Székely Nemzet, 1891 (9. évfolyam, 1-201. szám)
1891-10-11 / 157. szám
Október 11. SZÉKELY NEMZET. Mig a hajótól alig öt percznyire fekszik) a jó anconaiak a tisztelendő urakat a város belsejébe vezették a frakkerekhez, hogy ezeken pénzért menjenek megint oda , a honnan jöttek. Mikor pediig a zarándokokat Rómába vivő vonat az anconai állomást elhagyta, fülsiketítő fütty s lárma kerekedett. A fütyülő közönség közt számos elegáns ur és hölgy is volt. — Lövöldöző szökevény baka. Maur János 33-ik gyalogezredbeli legény az aradmegyei csalai erdő katonai lövöldéjéből, hol posztnak volt kiállítva, megszökött s aztán egy vasúti őrt szuronyával sarokba szorítva, pénzének átadására kényszerítette. Ha a véletlen nem hoz segítséget, talán meg is ölte volna a szegény embert. Azonban közeledő léptek zajára a veszedelmes rabló megszökött. Nyomozták mindenütt, de nem bírtak ráakadni. Végre a ternovai járás határában ráakadtak a csendőrök. Ott lappangott napok óta a kukoriczásban szuronyos manlicherjével, közbe apró portyázásokat rendezve. Ha a csendőrök rá nem bukkannak, ennek a vidéknek rettegett haramiája lehetett volna belőle. Két csendőr azonban, kik ráakadtak a kukoricás bujdosó lakójára, üldözőbe vette. Mikor azonban közelébe értek, Maur megállt, arczához emelte fegyverét és lőtt. Nem talált. Az ő lövését a csendőrök lövése követte. Rendszeres harczot kezdtek. Sűrűn puffogott a puska mindkét fél kezében, de csodálatos módon bizonyára az érthető izgalom folytán, egyik golyó sem talált. A folytonos csatározás közben a rablónak sikerült átszökni a kisjenői határon. Ott szintén bevette magát a kukoriczásba. Itt azonban a lakás már nem bizonyult oly biztos menekülő helynek. A kisjenői csendőrök rajta ütöttek és rövid küzködés után lefegyverezték. A merész kalandort erős fedezet alatt és bilincsekbe verve vitték az aradi várba. A papírkosárból. Játék a betűkkel és számokkal. „Az ábéczé és Boulanger“ czím alatt a párisi „Figaródban a következőket olvassuk: B, ez fatális betű. Boulanger meghalt Brüsszelben, Bonnemaine asszony után való bánatában. A legfelsőbb törvényszék őt Beaurepaire tábornok indítványára ítélte el. C, szintén gonosz betű. Politikai pályája Carnot alatt vallott kudarczot, legnagyobb üldözője Constans volt. Megsebesült Champignyban, a hadseregből mint clermont-ferrandi parancsnok vált meg, s 54 éves korában (Cinquantequatre) ölte meg magát. Az F betű sem barátságos. Legnagyobb politikai ellenfele Fény volt, Floquettől párbajban sebet kapott, Février tábornok elnökölt abban a bizottságban, mely őt visszalépésre kényszeritette s akkor tűnt le csillaga, mikor Freycinet volt miniszterelnök és hadügyminiszter. L barátságos betű. Hívei: Lassant, Laguerre, Laur, Le Hérisse, a hotel Louvreba szokott szállni, London vendégszeretőleg fogadta, Lyon ovácziót rendezett neki. Most jönnek a számok: Bonnemarne asszony sz. 1855-ben (l+8-1-5-f 5 = 19). Meghalt 1891-ben (l-f8+9+l = 19). Boulanger született 1837-ben (l+8-1-3--7 = 19). Meghalt 1891-ben (l+8+9-1l 19). Ami még sem illik. Budapesten éjfél után a Kecskeméti-utczán két kaputos és a mellett meglehetősen kapatos fiatal ember dülöngőzött végig. — Hát nem nyomtam meg a lábadat — mondja az egyik — hogy csapd ki a zöld disznót? E sokat jelentő mondást azonban hallja a Képiróutcza sarkán álló rendőr s igy szól nagy fejcsóválva : — Ejnye, ejnye! ez már meg sem illik ! A hamis-kártyás ifjú urak pedig dülöngöznek — tovább. CSARNOK. A negyvenes évek politikai vigjátéka. — Bérezik Árpád felolvasása az akadémiában — Az akadémia széptudományi osztályában Bérezik Árpád, mint levelező-tag megtartotta székfoglalóját. Értekezett a 40-es évek politikai vígjátékáról. Drámairodalmunk múltjából dolgozta ki szépen, tanulságosan az első egybefoglaló fejezetet. Az úttörőkről és inspirácziójuk forrásairól, szellemüknek s koruk közszellemének egymásra gyakorolt kölcsönös hatásáról szól; a drámaírói genealogia családfájából a törzshajtásokat ismertette, melyekből a mai drámaírók nemzedéke