Székely Hírmondó, 2018. július (23. évfolyam, 121-142. szám)

2018-07-02 / 121. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Napirenden Sok duma, kevés tett Visszatekintve a közelmúltra és az RMDSZ huszonnyolc évé­re, nem éppen dicsőítettem ve­zetőit, mert félredobva a sokszí­nű ernyőszervezet jellegét, min­denáron pártosodni akartak. Egy pártban csak egyfélekép­pen gondolkodó egyének le­hetnek, az erdélyi magyarok azonban csak egyetlen dolog­ban gondolják ugyanazt: a szü­lőföldön akarnak megmaradni magyarnak, a többiekben más- és másfelé menetelnek. Egy er­nyőszervezetben, a demokrácia szabályait alkalmazva eldönthe­tik, melyek a legjobb javaslatok, és mindezeket szavazás alá le­het bocsátani. A valahai szövetségiek, a bár­sonyszékekből kiesők is nem egy alkalommal román pártok­kal működtek együtt, sőt, bizo­nyos kormányokban miniszteri tisztségeket foglaltak el, s nem éppen a népnek kedvező állam­elnök tanácsosaiként díszeleg­tek. Most pedig bírálják az RMDSZ-t. Várom, hogy mikor csapódnak egy-egy román párt­hoz, hogy megint bizonyos po­zíciókba kerüljenek, sőt, ha kell, még előkelőbb helyekre lépje­nek. Mondjuk az EU-ban. Sajnos, az RMDSZ pártoso­­dott. Kialakult egy hierarchikus rendszer, ahol egyes vezetők nem csak a közérdeket nézték, hanem olykor a magukét is. De még szomorúbb, hogy az idő­közben létrejött erdélyi magyar pártok füstbe ment tervekké váltak, nem tudtak az erdélyiek­nek olyan programot ajánlani, és úgy szólani hozzájuk, hogy maguk mellé vonzzák őket. Az RMDSZ egymaga meg nem tehetett semmit, csak vala­mely kormányzó román párt mellé csapódva. Ha végignéz­zük a kormányra került párto­kat, mindegyikkel dolgoztak együtt. Amit eddig elértek, an­nak ez volt az ára. Ezért hangsú­lyozom: bármely párt kerül ha­talomra, azzal­­ megfelelő felté­telek mellett - együtt kell mű­ködni. Persze, nem lett autonómia, mert ettől úgy félnek a román politikai csoportosulások, mint az ördög a tömjéntől. Ugyanis annak idején ők is autonómiát követelve annektálhatták Er­délyt a nagyhatalmak segítsé­gével. Most attól félnek, hogy ez fordítva is megtörténhet. És ők egyszínű, csak románokkal benépesített Romániát akarnak. A magyarok azonban magyarok akarnak maradni. S amíg a ro­mánságból a széthullástól való félsz elpárolog, esetleg a törté­nelem másképpen forgatja ke­rekét, addig ellenállunk. AKTUÁLIS 2 Ellenőriztetni kellene, de nincs akivel Gomba-kálvária Kézdin Azzal a panasszal keres­ték meg lapunkat a gom­baárusok, hogy a kézdi­­vásárhelyi piacról már hetek óta ki vannak tilt­va, lévén, hogy a termelé­si engedély vagy beszer­zési papír mellett kellene egy gombaszakértő jóvá­hagyása is arról, hogy a gomba fogyasztható, vagyis nem mérgező - de ilyen szakember nincs a piacon. Nagy Sz. Attila T­erepszemlénkkor a nagy eső­ben két gombaárus romacsa­lád is menedéket keresett a pi­acon, de gombát nem árulhattak, mert nem tettek eleget az előírá­soknak. - Évtizedek óta áruljuk itt a gombát. Ezeket a torjai erdőből szedtük, olyan 30 kilónyit, egész nap gyűjtötte a család. Eddig a pia­con lehetett árulni, most már nem engedik, így a piacon kívül kere­sünk rá vevőt. Medve-, róka-, kese­rű- és galambgombát kínálunk el­adásra, mindeniknek 25 lej kilója. Soha senki nem panaszkodott a gombákra, ám ha kell szakértő, ak­kor fizetünk neki, csak jöjjön vala­ki, aki igazolja, hogy ehető, és vég­re árulhassunk - fakadt ki a torjai Jordán Magdolna. Fejér Csaba, a piac adminisztrá­lásában résztvevő köztisztviselő el­mondta: mivel nem szeretnének bajt, ne adj’ Isten valaki megmér­­geződjön a gomba miatt, két hete úgy döntöttek, csak akkor engedé­lyezik a gombák árusítását a piac területén, ha a kereskedő rendel­kezik olyan bizonylattal, amivel igazolni tudja, honnan származik a gomba, de emellett egy gombasza­kértő jóváhagyása is kell arról, hogy a gombák ehetőek, így ha az árus naponta jön, akkor naponta kell átnézetnie a portékáját. Mivel ilyen szakembere a kézdi­­vásárhelyi piacot működtető Gosp-Com Kft-nek nincs, Sepsi­­szentgyörgyön