Székely Hírmondó, 2012. május (17. évfolyam, 81-102. szám)

2012-05-01 / 81. szám

SZÉKELY Hírmondó Napirenden­ n­evezték már sokféle névvel május első napját, én meg­maradnék egyszerű és szor­galmatos felmenőim örökségé­nél, akik a nagy tavaszulást a ter­mészet igazi megújulásaként ün­nepelték. Attól függetlenül, hon­nan is származik a majális ünne­pe megnevezés, eleink tudták, hogy az idő legyőzte a telet, a hepciáskodó márciust és áprilist, s eljött a munka ideje és dandár­ja, mert a gyönyörűséges tavasz beköszöntésével a munka dia­dalma is eljön. Amit később rára­gasztottak erre az ünnepre, az le­het jó is, lehet felesleges is, sőt rossz is. Mondták: a munka ün­nepe. Jó, megengedem, a jól végzett munkát illik valahogyan megünnepelni. Aztán mondták: a munkásosztály ünnepe. Ezt már nem nagyon nyelem le, mert politikai színezetet adtak a dolgozó embereket totoposzi csoportokba soroló világnak, s tették ezt éppen a dologtalan­­ságban jeleskedő nagyokosok. Május elseje, a természet felra­gyogásának kitörő eseménye én­­bennem a régi majálisok csodá­ját és titkát képezi meg, azt a mi­nisztériumot, amikor az ember találkozni akar a föltámadott ter­mészettel, s fölkészül rá, hogy megtartó dolgai után lásson. Ezért ünnepel és lelkesedik, s tudván az idő viszonylagosságát, az élet múlandóságát is, a szere­lem, a folytatás ünnepévé is teszi a beköszöntő májust. Májusfával, virággal, miegyébbel. Telnek az évek, s kihátrálván e földi világból, az embernek min­den eszébe jut, ami ittlétét meg­határozta, ami emlékezetes, em­lékezetre méltó. Ilyenek voltak például a májusi határkerülések, az áldást esdeklő, bajokat elhárí­tó szép gyalogos-lovas menete­lések, de ilyenek voltak azok a közösségi majálisok is, ahol az embereink csak mulatni gyűltek össze szerény örömükben, de semmiképpen nem a marxiz­must ünnepelni. Énnekem volt egy felejthetetlen május elsejei majálisom, amikor szülővárosom „kollégiumkertjében" tábortüzek és lacikonyhák köré gyűlt össze az akkori városka ünneplő népe, de olyan tavaszi vihar keveredett, hogy - emlékezetem szerint - a tábortüzek égő léhhasábjai az égen lobogtak, mindent elvitt az ítéletidő. Magam, pendelyes kö­­lyökként, valahogyan elsodród­tam családomtól a nagy zűrza­varban, s egy idegen családnál ébredtem meg másnap regge­lén. Akik fontosnak tartották, hogy egy kiskölyköt felpártolja­nak, óvjanak, s a zivatar múltán szüleit is megkeressék. Ez egy emlékezetes május marad szá­momra mindig, s én ezért május elsejét a magyar összetartás ün­nepeként is tisztelem. Májusok szerelme : Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Rekordokat döntött a Szent György Napok Ötvenezer ember az Omegán Soha ennyi látogatója még nem volt a városna­poknak, mint idén, ezért a szervezőknek már új helyszíneken kell törniük a fejüket. Tervezik, hogy jövőre a hetvenhektáros összterületű lőtér is beke­rül a helyszínek közé, ha addigra sikerül azt meg­szereznie a városnak. Lévai Barna E­bben az évben először volt ér­zékelhető az, hogy a rendez­vény kezdi kinőni a megye­­székhelyet, ezért meg kell találni az egyensúlyt a programok mennyi­sége és minősége között - hang­zott el a tegnap tartott kiértékelő sajtótájékoztatón, ahol az ötven éves Omega együttes három tagja is beszámolt a vasárnap esti kon­certen kialakult érzéseiről. - Ekkora tömeg még nem ün­nepelt együtt Szent György Napo­kon, mint idén - közölte Grubisics Levente, a városnapok fesztivál­igazgatója. Hozzátette: a hangosí­tó cég és partnereik, akik már több nagyszabású rendezvényen vettek részt, a tér adatainak ismeretében végezték el számításaikat, így a kö­vetkező számadatokkal tudnak szolgálni: péntek este harminc-, szombat este harmincöt-, míg va­sárnap, az Omega koncerten öt­venezer ember gyűlt össze úgy, hogy egy négyzetméteren négy ember állt. - Soha nem játszottunk még Er­délyben ötvenezer ember előtt. Mikor szóba kerül egy erdélyi fel­lépés, az egész zenekar felpezsdül, hiszen 1989 előtt nem volt szabad betennünk a lábunkat Románia magyarlakta városaiba, ezért na­gyon örültünk, hogy ilyen fantasz­tikusan sikerült a koncert - mond­ta Mihály Tamás, az együttes basz­­szusgitárosa. Harc a titkosszolgálattal Molnár György, a zenekar má­sik gitárosa elmesélte: - Mikor elő­ször jártunk Romániában, a buka­resti szállodai szobánkban máris egy 1930-ból