Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)
1894-12-17 / 189. szám
Deczember’ 17. SZÉKELY NEMZET. Mérey Lajos után már csak egy szónok maradt a jövő hétre — Péchy Tamás. Az ülés végén Eötvös Loránd báró válaszolt általános, élénk helyeslés közt, Zichy Jenő grófnak a köteles példányokat ellenőrző muzeum-bizottság tárgyában tett interpellácziójára s ezzel kapcsolatban benyújtott két javaslatára. Jól megérdemelt, teljes elismeréssel adózott a miniszter a nemzeti múzeum nagynevű igazgatója s derék tisztikara sikeres, tudományos munkásságának. Itt nincs szükség semmiféle külön felügyelő, rendező bizottságra. Ne szaporítsuk ama divatos testületek számát, melyek munkát rendelnek meg, de maguk nem dolgoznak. A múzeum-ügy nem ilyen ellenőrző bizottságot, hanem társadalmi támogatást igényel. A nemzeti múzeum nagylelkű maeczenásának, Semsey Andornak felemlített nevét, mind a oldalról megéljenezték. Örömmel üdvözölte a miniszter a dunántúli közművelődési egylet által kezdeményezett országos múzeum-bizottságot, mely az országos, kivált vidéki múzeum-ügy istápolására elsősorban hivatott. A kultuszminiszter válaszát, Zichy Jenő gr. felszólalása után a ház helyeslő tudomásul vette. A tömérdek Agrárius „műtrágya“ után ez a kis, ideális kulturális harmat igazán felüdítette a ház lankadt figyelmét. Ugyancsak Eötvös Loránd báró miniszter válaszolt a Serbán-féle interpelláczióra a balázsfalvi érseki szék betöltése és a román egyházi kongresszus elhalasztása tárgyában. A baázsfalvi érsek ki van nevezve, a román egyházi kongresszus elhalasztásának oka az erdélyi politikai viszonyokban keresendő. A ház a miniszter válaszát helyeslőleg, egyhangúlag tudomásul vette. Az ülés legvégén még Makfalvay Géza terjesztett elő interpellácziót a dohánybeváltásnak némely vidéken történt elhalasztása miatt. Az interpelláczióra Wekerle Sándor pénzügyminiszter nyomban megnyugtatóig válaszolt s a választ az interpelláló is, a ház is tudomásul vette. lakosságát azzal, hogy a fiskális árendásdézsma sem kárpótoltatott, az úrbéri tized kárpótlásából nem egy hatod, hanem egy harmad vonatott le, továbbá a kamat teljes tiz évig nem fizettetett Mily igazságtalan és méltatlan volt ennek az osztrák korból származó állami tartozásnak elhúzása majdnem három évtizeden keresztül, azt a pénzügyi bizottság is elismeri, amely a pénzügyminiszteri javaslatot egészen átdolgozva terjeszti elfogadás végett a Ház elé. Ez a javaslat hatályon kívül helyezi a császári pátens idevágó intézkedéseit és elrendeli az 1848. évi július 1 én megszűnt jövedelmek állami kártalanítását olyképen, hogy a dézsmajövedelmek kártalanításának tőkeértéke a volt úrbéresek úrbéri állományai után megállapított úrbéri kárpótlási tőkéknek 11 és fél százalékában állapittatik meg s ennek a kártalanítási tőkének fele a volt földesurat, fele pedig a kincstárt illeti meg. A visszatartandó kincstári résztől eltekintve, körülbeül 3 millióra rúg az összeg, a mivel most sök érdemes család igazságtalanul szenvedett kárát az államnak jóvá kell tenni. BELFÖLD. — decz. 17. Az erdélyi úrbéri dézsmák kárpótlása. Az erdélyi gazdasági egyesület az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép Szolnok, Zaránd megyék és volt Kővárvidék területén a megszüntetett úrbéri dézsmák kárpótlásánál visszatartott összegek kiszolgáltatását kérvényezte a képviselőház és kormány előtt, s a kormány be is nyújtotta az idevágó törvényjavaslatot, melyet a képviselőház még ebben az évben elintéz. Az erdélyi birtokosságnak régi és nagy sérelme ez a váltságvisszatartás, 1859-ben kezdte meg a panaszkodást az akkori absolut kormánynál, 1867- ben az erdélyi kormányszéknél, majd 1879-ben a képviselőháznál történtek lépések eredmény nélkül, pedig a követelés igazságos volt. Az 1858. szept. 