Székely Lapok, 1907. szeptember (47. évfolyam, 199-223. szám)
1907-09-01 / 199. szám
2-ik oldal képű ködmönös magyar emberekkel, kik mind kivándoroltak ebből a Kánaánból Amerikába, az idegölő, sorvasztó, erős munkát követelő Amerikába dolgozni. Ha ezt a sok munkáskezet itthon tudnák tartani, a munkaadó is olcsóbban kapna munkást, a munkás sem vándorolna ki munkahiány miatt, csodálatos dolog, hogy ezt a magyarok nem látják. Üzleti nyelven szólva, az egész ország kitűnő vállalkozás, jó kezekben busásan meghozná a kamatait, de isten tudja miért nem prosperál most? Én azt hiszem, nevelni kellene ezt a népet, önérzetes, intelligens munkássá s akkor nem a Gunard Line csinálna kitűnő üzleteket, de a szép Magyarország ! utat ugorjuk át s telepedjünk le az Édesforrás Mis közelébe, ahol a nagyváradi Hamza Gyuszi mámorba varázsló muzsikájára szilaj tánchoz lát az aranyifjuság, mig a szép asszonyok lebilincselő csapata dr. Nagy Józsefné, dr. Szász Károlyné, Hints Zoltánná, dr. Ladányiné, az álomszerűen szép Kelemen Margit kart karba fűzve dudorásszák a „Víg özvegy" cukros vágykeltő valcerét. Itt a jókedv, a dévai tréfa, a tarka öröm ütött tanyát, Erősdy Sándor elfelejti az egy éves Kálváriát, s csupa színes elmésség és sziporkázó ötlet. Nagy József alispán egy fatörzsre ül s galkonyi testőrségként fonja körül egy folyton szélesedő, hatalmasodó hullámgyűrű, melyben Avédik Simon kúriai biró, Sebess Dénes táblabiró, dr. Molnár Gábor és Rosnyay István főszolgabirák, Jeney Jóska és Szekeres János, Ladányi főorvos s még többen váltakoznak. A ragyogó arany nyilakat lövöldöző augusztusi nap veszti már harci kedvét s bágyadt mosolylyal dűl a biboros felhő párnák Ifiás csipkediszére A fenyőrengeteg rejtelmes belsejéből nesztelenül, tapogatózva surrannak elő az alkonyat sejtelmes árnyai. Jön az est, frissül a levegő, pakolnak a szobalányok, s Harazáék is rágyújtottak a „Bob herceg* kardkivonó indulójára, melynek izgató ütemeibe beleharsan egy-egy messze csendülő „Hurráh* kiáltás. A felhőkkel ölelkező hegyek smaragdzöld csizmás lábainál álmos szender közt piheg Borszék. A csillogó fehér ezüst vászonhoz hasonlatos hegyi utón csattogó jókedvvel halad a fűszeres hangulatú, bohém társaság. Fiatal fenyőfabottal kezében, mintegy pásztorlányka XV. Lajos udvarából, imbolyog Margit asszony tétovázva, valamit nagyon fürkésző szemmel. A hold ezüst szálai gyémántosra fényesitek dus haját s ő halkan szólt oda a cigányoknak , az alispán kalapomhoz ró , ízsát tett . . . Miért is van az, hogy az a boldogság, j ami már elrepült. A „Szabadság“ újabb meséje. Megint kacsázik, mégpedig haladópárti furfanggal. De hiszen ez ismeretes dolog. Olyan bizonyos mint a kétszer kettő, hogy a haladópárti „Szabadság“ című darabont újság olyankor, midőn a hősködő darabonték berkeiben baj van, mindig valami újabb dajkamesét, kacsát tálal fel naivan hiszékeny közönségének. Csak az a kérdés, hogy a csekély számú olvasók közül is akad-e bár egy józan eszű ember, ki ezeket elhigyje. Alig hisszük. De álljon itt a kacsa a maga vizes valóságában. Tegnapelőtti számában azt írja ez a darabont szócső, hogy az autonóm párt egyik István nevű tagjánál Szent István napján értekezlet volt, melyen el lett határozva a tisztújítás jelölése olyformán, hogy a szász régeni egyik főszolgabírói állást a párt átengedi a szászoknak, a másik járásban pedig egyik szolgabirói állásra oláh jelöltet állítana. Uramfia, hát ez mi akar lenni? . . . Maszlag, csapda, avagy egyszerűen e haladópárti nyomtatványocskától megszokott üres ferdítés? . . . Nem