Székely Hírmondó, 2015. november (20. évfolyam, 211-230. szám)
2015-11-02 / 211. szám
SZÉKELY Hírmondó 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ Vészhelyzet Utólag minden hibát kiderítenek a hatóságok a bukaresti szórakozóhely működése körül, ahol fiatalok tucatjai haltak meg, vagy szereztek életük végéig be nem gyógyuló sérüléseket a tűzvészben. Lesznek nagy nyilatkozatok, hatalmas látszatintézkedések, aztán nem változik semmi. Nehéz elhinni ugyanis, hogy abban az országban, ahol a kilométerenként tízmillió eurókért épülő autópályánál (felfoghatatlan, hogy az állítólag még Romániánál is korruptabb Bulgáriában ez átlagosan 3,2 millióba kerül) nem sikerül leellenőrizni és betartani a tiszta és világos minőségi előírásokat, akkor az átláthatatlan klubengedélyeztetési rendszerben ne lehetne az összes engedélyt néhány száz lej kenőpénzzel beszerezni. Ez sokkal olcsóbb, mint nem gyúlékony anyaggal szigetelni, automata füstérzékelő és elöntőrendszert beszerelni, kivilágított vészkijáratokat szabadon hagyni. És ez nem csak a klubok gondja. Vajon hány színház- és egyéb rendezvényteremnek, sportcsarnoknak vannak ilyen berendezései? A legtöbb helyen, beleértve az iskolákat is, az esetleg meglévő vészkijáratokon hatalmas lakatok éktelenkednek, amelyek kulcsa utoljára annál az öreg mesternél volt, aki még '89 előtt dolgozott ott, csak azóta nyugdíjba ment. Persze, lehet azt mondani, hogy nem mindenütt tartanak rockkoncertet tűzijátékkal, de van egy „őshonos" veszélyforrás: a földrengés. A japán iskolákban a tanterv részei a katasztrófavédelmi gyakorlatok. A gyerekek a tanárokkal és tűzoltókkal együtt havonta egyszer hosszú időn át gyakorolják, hogyan kell minél gyorsabban az iskolapad alá bújni, hogyan lehet a lehető leggyorsabban elhagyni az épületet, hol és hová érdemes menekülni. Hogy mikor lesz a következő nagy földrengés, azt nem tudjuk, de a statisztikai adatok szerint a romániai törésvonalak mentén 30-50 évenként nő akkorára a szeizmikus feszültség, hogy katasztrófát okoz. A legutóbbi, több mint 1500 halálos áldozatot követelő földrengés 1977-ben volt. Talán ideje volna a védelmi gyakorlatokat komolyan venni. Ágas-bogas kérdés a külföldi munkavállalás Gyerekek szülő nélkül Igen kevés elvált és egyedülálló szülő teljesíti törvény szerinti kötelezettségét, mely szerint külföldi munkavállalása idejére gyámot nevez ki kiskorú gyermeke mellé, és ezt jelenti a törvényszéken. Ez akkor is kötelesség, ha egy családból mind az anya, mind az apa határon kívül vállal munkát. Bodor Tünde Kiss Imre főtanfelügyelő sajtótájékoztatón közölte, megyénkben összesen 2165 gyermeknek tartózkodik legalább egyik szülője külföldön. 315-nek az anyja és az apja is távolban dolgozik, 236 esetben pedig az egyedüli családfenntartó vállal munkát külhonban. A számokat fedő valóság igen bonyolult, szakembereket hívtunk segítségül a jelenség körüljárásához. Miért kell foglalkozni ezzel a témával, statisztikába rendezni a különböző mértékben, de tulajdonképpen csonka családban nevelkedő iskolás gyermeket? Nagyon sok gond adódik ebből, hiszen főleg kamaszkorban a korlátok hiánya nem sok jóra vezet, és az iskolaelhagyás is nagyobb valószínűséggel következik be. Kétségkívül vannak olyan családok is, ahol aránylag problémamentesen eltelik ez az időszak A gyermekjogvédelem azonban csak akkor léphet bármit, ha valaki jelenti nekik, hogy a más gondjaira bízott gyereket nem látják el kellőképpen, rosszul nevelik, vagy kimarad az iskolából. Kevés példa van erre, talán nem figyelünk eléggé egymásra. Tankó Vilmos, a szociális igazgatóság vezetője szerint az általa vezetett intézménynél öszszesen hatan jelentkeztek az idén bejelenteni a szerződéses külföldi munkavállalást, valószínűleg azért, mert a cégek már kérik a jövendő alkalmazottaiktól a törvényszék által kibocsátott papírt, mely igazolja, hogy az otthonmaradt gyermek felügyeletét megoldották. A helyzet gazdasági-társadalmi vonatkozásait Papp Adolf családterapeuta is csak vázolni tudta. - Nagyon jól nézhet ki a külföldi munkáról hazahozott és itthon elköltött pénz adója a hazai gazdasági mutatókban, de az sehol nem szerepel, hogy ez a gyerekek viselkedésében, életvitelében a későbbiekben hogyan mutatkozik meg. Lóg-e, lop-e, erőszakoskodik-e vagy balesetet okoz, illetve ezek