Székely Hírmondó, 2011. május (16. évfolyam, 83-104. szám)
2011-05-16 / 93. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. MÁJUS 16., HÉTFŐ KÖNYVBEMUTATÓ Ma, május 16-án 18 órától a kovásznái központi református parókia imatermében Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla hármas könyvbemutatót tart: a Szavak vándorköszörűse - Kányádi Sándor című fotóalbumot, a Kovászna és vidéke. A történelmi Orbaiszék című kötetet, valamint a Híres székelyek című díszdobozt ismertetik. Jelen lesz Gazda József író, a Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke, aki a Kovászna és vidéke. A történelmi Orbaiszék című kötet bevezetőjét írta. PINCEKLUB »Ma, május 16-án a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Pinceklubjában 16 órától a Háromszéki Fürge Ujjak Kézimunkakör keretében várnak minden kézimunkázni (kötni, horgolni, hímezni stb.) szerető fiatalt és időset. A kör vezetője Gábor Éva. »Ma, május 16-án a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Huszárik filmklubjában 19 órától a Hukkle című, 2002-ben készült magyar játékfilmet vetítik. Utána beszélgetés lesz, házigazda Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező, a klub vezetője. SZÍNHÁZ »Ma, május 16-án 18 órától a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház előadásában az îngerul şi Floarea (Az angyal és a virág) című, román nyelvű előadás látható. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg könyvének színpadi adaptációja. Rendező: Mirela Bucur. »Május 17-én, kedden 19 órától az M Studio előadásában A behajtó című darabot játsszák a Lajtha László Stúdióteremben. Rendező: Uray Péter. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet esszéíró pályázatot hirdet VIII-XII. osztályos diákok számára Unokáimnak is tudniuk kell címmel. Téma: hon- és helytörténet, neves szülöttjeink, évfordulók a 2011-es esztendőben. A dolgozatokat minimum 4-6 oldal terjedelemben kell elkészíteni. A pályázatokat a kviszmail(a)yahoo.com email címre, vagy a Kézdivásárhely, 16-os Udvartér 1. szám, Kovászna megye (Târgu Secuiesc, Curtea 16. m. L, jud. Covasna) postacímen (kód: 525400) várják. Határidő: június 6. További információ: a fent megadott e-mail címen, vagy a 0745.979.732-es, illetve 0745.166.358-as telefonszámon. Hazatért gondolatok A Szent György Napok a szülőföldtől távol vetődötteknek, de el nem szakadtaknak alkalmat biztosít a hazalátogatásra, régi ismerősökkel való találkozásra és együttlétre. Mészöly József kőröspataki születésű tanító, költő, lapszerkesztő, meseíró is viszszatér ilyenkor Mosonmagyaróvárról egykori városába, de sohasem egymagában. Ezúttal egy busznyi kisiskolás és pedagógus kísérte el, akik a magukkal hozott dalok és táncok előadásával járultak hozzá a város ünnepének színesebbé tételéhez. Bedő Zoltán és Hely József Útnyomok címet viselő, legújabb verseskötetét a Parnasszus Irodalmi és Önképzőkör szervezésében, a sepsiszentgyörgyi unitárius egyház gyűléstermében mutatták be. A szerzővel Józsa Attila körvezető, valamint egykori falusfele, Para Olga magyartanár beszélgetett. Utóbbi példákkal illusztrálta Mészöly tehetségének gyermekkori megnyilvánulásait, majd pályaválasztásának okairól faggatta a költőt, így tudhattuk meg, hogy bár kisdiák korában a színészi pálya is vonzotta, végül a tanítói mesterség mellett döntött, melyet a mai napig hivatásnak tekint. Mivel ez egész embert követel, kevés szabad idejéből áldoz arra, hogy megfogalmazza a világgal kapcsolatos mondanivalóját. Azt, hogy olykor írogató pedagógus lett belőle, szülei mellett anyai nagyanyjának is köszönheti. Ignácz Rózsa fonómimikáját használva, az ő segítségével tanulta meg a magyar ábécét, ugyancsak ő volt az, aki az esti mesemondással egy csodálatos világba vezetve, kíváncsiságát is felébresztette. Anyanyelve szeretetét Csurulya Edit és Deme Gabriella magyartanárok még jobban