leszármaztatható. S éppen ő volt a legilletékesebb az ezek s amazok között létező családi hasonlatosság, szellemi vérrokonság konstatálására, mert a mit a 40-es évek íróiról följegyez , a kor szükségeinek kiszolgálása, a divatos felfogás illusztrálása, társadalmi és politikai zsánerképek festése, a közönség többségével való kontaktus, ízlésének kedvezés stb. dolgában éppen Bérezik közeli té meg darabjai által legjobban az elődök erkölcsi és irányproblémáinak, dialektikájának és külső hatásának színvonalát az új idők magyar színmúltói közül. „A magyar vígjáték — úgymond — már bölcsőjében elárulta, hogy a családi élet szűk keretén túl érzékkel viseltetik a közélet iránt és vígjátékunk megalapítója, Kisfaludy Károly, ahogy a színpad szószékére léphet, mindjárt arra használja föl az első alkalmat, hogy a hazafiságot buzdítsa, lelkesítse, s a külföldieskedést, a nemzettől való elszakadást kigúnyolja. Idézhetném azon hazafias mondásokat, melyekkel a darab be van hintve, de jellemzőbbnek tartom az írónak szándékát és ezélzatát azon két alakkal való elbánásából kitüntetni, melyben a két ellentétes irány képviselőjét, Perföldyt és Szélházyt a „Kérők“-ben részesíti. A táblabiró képviseli a bár nyelvében eldeákosodott, de minden izében jó magyar középosztályt, az utóbbi a minden hazait fitymáló, csak a külföldiért lelkesedő magyarságból kivetkőzött mágnást. Kisfaludy Károly érdemük szerint bánik el mindegyikkel. Míg a mágnás Szélházyt legmaróbb gúnyjával nevetségessé teszi, a jó táblabíróval csak legyeskedik, sőt utoljára még feleséghez is juttatja, minél nagyobb jutalom felett tudvalevőleg a színműíró nem rendelkezik. De a „Kérők“ hazafias tendencziája daczára, még nem vonható a politikai vígjátékok körébe és Kisfaludy Károly sem haladt tovább a megkezdett után, mert későbbi vígjátékai csak minden tendenczia nélküli családi vagy történeti vígjátékok. Sem a kor, sem a viszonyok nem is kedveztek másnak; a kor ízlése a Kotzebue, Töpfer-féle német vigjátékirókhoz hajolt s ezeknek családi vigjátékaiban látta mulatságát kielégítve; a helytartótanácsi czenzurának pedig kétségkívül nem tetszhettek politikai és hazafias czélozgatások, amint hogy még később is ilyen alkalmaknál mindig megnyirbálta a Pegazus szárnyait. Az író tehát inkább megmaradt a családi biztos, csendes tűzhelynél. De beköszöntenek a 40-es évek, a láthatár peremén derengeni kezd, friss hajnali szellő fuvallatát érzik az elbágyadt lelkek és megszületik a magyar politikai vígjáték. Megszületik, mihelyt a fölébredt nemzetben aspirácziókká válnak az eddigi álmodozások! Megszületik azokban a szép negyvenes években, amelyek nemzetünk történetének nemcsak egyik legfényesb, de legvonzóbb korszakát is képezik. Fényes ez a kor a nagy eszméknél fogva, melyek a nemzetet mozgatták, azon nagy tetteknél fogva, melyekkel a világ figyelmét magára vonta, azon nagy átalakulásnál fogva, melyen társadalmunk ez időben keresztül ment. Vonzó pedig azért, mert rájunk szeretetreméltó, rokonszenves tulajdonságai történetünknek alig más korszakában nyilatkoznak meg úgy, mint akkor. Soha nemzetünk annyi rokonszenvet nem szerzett magának, mint akkor. Ifjonti lelkesedés az újkor eszméi iránt, nagylelkű lemondás egy kiváltságolt helyzetről, nemesszivü befogadása a kizárt osztályoknak az alkotmány és társadalom sánczai közé — általában véve az a hiszékeny idealizmus jellemzik ezt az időszakot, mely a szabadság kiküzdésével az emberi boldogulásnak ultimo Tduléjét elértnek véli. Ezt a szellemet tükrözi vissza természetesen az akkori irodalom is, mely a szabadelvűség megváltói igéit hirdeti hírlapokban, regényekben, röpiratokban — még a színpadon is. A maradiság, a konzervatizmus politikai képviselőkkel bírt, szépirodalmiakkal nem s mindazon tanok, melyek a szépirodalom utján hatoltak a nemzetbe, a szabadelvű haladás vezéreinek eszméit népszerűsítették és terjesztették el mind szélesebb körökben. A mely politikus a szépirodalmat kicsinyli (s nálunk nem ritka az ilyen) tekintsen a 40-es