érdeklődtünk, ott miként oldják meg ezt a kérdést. Bedő Tünde, a megyeközponti pi­ac adminisztrátora tudatta: náluk is kizárólag azok a személyek árul­hatnak gombát, akik papíron iga­zolni tudják annak származását, azonban a László Kálmán Gom­­bászegyesület segítségével biztosí­tani tudják azt a szakembert, aki naponta (szombat és hétfő kivéte­lével) 9-11 között átnézi a gombá­kat, hogy alkalmasak-e a fogyasz­tásra. Zsigmond Győző, a László Kálmán Gombászegyesület elnöke lapunknak elmondta: az általuk be­terjesztetett és érvényben levő 2006/30-as, a gombakereskedel­met szabályozó törvény többek kö­zött kimondja, hogy az árusok kö­telesek bizonylatot szerezniük ar­ról, hogy honnan származik a gom­ba, és hogy az ehető-e. Zsigmond szerint Kézdivásárhe­­lyen a piac gondnokságának kelle­ne ilyen szakembert biztosítania. Ők az egyesület részéről átmeneti jelleggel megoldhatják, vagyis java­solhatnak szakembert, aki rendel­kezik gombaszakértő bizonylattal, de ez hosszú távon nem fenntart­ható, mert a céhes városban két sze­mélynek van ilyen képesítése, de ők nem mindig tartózkodnak a város­ban, ezért azt javasolja, hogy a Gosp-Com alkalmazottai közül küldjenek el valakiket az egyesület gombaszakértő kurzusára, ahol megszerezhetik a bizonylatot. Az egyesület megbízásából Marthy Ödön id is látogatott a piacra, és bár ő maga nem rendelkezik gom­baszakértői diplomával, de jó ismerő­je a gombáknak, Jordánék gyűjtéséről megállapította, hogy azok fogyasztha­tók Aggódva tette hozzá: ha a kézdi­­vásárhelyi piacról kitiltják a gombaá­rusokat, azzal bevétel szempontjából a Gosp-Com csak magának tesz rosz­­szat, valamint a lakosság sem jut friss, vadon termett gombához. Zonda Balázs, a Gosp-Com igazgatója lapunknak elmondta: a továbbiakban tervezik, hogy ideig­lenesen gombaszakértőkkel néze­tik át a gombát, de hosszú távon a piac alkalmazottaival végeztetik el a tanfolyamot. Azonban leszögez­te: továbbra se lehet úgy árusítani gombát, hogy annak származásáról ne tudjon elszámolni a kereskedő, mert nem lenne tisztességes azon termelőkkel szemben, mint pl. a zöldségárusokkal, akik termelési bizonylattal érkeznek.« Jordánék gombáját Marthy Ödön nézte át, ehe­tőnek találta azokat Visszavonult a medvecsapat Mikóújfalu fellélegezhet? Mikóújfalu község önkormány­zata még májusban figyelmeztet­te a település lakóit, hogy egy fia­tal hím medve, illetve egy három­bocsos anyamedve a temető szomszédságában lévő bokros ré­szen tanyázik (képünkön), to­vábbá az illetékes hatóságokat is riasztották. Ez utóbbi mindmáig hasztalannak bizonyult. Tinea Teddy „Tisztelettel arra kérjük falusfe­leinket, hogy a medve befogásáig és elszállításáig kerüljék a temetőt és környékét, illetve az esti órákban a Patak utca felső részén is figye­lemmel közlekedjenek. Megérté­süket köszönjük!” - állt a felhívás­ban. Gheorghe Neagu, a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatal vezetője lapunknak kifejtette, a bü­rokrácia nehézségei mellett gya­korlati okok miatt sem tartja opti­mális megoldásnak a medve befo­gását, elszállítását, hiszen már számtalan példa volt arra, hogy a macit elvitték távoli erdőrészekre, ám idővel visszatért régi lakóhe­lyére. Demeter Ferenc mikóújfalusi polgármester pénteken lapunk ér­deklődésére elmondta, kapott egy átiratot (akárcsak a helyi vadász­­társaság), amelyben arra szólítják fel, hogy szervezzenek medvehaj­tást, így űzzék el a macit a lakott te­rületről. - Ez a hajtás - ismereteim sze­rint - nem történt meg. Az idevá­gó törvények jelenleg lehetetlen­né tesznek bármilyen hatékony, gyors beavatkozást. Öröm az ürömben, hogy a medvék a jelek szerint visszavonultak, mostaná­ban nem érkeztek jelzések, hogy az említett részen tanyáznának. A település közelében az elmúlt he­tekben láttunk ugyan medvenyo­mokat - anyamedve volt bocsok­­kal -, ám az említett részen nyo­mokat sem találtunk - újságolta a polgármester.­ Hárombocsos medve ijesztgette a mikóújfalusiakat, szeren­csére mostanság nem látni nyomait a faluban

Next