15 iki császári nyílt parancs károsította meg ennek a nagy területnek a bir-Egyszer is sok, amig birom. Mert én minden éjjel tovább álmodom a munkában levő regényeimet. Nem szoktam én hiába álmodni, mint ti. Jókai áldozatkészsége. A nemzeti kiadás ügyében megjelent felhívásból a rendezőség kihagyott egy tételt, mely tökéletesen jellemzi Jókai idealizmusát. Ez a tétel a következő: — „Nemcsak, hogy műveimet összes munkáim kiadóinak rendelkezésére bocsátom, hanem kész vagyok a kiadás létrejöttéhez anyagilag is hozzájárulni.“ Jókai ugyanis úgy képzelte, hogy ha a nemzeti kiadásra össze nem gyűlne az ezer előfizető, akkor ő maga fogja kiegészíteni a saját százezer forintos — honoráriumát. Ezüst fürtök. Amikor elolvasta a rendező bizottság által irt felhívást, meg-megrázogatta fejét a következő tétel láttára : — „Legyen a legnépszerűbb magas főherczeg az első, ki a legnépszerűbb magyar költő ezüstös fürteire a babért feltűzi.“ — Nem jól van ez, fiaim, — mondta Jókai szomorúan. — Nincsenek nekem már ezüstös fürteim, csak ezüstfehér parókám van. Jókai barátjai. A hatszázadik jelentkezőnél a nemzeti kiadás irodájában így sóhajtott fel Jókai : — Nagyon sok aláírónak kell még beérkeznie, mert az eddigiek többnyire ismeretlenek előttem s még nem látom köztük — a barátaimat. Jókai és a prágai menyecske. Prágában hat évvel ezelőtt a Moldva regényes partján egy kávéházi kioszkban üldögélt egy magyar ezredorvos és társasága. Egy mesés szépségű szőke asszony, a férje és egy morva képviselő. Csevegtek sok mindenféléről. Egyszer az asszonyka ezzel a Prágában szokatlan kérdéssel lepi meg a magyar orvost: Jókai és Rothschild. Jókai 1858 óta akadémikus, sőt 1862 óta tiszteletbeli tag; 1860 óta disze a Kisfaludy-Társaságnak s 1878 óta elnöke a Petőfi-Társaságnak. Mikor a Petőfi-Társaság megbízásából Komócsy József és Rákosi Viktor megjelentek Jókai Mór lakásán, hogy a költőnek 70 ik születésnapjára gratuláljanak s egyúttal megköszönjék a 2000 koronás alapítványt, melyet Jókai a Petőfi- Társaságnál tett, Jókai megölelte, megcsókolta a két küldöttet s aztán végig mutogatta nekik az üdvözlő feliratok pazar gyűjteményét, mondván : — Ezt szerezze meg magának Rothschild ! Nagy dolog, óriási nagy dolog ez ! KÜLFÖLD. — decz. 17. A román külügyminiszter az erdélyi románokról. Bukarest, decz. 15. Lahováry külügyminiszternek a román képviselőházban tegnap tett nyilatkozatai, amennyiben az erdélyi kérdésre vonatkoznak, következőket tartalmazták : Az erdélyi kérdésre áttérve, melyet az ellenzék vetett fel, a miniszter hangsúlyozza, hogy egy miniszter szavai nagyobb fontossággal bírnak, mint az egyes képviselők nyilatkozatai. A mai kormány bizonyos abban, hogy megteszi kötelességét anélkül, hogy a nemzeti érzésen csorbát ütne és anélkül, hogy az ország érdekeinek ártana. A kormány nem ismeri a megaláztatások útját, amely mentegetődzésekben találja kifejezését. Ha az ellenzék oda vinné a kormányt, hogy eddigi magatartásától eltérjen, akkor a kormány átadná helyét másoknak, akik a megaláztatásokban és mentegetődzésekben jártasabbak. Azon a napon, amelyen a román kormány a magyarnál interveniálna, Romániának kardot kellene rántani, vagy pedig borzasztó megaláztatást