évekre és látni fogja, mily szolgálatokat tehet az író tolla a politikusnak. Útját egyengeti, midőn egyrészt az előítéleteket, ósdiságokat nevetségessé teszi a közvélemény előtt, másrészt az államférfiak eszméinek népszerűsítésével, azokat oly körökbe is viszi, hová más után nem hatottak volna. Testet ad elvont fogalmaknak, lelket önt száraz tanokba. A negyvenes évek több drámaíróján meglátszik a kor politikai és társadalmi áramlatának hatása. Obernyik Károly egyik drámájában, a „Főúr és pór“-ban, az elsőszülöttségi jog ellen küzd, az „Örökségében a nemesség előéletei ellen harczol, melyekkel a polgárság irányában viseltetik. Hasonlóan szabadelvű és demokratikus felfogással találkozunk Szigligetinél, ki népszínműveiben a reform-irány bajnokának mutatkozik. „Csikós“-jában ő is az elsőszülöttség arisztokratikus intézményének káros következményeit rajzolja, a „Két pisztolyéban a vármegyei börtönrendszert gúnyolja ki. Nagy Ignácz, Vakot Imre, Eötvös József dr., Szigeti József s mások pedig valóságos politikai irányú vígjátékokat írtak, melyeket mindenki élvezni fog, aki a nemzet fejlődése iránt érzékkel s érdeklődéssel viseltetik. Érdemes tehát ezeket a porlepte, ócska kéziratokat a nemzeti színház könyvtárából elővenni s átlapozni Más, egészen más világ tárul élénkbe, mint amilyet ma láthatunk magunk körül! Kisebb világ kisebb társadalommal, kisszerűbb viszonyokkal — de fiatalabb, üdébb, kevésbbé szesszimitikus felfogással annál, mely mai nap divatos.* 151. szám: -o-wcd a, cá -isi w -isi :0Sh -O -U V)0) -fS( acSa -cá A3Sínco •pH 73 f-4 că 63 cd NO •cn o o Nin *cd O Teljesen felszerelt „Első Háromszéki Temetkezési Intézet“ S.-Szentgyörgyön. Tisztelettel értesítem úgy a helybeli, mint vidéki közönséget, hogy a Sepsi-Szentgyögyön, a Csiki-utczában, a Jókai-nyomda átellenében már hónapok óta fennálló temetkezési intézet ••••••••••••••• raktára MHHHMMH# 2 2 2 fa- és ércskoporsókkal, 3 ^ ^ 1 valamint minden e szakmába 2 jj^| • vágó czikkekkel a legdusabb • & 2 ha' van felszerelve. ••••••••••••••• Az * P' aN *C 0 mN 2 c. § * „Első Háromszéki Temetkezési Intézet“ a legdíszesebb kiállítású temetésekre vállalkozik a legolcsóbb átalányárak mellett. Vidékre temetések alkalmával az „Első Háromszki Temetkezési Intézet“ külön intézőjét küldi ki. A t. ez. közönség becses pártfogását kérve kiváló tisztelettel NAGY GYÖRGY ELSŐ HÁROMSZÉKI TEMETKEZÉSI INTÉZETE. Minden kiállításúgyászkocsik vidékre is öleső árban kaphatók. •( 2*5" Üzlet* in e g n y i t á sü! T. ez. Van szerencsém a város és a vidék közönségének becses tudomására adni, hogy a helybeli piacon OTP* 42 év óta fennálló ""SSKB divat- és rövidáru-kereskedésem mellé teljesen újonnan a mai kor igényeinek megfelelve BERNSTEIN MÁRK FIÓKÜZLETE ez ég alatt az Oltvetora, felé a főtéren. férfi-, női divat és rövidáru-kereskedést nyitottam és ottan minden e szakmához tartozó áru a legnagyobb választékban a legújabb divat szerint és a legolcsóbb árért kapható. Mint e piaczon a legrégibb idő óta fennálló üzletem jó hírneve, valamint nagykiterjedésű összeköttetéseimnél fogva hinni vélem, hogy az újonnan nyitott fióküzletem is a nagyérdemű közönség pártfogására bizton számíthat. Magamat és mindkét üzletemet szíves pártfogásba ajánlva : zx CD 1Au W IA orr *x % x m rr %X * * X X X ŞX s * c ^ CD- |i. l/l ff •g X i=! ÜT í/j. o H{um Tisztelettel Xs Bernstein Márk fióküzlete S.-Szentgyörgyön. Bernstein Márk. x 8 Sepsi-Szentgyörgy, 1891. Nyomatott a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyoda-részvény társulat könyvnyomdájában. Társszerkesztők : Cs.-Szeredában : T. NAGY IMRE. Udvarhely megyében : SZENT-KIRÁLLYI ÁRPÁD Felelős szerkesztő : MALIK JÓZSEF. ivgilttéi**.) Fekete, fehér és színes selyem damasztokat írt l'40-től írt 7-75-ig méterenként (18 minőség) — ruhának való vagy darabokban dij- és vámmentesen szétküld Henneberg G. (cs. és k. udv. száll.) gyári raktára Zürichben. Minták forduló postával. Levélporta 10 kr. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.