igazítására mennyit költ az állam? Ez sehol sincs összegezve. Az is meglehet, tudattalan bosszúként nagyvonalúan költi a bármilyen mennyiségű pénzt, amit a szülők (szeretetpótlékként) neki adnak, de mindenképpen sérül. Az persze más helyzet, ha a családban nincs más kiút, mert egyszerűen nem elég a családfenntartásra a kereset. Akkor megtanulhatja a gyerek, hogy a család a prioritás, és cselekedni mégis lehet és kell. A külföldi munka motivációi sokfélék, és mindig mérlegelni kell. Rossz a gazdasági helyzet, de néha megoldás lenne, ha a pénzt nem kütyükre és menő cuccokra adná a gyermeknek a szülő, hanem az idejét és figyelmét szánná rá. Képünk illusztráció A másik szülő tartós hiányát minden gyerek megsínyli A reformáció napját ünnepelték Ha az Isten velünk... Pál apostolnak a romabeliekhez írt levelét idézte szombat esti igehirdetésében Incze Zsolt szemerjai esperes. A reformáció napján, a reformáció nagyhetének befejező eseményén Sepsiszentgyörgy négy református gyülekezete és az evangélikus közösség együtt vonult a Kálvin-szobortól a belvárosi református templomba. Erdély András A történelem folyamán Bethlen Gábor fejedelemtől a porosz katonákig sokan, sokszor használták jelmondatnak, hogy „Velünk az Isten”, de te, kedves testvérem, érzed-e mindig, minden körülmények közepette, hogy veled az Isten? - szegezte a több száz hívőnek a kérdést Incze Zsolt. Az esperes úgy véli: sokan válaszolnának nemmel, hiszen a halottak napja emlékezteti őket, hogy szeretteiknek egy része már nincs mellettük, és bőven találni olyanokat is, akik ellenünk áskálódnak. Úgy érezzük, ellenünk van a társadalom, hiszen perelnünk kell, hogy visszaadják azt az iskolát, amit őseink nekünk építettek; ellenünk vannak a még itt sem lévő migránsok, mert más istenben hisznek; a szomszéd, mert állandóan zajong; ellenünk van a testvér, a család, mindenki ellenünk van. „Természetesen” ellenünk vannak a katolikusok, de ellenünk van a többi református közösség, meg a város 22 ezer reformátusa, akiket nem érdekelnek a reformáció hetének eseményei. Önmagunk ellenségeivé válunk. Pedig a fontos az, hogy együtt jöttünk le a Kálvin-szobortól, és igenis, velünk van az Isten! Ha életünkkel, szavunkkal, cselekedetünkkel merjük vallani, hogy velünk van az Isten, akkor mindegy, hogy hányan vannak ellenünk - hirdette az esperes. Az úrvacsoraosztással befejeződő istentiszteleten imádkoztak a bukaresti tűzvészben áldozatul esett fiatalokért is. AKTUÁLIS 2 Hat óra harc a lángokkal Zágonban Magára gyújtotta a házat Pénteken este lángba borult egy ház és a hozzá tartozó csűr Zágonban. A hatóságok a ház tulajdonosa, Ferencz Lajos ellen szándékos gyújtogatás vádjával indítottak kivizsgálást, ugyanis mint kiderült, a pszichikai gondokkal küszködő férfi okozta a tüzet. Értesüléseink szerint a szomszédok este 10 óra körül vették észre a lángokat, és értesítették a helyi tűzoltókat, akik nyomban ki is vonultak a helyszínre, de már sem a házat, sem a csűrt nem tudták megmenteni, így arra összpontosítottak, hogy a szomszédos házakat locsolják, védjék a lángoktól. Tolvaj Marius, a megyei tűzoltóság szóvivője közölte: Sepsiszentgyörgyről két egység vett részt az oltásban, hat órán keresztül harcoltak a lángokkal, de hiába. Az életmentőknek az istállóból sikerült kimenteniük a lovat és a három disznót. Az ügyben rendőrségi nyomozás is indult. - Az első, helyszíni vizsgálatok során kiderült, hogy a gazda, a feltételezett gyújtogató pszichikai gondokkal küszködik - tájékoztatott Nicoleta Marin rendőrségi szóvivő. A szóban forgó férfi, Ferencz Lajos egyébként szerepelt már lapunk hasábjain. Két évvel ezelőtt a gyámhatóság elvette tőle öt kiskorú gyerekét, ugyanis - állítólag zavarodott állapotából adódóan - idegnyugtatót adott be nekik köhögés ellen. A gyerekek gyámságát időközben a férfi testvére kapta meg. A feleségével, akit ugyancsak pszichés gondokkal kezeltek, már évek óta megromlott a viszonyuk, bár továbbra is együtt éltek, a falubeliek szerint napi szintű volt náluk a perpatvar. A gyújtogatás estéjén is durván összevesztek, Ferencz Lajos el is kergette hitvesét, majd magára gyújtotta a házat. Az eset szemtanúi szerint a férfit erőszakkal kellett kihurcolni, ugyanakkor azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a megmentőit is. (nagy tinta)