Székely Hírmondó, 2018. július (23. évfolyam, 121-142. szám)
2018-07-02 / 121. szám
SZÉKELY Hírmondó 2018. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Napirenden Sok duma, kevés tett Visszatekintve a közelmúltra és az RMDSZ huszonnyolc évére, nem éppen dicsőítettem vezetőit, mert félredobva a sokszínű ernyőszervezet jellegét, mindenáron pártosodni akartak. Egy pártban csak egyféleképpen gondolkodó egyének lehetnek, az erdélyi magyarok azonban csak egyetlen dologban gondolják ugyanazt: a szülőföldön akarnak megmaradni magyarnak, a többiekben más- és másfelé menetelnek. Egy ernyőszervezetben, a demokrácia szabályait alkalmazva eldönthetik, melyek a legjobb javaslatok, és mindezeket szavazás alá lehet bocsátani. A valahai szövetségiek, a bársonyszékekből kiesők is nem egy alkalommal román pártokkal működtek együtt, sőt, bizonyos kormányokban miniszteri tisztségeket foglaltak el, s nem éppen a népnek kedvező államelnök tanácsosaiként díszelegtek. Most pedig bírálják az RMDSZ-t. Várom, hogy mikor csapódnak egy-egy román párthoz, hogy megint bizonyos pozíciókba kerüljenek, sőt, ha kell, még előkelőbb helyekre lépjenek. Mondjuk az EU-ban. Sajnos, az RMDSZ pártosodott. Kialakult egy hierarchikus rendszer, ahol egyes vezetők nem csak a közérdeket nézték, hanem olykor a magukét is. De még szomorúbb, hogy az időközben létrejött erdélyi magyar pártok füstbe ment tervekké váltak, nem tudtak az erdélyieknek olyan programot ajánlani, és úgy szólani hozzájuk, hogy maguk mellé vonzzák őket. Az RMDSZ egymaga meg nem tehetett semmit, csak valamely kormányzó román párt mellé csapódva. Ha végignézzük a kormányra került pártokat, mindegyikkel dolgoztak együtt. Amit eddig elértek, annak ez volt az ára. Ezért hangsúlyozom: bármely párt kerül hatalomra, azzal megfelelő feltételek mellett - együtt kell működni. Persze, nem lett autonómia, mert ettől úgy félnek a román politikai csoportosulások, mint az ördög a tömjéntől. Ugyanis annak idején ők is autonómiát követelve annektálhatták Erdélyt a nagyhatalmak segítségével. Most attól félnek, hogy ez fordítva is megtörténhet. És ők egyszínű, csak románokkal benépesített Romániát akarnak. A magyarok azonban magyarok akarnak maradni. S amíg a románságból a széthullástól való félsz elpárolog, esetleg a történelem másképpen forgatja kerekét, addig ellenállunk. AKTUÁLIS 2 Ellenőriztetni kellene, de nincs akivel Gomba-kálvária Kézdin Azzal a panasszal keresték meg lapunkat a gombaárusok, hogy a kézdivásárhelyi piacról már hetek óta ki vannak tiltva, lévén, hogy a termelési engedély vagy beszerzési papír mellett kellene egy gombaszakértő jóváhagyása is arról, hogy a gomba fogyasztható, vagyis nem mérgező - de ilyen szakember nincs a piacon. Nagy Sz. Attila Terepszemlénkkor a nagy esőben két gombaárus romacsalád is menedéket keresett a piacon, de gombát nem árulhattak, mert nem tettek eleget az előírásoknak. - Évtizedek óta áruljuk itt a gombát. Ezeket a torjai erdőből szedtük, olyan 30 kilónyit, egész nap gyűjtötte a család. Eddig a piacon lehetett árulni, most már nem engedik, így a piacon kívül keresünk rá vevőt. Medve-, róka-, keserű- és galambgombát kínálunk eladásra, mindeniknek 25 lej kilója. Soha senki nem panaszkodott a gombákra, ám ha kell szakértő, akkor fizetünk neki, csak jöjjön valaki, aki igazolja, hogy ehető, és végre árulhassunk - fakadt ki a torjai Jordán Magdolna. Fejér Csaba, a piac adminisztrálásában résztvevő köztisztviselő elmondta: mivel nem szeretnének bajt, ne adj’ Isten valaki megmérgeződjön a gomba miatt, két hete úgy döntöttek, csak akkor engedélyezik a gombák árusítását a piac területén, ha a kereskedő rendelkezik olyan bizonylattal, amivel igazolni tudja, honnan származik a gomba, de emellett egy gombaszakértő jóváhagyása is kell arról, hogy a gombák ehetőek, így ha az árus naponta jön, akkor naponta kell átnézetnie a portékáját. Mivel ilyen szakembere a kézdivásárhelyi piacot működtető Gosp-Com Kft-nek