bisanu Emil, a magyaror­szági sport- és borbarátok egyesület elnöke mesél, aki többek között a sepsiszent­györgyi borklub egyik meg­álmodója is. Önhöz a Borudvar, egyálta­lán a borászat? I TK­S - Sepsiszentgyörgyi vagyok, főis­kolai tanulmányaim miatt költöztem Budapestre, és azok befejezése után kerültem kapcsolatba a borral és a bo­rászattal. Volt egy rendezvényszerve­ző cégünk, azon keresztül kezdtünk el tető alá hozni boros összejöveteleket. 2006-ban alapítottuk meg az SBE Sport- és Borbarátok Közhasznú Egyesületét, amely tulajdonképpen a kulturált szabadidős programok szer­vezésére specializálódott. - Hogyan született meg a Borudvar ötlete? - Mi Magyarországon már mű­ködtetünk egy borklubot, ennek mintájára hoztuk létre tavaly novem­berben a sepsiszentgyörgyit is. Az it­teni borklubhoz sok sepsiszentgyör­gyi ismerősünk és barátunk társult, közös javaslatra döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy Borudvart a Szent György Napok keretében. - Mely borvidékek vesznek részt, és kik képviselik azokat?­ - Magyarországon 22 történelmi borvidék van, ebből mi az öt legis­mertebbet igyekeztünk kiválasztani: a villányi borvidékről Tiffán Ede és Zsolt pincészete jön, Szekszárdról a Dúzsi-, Egerből a Kőporos-, Somló­ról a Fazekas András-pincészet, To­kajról pedig a Royal Tokaji cég. Er­dély leghíresebb borvidékéről, Mé­nesről Balla Géza pincészetét hívtuk meg, aki meghatározó egyénisége az erdélyi borászatnak, tagja a magyar­­országi Pannon Bormíves Céh el­­nökségének is.______________ - Boron kívül lesznek más­­ gasztronómiai ínyencségek is?­ - Igen, vendégül látjuk a Trufarom céget, ami toszkán gasztronómiai kü­lönlegességet fog bemutatni. Ők szar­vasgombás termékeket hoznak, ame­lyeket többnyire Olaszországban gyár­tanak. Valószínű, hogy nyers szarvas­­gombával is tudnak szolgálni. Lesznek emellett különböző sajtok is, valamint a Diószegi pékség különféle pogácsák­kal és péksüteményekkel szolgál a bor­kedvelőknek és nem csak nekik. - Hol lesz a Borudvar, és mit szeretnének elérni vele?­­? - A Borudvar a Kultúrkertben lesz megtalálható hétvégén, a Székely Nemzeti Múzeum kertjében, és dél­utántól látogatható. Franciaország több évszázados borkultúrával, míg Magyarország a modern borászat te­rületén körülbelül 20 éves múlttal rendelkezik. Nálunk, Székelyföldön a borkultúra kevésbé fejlett, ami azért különös, mert az év legnagyobb ün­nepe mindig a szüreti bál. Tehát a székely nép mindig is szerette a bort, de komolyabb szőlőterületek nem nagyon voltak, ahol művelhették vol­na ezt a mesterséget. Azért hoztuk létre a borklubot, hogy össze tudjuk fogni a minőségi bort fogyasztó em­bereket. Célunk az, hogy a sepsi­szentgyörgyi és a székelyföldi borba­rátoknak irányt mutassunk, ezáltal az erdélyi, a román és a Kárpát-meden­cei borkultúrát erősítsük. Bízunk ab­ban, hogy a Borudvar az első lépés, amely majd arra az útra vezet, hogy leválunk a Szent György Napokról, és később különálló borfesztivált szervezünk.É­ s Sibisanu Emil elmondta, távlati céljuk egy borfesztivál létrehozása, most azonban megmaradnak a városnapok mellett 120 ezer eurós beruházás Bodokon Átadták az ifjúsági otthont Feb­uárban számoltunk be a­­osibodoki Korbán Egyesület első nagy célkitűzéséről: a 2009- ben alakult civil szervezet meg­álmodói és tagjai a református egyház tulajdonában és annak szomszédságában levő, hosszú éveken át óvodaként működő épületet vették bérbe azzal a cél­lal, hogy otthont teremtsenek azon állami gondozásban felnö­vő fiataloknak, akik a 18. élet­évüket betöltve az önállósulás útjára lépnek. Deák Mária A múlt évtől 2035-ig haszná­latba vett épület teljes külső és belső felújítást igényelt, ami közel 120 ezer eurós beruházással való­sult meg. Az összeget egy svédor­szági segélyszervezet adományoz­ta, amely az anyagiak mellett két­­kezű munkával is hozzájárult az épület felújításához. Ebben természetesen aktívan részt vettek az otthon új lakói is, akik az oltszemi 6-os számú elhe­lyezési központ elhagyása után beköltözhettek a bodoki óvodá­ból lett óvó­házba. Erre április 29- én került sor, az eseményen a Korbán Egyesület elnöke, Kovács Zoltán üdvözölte a vendégeket, ," .Önetét fejezte ki az 1990­,napjainkig tartó kapcsolatot a­­­. svédországi segélyszerve­zetnek, hiszen nélküle még­­em lenne ez a ház. Fodor István polgármester gratulált a megvalósításhoz, majd Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális Gondozási és Gyermek­­védelmi Igazgatóság vezetője mondott beszélt. Ezt követően dr. Dénes Csata esperes, az egye­sület alelnöke hangsúlyozta: azo­kat az embereket, akik segítettek az otthon megteremtésében, a hit vezérelte. Az áldást és a szalagvá­gást követően a jelenlevők meg­tekintették az épületet, ami öt há­lószobát, egy nappalit és egy konyhát foglal magába, és egye­lőre nyolc fiatalnak biztosít lak­hatási lehetőséget. Egy hét múlva a svédországi segélyszervezet tag­jai is ellátogatnak a bodoki ott­honba.­­ AKTUÁLIS 2 A természeti értékek óvása közös ügy Majális a Vargyas-szorosban Mindössze egy rövid zápor zavarta meg szombaton a Vargyas-szoros természetvédelmi területre érkező kirándulók hétvégéjét: évek óta több száz kikapcsolódni vágyónak a két Mál-tető közötti szoros felke­resése jelenti a szabadba való nyári kiruccanások kezdetét. Böjte Ferenc Idén valamivel kevesebben vertek sátort a Kőalján, mint a korábbi évek­ben, a kétszáz-kétszázötven táboro­zó javarészét fiatalok képezték, kö­zülük voltak, akik bejárták a szoros turistaösvényeit, mások viszont meg­elégedtek a sátor melletti flekkene­­zéssel, sörözéssel. A természetvédelmi területen ér­vényes rendelkezések betartását az Elveszett Világ Egyesület tagjain kívül ezúttal négy csendőr is felügyelte, kü­lönösebb dolguk viszont nem akadt­­ jeléül annak, hogy az idelátogatók kö­zül egyre többen értik meg: a termé­szet értékeinek óvása közös ügy, ér­demes vigyázni, odafigyelni azokra. Az első május elsejei természetvé­delmi őrséget 1997-ben szervezték a baróti székhelyű egyesület tagjai, akik 2004-től hivatalos felügyelői is a szorosnak: az elmúlt években többek között három palló megépítésével tették járhatóvá a sátorhelyektől az Orbán Balázs-barlangig vezető, a pa­takot többször is átszelő turistaös­vényt.­­ Évek óta több száz kiránduló tölti a május el­sejét a Vargyas­­szorosban

Next