elszenvedni. Az óvatosság posztulatum, mert minden elővigyázatlanság nem a mi románjainknak, hanem az erdélyieknek válnék kárára. Ha az az izgatás, amely az erdélyi kérdésben úgy mi nálunk, mint a határon túl is folyik, megszűnnék, úgy várható volna, hogy a magyar államférfiak a románok óhajainak bizonyos pontig eleget tennének. A miniszter végül kijelentette, hogy a kormány sem a nemzetiségi kérdésben nem interveniált, sem azt nem tűri, hogy Románia ügyeibe beavatkozzék valaki. A kormány erélylyel keresi az ország törvényeit úgy a belügyi, mint a külügyi kérdésekben. A gyülekezési jogot és a törvényes tüntetéseket, amelyek törvényesen megengedett gyűlésektől eredtek, tiszteletben tartotta és nem gátolta meg a sajtót abban, hogy e kérdéssel foglalozzék. De a lármás és sértő tüntetéseket oly kormány ellen, amelylyel barátságos viszonyban áll, el fogja fojtani. Románia kardját, amelynek őrzése Károly király bölcs kezére van bízva bolondokért, vagy agent provokátorokért nem fogjuk kivonni soha. Románia ügyei az Ismeri ön személyesen Jókait? Imádom ezt az írót, csakis az ő kedvéért magyarul kezdek tanulni. Már nem messze vagyok tőle, hogy eredetben fogom olvasni Jókait. Kérőleg fordult azután az orvoshoz: Ha ismeri Jókait, kérem szerezzen egy arc.képet tőle. — Az nagyon könnyű lesz, valami fotográfustól. — Nem. Azt az arczképet Jókainak kell adnia, csak így lesz előttem annak igazi értéke. Meglehetős zavarban voltam, beszéli tovább az ezredorvos, mert — őszintén szólva — akkor még nem voltam Jókaival oly közelről ismerős, hogy nála alkalmatlankodhattam volna. De kisegített Jókai, a filantróp. Jókairól tudvalevő, hogy mindenkinek, aki két forintot ajánl föl az Emikének, sajátkezű névaláírásával ellátott fényképet ad ; én egy humoros, de bensőséges, „bélelt“ levélben fordultam hozzá, hogy a prágai szép aszszonyt, az ő rajongóját, aki mellesleg egy hadtestparancsnok leánya, lepje meg képével; kilátásba helyeztem, hogy a szép menyecske által ígért közvetítési díjamat (egy prágai mandulástortát) megfelezem a nagy regényíróval. Jókai nekem is küldött arczképet, meg a prágai szép asszonynak is, akinek példányára ezeket írta: „Az asszony szívbe nem lehet annyi keserűséget önteni, hogy az, ami édes volt, ne érezzék rajta.“ A prágai menyecske boldogságát nem lehetett leírni. külügyminisztériumban a parlament támogatásával és vezetése mellett fognak elintézést nyerni. A miniszter beszédét gyakran élénk és hosszantartó tetszés szakította meg. TANÜGY. Közoktatásügyünk 1893 ban. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyűlés elé terjesztett jelentésének második kötete is megjelent. E kötet a középiskolákról, a felsőbb tanintézetekről, a szakiskolákról és szaktanfolyamokról, végül az emberbaráti és közművelődési intézetekről nyújt részletes beszámolást. A jelentés szerint a középiskolai tanulók százra, úgy a gimnáziumokban, mint a reáliskolákban folyton gyarapodik, minél fogva új középiskolák fölállítása mellett, több csonka középiskola kiegészítése, valamint párhuzamos osztályok létesítése is több helyütt szükségessé vált. Örvendetes jelenség, hogy középiskoláinkban a magyar anyanyelvű tanulók száma az utolsó három esztendő alatt 16 százalékkal növekedett, míg a német anyanyelvűek száma ez idő alatt változatlan maradt. Ezzel ellentétben azonban a román anyanyelvűek száma szintén emelkedést mutat, mégpedig 15 százalékkal. A görög nyelv helyett választható tanfolyam tanulóinak száma is emelkedésre mutat, ami