Székely Hírmondó, 2011. november (16. évfolyam, 212-232. szám)
2011-11-01 / 212. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. NOVEMBER 1., KEDD Mindenszentek, halottak napja magyar kereszténység életében november első két napja ikerünnep, vagy - pontosabban fogalmazva - páros kegyeleti alkalom, hiszen a két megemlékezés összefonódik, szétválaszthatatlan. Mindenszentek ünnepét sokféleképpen értelmezhetjük, de az a magyarázat tűnik leginkább kézenfekvőnek, hogy minden ember Isten képére teremtett, minden megszületett emberi lény ártatlannak született, s azzá is lehet, ha sorsát úgy tölti be, hogy cselekedetei Istennek tetszőek, felebarátai javára szolgálnak. Mert minden ember egyszeri és megismételhetetlen, jóságra rendeltetett. Vajon véletlen lehet-e, hogy váteszi erejű költőnk, Ady Endre, az Érmindszenten született óriás mondja ki: „Vagyok, mint minden ember, fenség", vajon véletlen-e a születési hely neve (ma már az ő nevét viseli), véletlene a fölismerés, miszerint az Ember a Teremtője szándékainak egyszeri és pótolhatatlan megtestesítője. Ha Mindenszentek napja a szentségre születettek emlékünnepe, a rákövetkező nap az eltávozottaké, kik földi mivoltukban tehettek jót is, rosszat is, de mindenképpen a mi eleink voltak, szüleink, nagyszüleink, dédjeink és ükeink, esetleg időnap előtt távozott fiatalok, kiknek elvesztése mindennél fájdalmasabb. A halottak napjának kegyeleti ünnepsége, emlékező alkalma a keresztény magyarság számára talán az év egyik legjelesebb napja, amikor az eltávozottak nyugvóhelyeit nem csupán megjavítják, virágerdővel díszítik fel, de lobogó gyertyarengeteg is gyűl a temetőkben, s halottaink mellettünk lévő„települései"évente egy napra az élet és az emlékezés színterévé válnak.„Világítani megyünk" - mondja a magyar közszólás, s ez egyenesen rímel a vigasztaló halotti búcsúztató szertartás szövegére:„Örök világosság fényeskedjék neki!" Ezen a napon fizikailag ott vagyunk a szeretteink nyughelyeinél, s számot vetünk veszteségeinkkel, frissiben eltávozott hozzátartozóink, barátaink, eszme- és nemzettársaink gyűlő névsorát morzsolgatjuk magunkban: milyen emberi értékekkel is lettünk szegényebbek! De gazdagabbak is, mert a múlt, a jelen és a jövő találkozik e napban, s ha képesek leszünk e törvény maradéktalan megértésére, úgy megszületik a legfelemelőbb bizonyosság is: a folytonosság felismerése. A Mégis lesz népszavazás Kovászna megyében A törvényesség határán? Meglepő eredménnyel szolgált Kovászna Megye Tanácsának hétfői soros ülése, a testület tagjai ugyanis hoszszas elemzés és vita után jóváhagyták a Magyar Polgári Párt által előterjesztett, népszavazás kiírására vonatkozó tervezetet, igaz nem az alakulat által benyújtott formában. Az ülés egyébként sem volt zökkenőmentes, hiszen még három határozattervezettel kapcsolatosan is hosszas vita kerekedett. Nagy Demeter István tolsó előttiként került a napirendi pontok közé a megyében kiírandó referendum tervezete, amely arról kérdezné a megye lakosságát, egyetért-e azzal, hogy Háromszéket az autonómia-statútum szerint rendezzék át, illetve támogatja-e, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egység legyen, amelynek része az újonnan felosztott Kovászna megye is. Tamás Sándor elnök már az ülés elején jelezte, hogy a népszavazásra vonatkozó 3/2000-es törvény értelmében a tervezetről nem hozhatnak döntést, ugyanis azt a tanácsosok egyharmada kell kezdeményezze vagy maga a tanácselnök. „Ez tíz tanácstagot jelentene, de mivel a beterjesztők csak kilencen vannak, a dokumentumról nem lehet döntést hozni” - magyarázta az elnök, ennek ellenére javasolta napirenden tartását annak érdekében, hogy legalább megvitassák. A vita során a tanácselnök kifejtette, azért ragaszkodott a javaslat napirenden való tartásához, hogy a beterjesztők - a polgári alakulat tagjai - ne tudják tovább politikai fegyverként használni a referendum kérdését. Emellett rámutatott a tervezet hiányosságaira, így például arra is, hogy a függelék - az autonómia-statútum -, nincs csatolva. A tanácselnök szavait követően az MPP részéről Tulit