tudjuk. Csak annyit tudunk, hogy Szent István előestéjén a vármegye tisztikara (a valódi tisztviselők) évtizedek szokásához híven az idén is megjelent vármegyénk köztiszteletre méltó, szintaagyar, becsületben megőszült „István bácsi“-jánál névnapot köszönteni És lefolyt e névnap azzal a magyaros vendégszeretettel, lélekemelő ünneplésével várt megyénk e közbecsülésben álló birtokosának, mely jellemzi e nemesi kúria törül metszett magyarságát még a társadalmi érintkezésben is. És folyt is szó mindenről, csak épen arról nem, amit a haladók lapja mesél. Sokkal kedvesebb dolog foglalkoztatta az elméket, — semhogy a haladóknál már rögeszmévé fajult tisztújítással vagy honmentéssel foglalkozott volna bárki 13. Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1907. szeptember hó 1. Agyrémek. Egyik helyi lap által „Pullus ad margaretum“ módjára felfedezett jeles közgazdasági iró úgy látszik arra a tapasztalatra jutott, hogy az állatok körében neri lehet babérokra szert tenni. Kapta magát és agyrémek gyártásához fogott. A „nagy“ harc segítő társairól emlékezik meg és a tudásbért emlegeti. Arra nézve, hogy a vármegye ellenállása országosan kimagasló alakjait kik támadják, csak az a megjegyzésünk, hogy a kimagasló alakok minden vonalon kövessenek olyan magatartást, hogy őket még szennyes irka firkákkal se lehessen támadni. Arról pedig egyáltalán senki sem tehet, hogy Maros-Torda vármegye úgynevezett pártjai és tisztviselői olyan magatartást tanúsítanak, amely még a „piszkos nyomtatványok“ igazságérzetét is felkelti annyira, hogy védelmüket kéretlenül is felkínálják. A ,tudásbér"-rel kapcsolatos kombináció pedig csupán a bevezetésileg leírt agyrémgyárból kipattant torzszülött, mert a miként már lapunk más helyén megírtuk, egész bizonyossággal jelezhetjük, hogy a vármegyei független (autonóm) párt sem a nemzetiségekkel, sem senki mással a tiszti állások, avagy az országgyűlési képviselői választókerületek felosztására nézve soha nem paktált és azt nem is fogja megcselekedni. Hanem ajánlunk mi azoknak, akiket illet , nem furcsa, de igazi morált! Olyat tudnillik, a milyet minden becsületes, tisztességes úri gyomor bevehet s melynek betartása mellett senki védelemre nem szorul és senki szennyes irka firkákkal, sőt piszkos nyomtatványokban se legyen támadható! Ez a becsületes morál! MI UJSIG?! 1907. augusztus 31. Lúgnak búgnak . . . Azt beszélik, — mi is hallottuk és fenntartással közöljük, — hogy dr. Ugrón Gábor főispán a kis ügyészség közreműködését kísérlette meg igénybe venni az Erősdy Sándor vármegyei főjegyző felfüggesztésének végrehajtása czéljából. Azt is beszélik, hogy a kir. ügyészség a közreműködést előre megtagadta volna. Azonban azt is beszélik, hogy ez esetre a kir. törvényszék belemenne a segítésnyújtásba. Fenntartással közöljük e szállingó híreket és magunk sem akarunk azoknak hitelt adni, de ha mégis úgy volna, akkor okvetlen e kiáltás tör elé belőlünk: „dicső alkotmánybiztosítékok! szegény autonómia!! fenséges bírói függetlenség ! ! ! Villanytelep átvétele. Városunk törvényhatósági bizottsága tudvalevőleg 750000 korona értékben megváltotta a helyi Farkas M. utódai cégtől a villanytelepet. A telep átvétele most van folyamatban, s egy e célra kiküldött bizottság ma kezdte meg működését. Hírek a Székelykiállításról. Az eddigi bejelentések szerint a Székelykiállítás I., II., III. és V. osztályaiban nagyobb kollekciókkal és külön alosztó- Naponta frissen házilag készített ki isimét ír sír kúp hassé Grusáth János Tagvendéglőjében. A Háztól elhordva páronként 24 fillér.