származó amerikai mikrofon lógott félig álcázva vala­hol, így az első dolgom volt azt ki­csavarni. Erre két perc múlva ko­pogtak, hogy rossz a szobánk, át kellett mennünk egy másikba. Ott is széthúztam a mikrofont, utána sírva jött fel a tolmácshölgy, hogy ne csináljuk ezt vele, mert neki ez az állásába kerül, így átköltöztünk egy harmadik szobába, ahol azt „játszottuk”, hogy nem beszéltünk semmiről. A kérdésre, hogy milyen érzés az erdélyi közönség előtt játszani, Molnár György így válaszolt:­­ amikor egy idős, itteni öregember odajön hozzám és azt mondja, hogy fiaim, megjöttetek, egyszerű­en nem tudok rá mit mondani. A városnapok számokban­­ A központban felállított há­rom jurtában három nap alatt ösz­­szesen 60 ezer meccs fogyott el, ta­valy 100 ezer darab kelt el, ez an­nak tudható be, hogy idén na­gyobb volt a választék és az igény is. Ez azt is jelenti, hogy kulturált gasztronómiai élményt tudtunk biztosítani a városlakóknak és a vendégeknek- összegzett Grubi­sics. - Cigánypecsenyéből három­ezer, flekkenből kilencezer darab fogyott, kolbászból szintén ennyi. A Paprika Csárdában a három nap alatt ötezer liter tokány kelt el. A sörfogyasztásról a szervezők csak részleges adatokkal tudtak szolgálni: csapolt sörből több mint hatszáz hordót értékesítettek, ez összesen 76 625 pohár folyékony kenyeret jelent, a mennyiség való­színűleg a jó időnek is köszönhető, hiszen tavaly „csak” 43 ezer pohár sört ittak meg. Reggelre már a köz­­tisztasági vállalatnak sikerült meg­tisztítania a város utcáit: idén 144 köbméter szemetet gyűjtöttek ösz­­sze, tíz köbméterrel többet, mint 2011-ben.­ Jóváhagyták a pénzbüntetések értékét Szemetes környezet Barót város tanácsa nemrég elfo­gadta azt a határozatot, mely a köztisztasági vállalat által kiszab­ható büntetések értékéről ren­delkezik azon magán-, illetve jogi személyekre vonatkozóan, akik még nem kötöttek szerződést a hulladék elszállítására. Böjte Ferenc Bár az új köztisztasági vállalat a városban gyakorlatilag már két éve jelen van, a tavalyi év végén még meglepően magas volt azok száma, akik nem kötöttek vele szerződést, ez a lakosság mintegy 40%-át érinti. Az újonnan jóváhagyott határo­zat alapján a magánszemélyekre 100-tól 200 lejig, a jogi személyek­re 200-tól 400 lejig terjedő pénz­­büntetés róható ki ezen kötelessé­gük elmulasztásáért. Ugyanakkor megállapították az illegális szeme­telésért járó pénzbüntetések érté­két is: azon magánszemélyek, akik a háztartási hulladékot a mezőre vagy a patak partjára viszik, 300- 1500 lej közötti büntetésre számít­hatnak, a jogi személyek esetében ez a bírság 3000 lejig terjedhet. Baróton a Zöld Ifjak Környe­zetvédő Egyesület által tavaly el­végzett felmérés szerint a lakosság 81%-a általában véve szemetesnek ítéli meg környezetét, a patakok medrét a megkérdezettek 48, az utakat és útszéleket 35 százaléka tartja szemetesnek.­ Tábla a Barót-patak partján: az illegális szemetelőknek fizet­niük kell(ene) Meggyalázták a helységnévtáblát A választások miatt történt? Ismeretlen tettes(ek) lefestették Kovászna város kétnyelvű hely­ségnévtáblájának magyar felira­tát. Ehhez hasonló vandalizmus több mint egy évtizede nem tör­tént a fürdővárosban, igaz, há­rom éve Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is így gyaláz­­ták meg a magyar feliratokat. Minden jel szerint a hétvégén történhetett az incidens, ismeret­­lennek­ fekete festékszóróval fes­tették be Kovászna Zabola felőli bejáratánál elhelyezett helységnév­tábláját. Lőrinc Zsigmond polgármester szerint ez a vandál megnyilvánulás a közelgő választásoknak tudható be, ugyanis ilyenkor sokkal köny­­nyebben felszínre kerülnek a ma­gyarellenes indulatok, „de Kovász­na már rég nem az a város, amelyik teret ad a nacionalista kitörések­nek” - szögezte le az elöljáró. A meggyalázott táblát mihamarabb ki fogják cserélni. Az eset kapcsán Butyka Gyula, a városi kultúrház igazgatója el­mondta, hogy közel tizenöt éve történt hasonló eset, amikor a Kö­rösi Csom­a Sándor Iskolaközpont névtábláját firkálták össze ismeret­lenek. 2009 őszén Kézdivásárhely Be­­reck felőli bejáratánál található helységnévtábláját festették össze hasonló módon, pár héttel ezt megelőzően a sepsiszentgyörgyi tábla magyar feliratát tették tönk­re.­ N. Sz. A. Helységnévtábla-festés. Ritka, de visszatérő sport Há­romszéken

Next