Attila igyekezett tisztázni, hogy nem egy új közigazgatási egység létrehozásáról szól a tervezet, hanem a lakosság megkérdezéséről. A vitához hozzászólt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is, rámutatva, hogy a tervezetet át kell javítani. A városvezető szerint a statútumban több település nem szerepel - például Árkos, Mikóújfalu, Gidófalva - és nem hiszi, hogy az MPP az új közigazgatási egységet így képzelné el. A polgármester tulajdonképpen konkrét szövegezési javaslattal érkezett, amely szerint az első cikkelyben a referendum pontos dátumát jelölnék meg, a másodikban leírnák a két kérdést. Időközben megoldódott az egyharmad kérdése is, ugyanis Molnár Endre RMDSZ-tanácsos jelezte, kezdeményezőként csatlakozik. A román tanácstagok egyáltalán nem szavaztak. Nem volt zökkenőmentes azon tervezetek jóváhagyása sem, amelyek egy 15 millió, illetve egy 40 millió lejes hitel felvételére vonatkoztak. Az összegekből az önkormányzat többek között a folyó pályázati pénzekből végzett infrastrukturális beruházások önrészét finanszírozza.« . Sokat költ rájuk a minisztérium Nőtt az ingázók száma Háromszéken tavalyhoz képest nőtt az ingázó diákok száma. Idén közel ötezer diák utazik naponta több kilométert lakhelyétől valamelyik iskolába. Ebben az évben Sepsiszentgyörgyre összesen 1088 diák jár, míg Kézdivásárhelyre 1191. Lévai Barna Kovásznán nem változott a helyzet, ide idén is 285 gyerek ingázik, míg Barátra ebben a tanévben többen utaznak tanulni, 593-an (tavaly 516) - ismertette a számadatokat tegnapi sajtótájékoztatóján Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. A megyeszékhelyre ingázó 1088 diák közül 40 elemi osztályos, 124 gimnazista, és 875 középiskolába jár. Kézdivásárhelyen érdekesség, hogy az elemi osztályosok közül egy diák sem utazik a városba, a gimnazisták esetében 77, a líceumisták esetében pedig 1114 az ingázók száma. A 2010/2011-es tanévben összesen 4834 iskolás utazott a megyében, közülük 3803-an faluról városra, 31-en városról városra és kereken ezer diák faluról falura járt tanulni. Az idei tanévben összesen 4996-an ingáznak. Csökkent ugyan az elemi és gimnazista osztályokban tanuló ingázó diákok száma, de érdekes módon nőtt a városról városra járóké: idén 70-en vannak. A faluról falura járó gyerekek száma is emelkedett, ebben az évben 1253 diák tartozik ebbe a kategóriába. Idén január és június között az állam 2 millió lejt költött az ingázó diákokra, ami jelentős összeg. Ezt a pénzt más gondok orvoslására is fel lehetne használni, tekintetbe véve, hogy a megyében a bentlakások fele üres. Idén közel 5 ezer diák kilométereket utazva jut el az iskolába AKTUÁLIS 2 Újabb HÁRIT-jelöltek mutatkoztak be 72 a 100 tanácsosból Újabb jelölteket mutatott be a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT), akik a 100 fiatalt a háromszéki önkormányzatokba nevű közösségi kezdeményezés révén jelentkeznek tanácsosnak. Ezúttal azok mutatkoztak be, akik Kovászna Megye Tanácsában, illetve a sepsiszentgyörgyi helyi önkormányzatban kívánnak tevékenykedni. Székely Emőke A helyi tanácsot két, a megyeit pedig négy jelölttel célozza a HÁRÍT, akik az RMDSZ listáján indulnak a jövő évi választásokon. Eddig összesen 72 jelöltet nevezett meg a szervezet, a cél viszont az, hogy minden helyi önkormányzatban legyen legalább egy fiatal a jelöltlistán. Grüman Róbert HÁRÍT-elnök elmondta, szeretnének fiatalokat jelöltetni a bukaresti döntéshozatalba is, nevek viszont egyelőre nem hangzottak el. A sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban Szőcs Endre és Kelemen Szilárd Péter kaphat helyet a HÁRÍT támogatásával. Míg Szőcs Endre terve az, hogy hazacsalogassa a más városokban tanuló értelmiségi fiatalokat, Kelemen Szilárd arra buzdítja az ifjakat, hogy próbáljanak maguk munkalehetőségeket teremteni a városban. A megyei önkormányzat keretében Orbán Miklós agrármérnök a mezőgazdaságot, Gál Nándor a szociális szférát, Oltean Csongor a szórványprogramot, míg Arros Imre a környezetvédelmet helyezné előtérbe. Újabb tanácsosjelöltek. A HÁRÍT jelöltlistáját jövő héten összesítik