nincs, Sepsiszentgyörgyön érdeklődtünk, ott miként oldják meg ezt a kérdést. Bedő Tünde, a megyeközponti piac adminisztrátora tudatta: náluk is kizárólag azok a személyek árulhatnak gombát, akik papíron igazolni tudják annak származását, azonban a László Kálmán Gombászegyesület segítségével biztosítani tudják azt a szakembert, aki naponta (szombat és hétfő kivételével) 9-11 között átnézi a gombákat, hogy alkalmasak-e a fogyasztásra. Zsigmond Győző, a László Kálmán Gombászegyesület elnöke lapunknak elmondta: az általuk beterjesztetett és érvényben levő 2006/30-as, a gombakereskedelmet szabályozó törvény többek között kimondja, hogy az árusok kötelesek bizonylatot szerezniük arról, hogy honnan származik a gomba, és hogy az ehető-e. Zsigmond szerint Kézdivásárhelyen a piac gondnokságának kellene ilyen szakembert biztosítania. Ők az egyesület részéről átmeneti jelleggel megoldhatják, vagyis javasolhatnak szakembert, aki rendelkezik gombaszakértő bizonylattal, de ez hosszú távon nem fenntartható, mert a céhes városban két személynek van ilyen képesítése, de ők nem mindig tartózkodnak a városban, ezért azt javasolja, hogy a Gosp-Com alkalmazottai közül küldjenek el valakiket az egyesület gombaszakértő kurzusára, ahol megszerezhetik a bizonylatot. Az egyesület megbízásából Marthy Ödön id is látogatott a piacra, és bár ő maga nem rendelkezik gombaszakértői diplomával, de jó ismerője a gombáknak, Jordánék gyűjtéséről megállapította, hogy azok fogyaszthatók Aggódva tette hozzá: ha a kézdivásárhelyi piacról kitiltják a gombaárusokat, azzal bevétel szempontjából a Gosp-Com csak magának tesz roszszat, valamint a lakosság sem jut friss, vadon termett gombához. Zonda Balázs, a Gosp-Com igazgatója lapunknak elmondta: a továbbiakban tervezik, hogy ideiglenesen gombaszakértőkkel nézetik át a gombát, de hosszú távon a piac alkalmazottaival végeztetik el a tanfolyamot. Azonban leszögezte: továbbra se lehet úgy árusítani gombát, hogy annak származásáról ne tudjon elszámolni a kereskedő, mert nem lenne tisztességes azon termelőkkel szemben, mint pl. a zöldségárusokkal, akik termelési bizonylattal érkeznek.« Jordánék gombáját Marthy Ödön nézte át, ehetőnek találta azokat Visszavonult a medvecsapat Mikóújfalu fellélegezhet? Mikóújfalu község önkormányzata még májusban figyelmeztette a település lakóit, hogy egy fiatal hím medve, illetve egy hárombocsos anyamedve a temető szomszédságában lévő bokros részen tanyázik (képünkön), továbbá az illetékes hatóságokat is riasztották. Ez utóbbi mindmáig hasztalannak bizonyult. Tinea Teddy „Tisztelettel arra kérjük falusfeleinket, hogy a medve befogásáig és elszállításáig kerüljék a temetőt és környékét, illetve az esti órákban a Patak utca felső részén is figyelemmel közlekedjenek. Megértésüket köszönjük!” - állt a felhívásban. Gheorghe Neagu, a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatal vezetője lapunknak kifejtette, a bürokrácia nehézségei mellett gyakorlati okok miatt sem tartja optimális megoldásnak a medve befogását, elszállítását, hiszen már számtalan példa volt arra, hogy a macit elvitték távoli erdőrészekre, ám idővel visszatért régi lakóhelyére. Demeter Ferenc mikóújfalusi polgármester pénteken lapunk érdeklődésére elmondta, kapott egy átiratot (akárcsak a helyi vadásztársaság), amelyben arra szólítják fel, hogy szervezzenek medvehajtást, így űzzék el a macit a lakott területről. - Ez a hajtás - ismereteim szerint - nem történt meg. Az idevágó törvények jelenleg lehetetlenné tesznek bármilyen hatékony, gyors beavatkozást. Öröm az ürömben, hogy a medvék a jelek szerint visszavonultak, mostanában nem érkeztek jelzések, hogy az említett részen tanyáznának. A település közelében az elmúlt hetekben láttunk ugyan medvenyomokat - anyamedve volt bocsokkal -, ám az említett részen nyomokat sem találtunk - újságolta a polgármester. Hárombocsos medve ijesztgette a mikóújfalusiakat, szerencsére mostanság nem látni nyomait a faluban