elmélyítették. Egy középiskolai osztály elvégzése után a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítóképzőjébe került, Király László és Józsa Miklós személyében olyan elhivatott tanárokra lelt, akiknek hatására végleg a tanítói hivatást és a versírást választotta. Első versei 1976-ban jelentek meg a Brassói Lapok hasábjain, azóta öt verseskötettel büszkélkedhet, melyből négyet itthon adtak ki, a legutóbbit, az Útnyomok címet viselőt pedig Magyarországon, de ő a szerzője két pedagógiai szakkönyvnek is. Verseivel és versfordításaival folyamatosan jelen van az anyaországi szépirodalmi lapok hasábjain. Sepsiszentgyörgyöt egy nehéz döntés alapján hagyta el 2000-ben. Ennek meghozatalában édesanyja külföldi kezelést követelő betegsége éppúgy közrejátszott, mint a szemerjai iskola bezárásának veszélye, vagy Ausztriában élő húgának hívó szava, aki azt szerette volna, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Végül ezért telepedett le az osztrák határ közelében. Itthoni bemutatkozását nagy megtiszteltetésként és örömként élte meg, hiszen szülőföldjét örökre szívébe zárta, és ennek édes emléke verseiben is viszszaköszön. M Alkotó hagyományőrzés Nem szeretem a modern művészetet - vallja a kézdivásárhelyi születésű festőművész és faszobrász, Szabó Ottó, akinek legújabb munkáiból a Gyűjtemények Házában nyílt kiállítás szombaton 11 órakor. Pál-Varga Réka Szabó Ottó 1953-ban született Kézdivásárhelyen, egy ideig az anyaországi Százhalombattán élő művész jelenleg Sárfalván alkot. Aradon és Marosvásárhelyen tanult festészetet, szobrászatot, majd szülővárosába visszatérve Jakabos István népművész munkáinak hatására alakította ki mostani stílusát. A megnyitón Beke Ernő, a Gyűjtemények Házának vezetője ismertette munkásságát, majd Fekete Tamás zabolai plébános méltatta a művészt és a kiállítás anyagát. „Kérdezhetjük, hogy van-e igény manapság művészetre, művészekre. Bizonyára mondhatjuk, hogy igen, mert soha nem lehet elég belőlük. Mondhatjuk ezt főként azért, mert vizuális világunkat túlontúl elárasztják olyan hamis alkotások, amelyek a figyelemvonzás igényével készülnek, ilyenek például a reklámok, amelyek egyre nagyobb teret töltenek be életünkben” - fogalmazott Fekete Tamás. A plébános beszédét követően a Molnár Józsiás I-VIII. Osztályos Iskola két diákja hangszeren játszott, Mátyás Ivett, a Petőfi Sándor I-VIII Osztályos Iskola tanulója népdalokat énekelt a művész tiszteletére. A gazdag kiállítás anyaga június végéig tekinthető meg AJÁNLÓ Kimonó a székely lányokon Kétségkívül érdekes élménnyel gazdagodhattak azok, akik részt vettek a baróti Tortoma Önképzőkör múlt heti meghívottjának, a japán Tanizaki Seikónak az előadásán. Böjte Ferenc A férjével és gyerekével Sepsiszentgyörgyön élő japán lány egyszerűségével, mosolyával, bámulatosnak is mondható magyar nyelvtudásával hamar belopta magát a közönség szívébe, amely nem mulasztotta el faggatni Seikót a távolkeleti ország szokásairól, az ottani emberek életéről. Seiko képek segítségével mutatta be szülővárosát, a Japán déli részén fekvő Miyazakit, beszélt egy sor, kelet-európai szemmel nézve meglehetősen furcsa népszokásról, mint amilyen a lányok, a fiúk vagy a cseresznyefa-virágzás ünnepe. Ez utóbbinak külön kultusza van Japánban, olyankor az emberek kiülnek az előre lefoglalt padokra a virágzó cseresznyefák alá, és hosszú órákig gyönyörködnek azok szépségében - mondta Seiko. A találkozó során az ifjabbak origami készítéssel ismerkedhettek, a felnőttek felpróbálhatták a kimonót, megtudhatták, hogyan készül az ikebana, de szó esett arról is, hogy már Japán sem a régi: a globális problémák nem kerülték el a szigetországot, egyre kevesebben vállalnak gyereket a gazdasági nehézségek miatt, a japán fiatalok pedig az ősi hagyományok helyett inkább a számítógépes játékok hőseinek tisztelői. Seiko láthatóan jól érzi magát a székelyek között