kétségkívül az egységes középiskola útját készíti elő. A tanulók és iskolák gyarapodásával szemben a tanárképzésnek nagy hiányai vannak s a kultuszminiszter kilátásba helyezi a tanárképzés javítását. A felsőbb intézetekről szóló kimutatás nem tartalmaz semmi figyelemre méltót; a budapesti egyetemen szaporodott a hallgatók száma, mégpedig 314-gyel, míg a kolozsvári egyetem statisztikája semmi emelkedést sem mutat, amiben a főváros erős, de nem mindig egészséges vonzóhatása nyilvánul. A József-műegyetemre vonatkozólag a jelentés kiemeli azt, amit a sajtóban újabb idő óta igen sűrűn hangoztattak : a helyszűkét, melyen egyelőre kisegítő intézkedésekkel akartak segíteni. A kérdés végleges megoldása a jelentés szerint hosszabb időt igényel. A jogakadémiákra nézve nem érdektelen az a statisztikai kimutatás, mely szerint a jogakadémiák hallgatósága 1894. óta folyton emelkedik, bár azóta három jogakadémia megszűnt. Mind a mellett a hallgatóság mai száma felét sem teszi ki a 23 év előtti számnak. Kétféle Nemere van. — decz. 15. Igen, akármint is keltsen székelyföldieknél csodálatot, de bizony kétféle Nemere fut nálunk. Mindkettő megegyezik irányában, azaz hogy északkeletről áramlik, aminthogy is a Nemere nem egyéb, mint északkeleti szél, legyen gyenge, vagy erős, hideg vagy aránylag langyos. Mert a szelek elnevezése elnevezése főleg irányuktól függ, nem pedig erejüktől vagy az esetleges hőfoktól, mely azokat kiséri. Lényegében más helyeken is megvan a Nemere, csakhogy a vidék fekvése, hegy- és völgyrendszere következtében más-más irányba csap, növekedik vagy veszt erejéből. Nagyenyed vidékén tordai, Kolozsváron beszterczei nevet nyert, Fiuméban, Triesztben, vagyis a mi Adriánkon pedig Bora néven dühöng és pedig szilajabbul, mint a mi háromszéki hírhedt Nemerénk, csakhogy nálunk, mivel hidegebb van, főleg télen sokkal áthatóbb, dermesztőbb szökött lenni. Mindezeknek az észak-északkeleti szeleknek leggyakoribb oka főként a hidegebb évszakok alatt, az északi nagy légnyomás, a sarkövi maximumok, melyek részint Izland felől, részint Szibériából nyúlnak Közép- Oroszország vidékeire és egyúttal felénk is. Ilyenkor szárító hatású, mindent átható, hideg hőmérsékletű Nemerénk van, mely, ha első betörésekor akar is lecsapódásokat (legtöbbször hófúvásos jelenségeket), de csakhamar elűzi a felhőket, felissza a párákat és derültté teszi egünket. Természetes dolog, minthogy nagy terjedelmű szárazföldön vonul át, honnan párákat nem vehet magába, de ha találna, akkor sem igen veheti föl épen hideg hőfoka miatt. Lecsapódásokat, akárhányszor nagyobb mérvűt, csak annyiban idézhet elő, amennyiben nálunk még aránylag meleg és páratelt légkörre talál. Általában azonban száraz idő kíséri. Ez az egyik, Nemere melyet hivatalos nyelven anticyklonális Nemerének nevezhetni (Antycyklon a nagy légnyomás rendszere), népiesen muszka Nemerének. A másik Nemere ettől eltérőleg létesét nem annyira északi nagy légnyomásnak, mint tőlünk délre fekvő kis légnyomásnak (“ depresszió ” cyklon) köszönheti, amely vidékünk levegőjét mintegy magába szívja. Ez a Nemere nedvesebb, nem olyan átható és akárhányszor langyos is, mert nem a magas Északról veszi eredetét. Ismertető jele a sülyedő légnyomás, míg a másik emelkedő légnyomás mellett süvölt. Ezt a második Nemerét cyklonális vagy népiesen török Nemerének nevezhetnők el, minthogy Törökország körül elvonuló depresszió okozza, lévén annak a kontraszele. 189. szám. Ilyen olvasztó, török Nemerénk volt 1893-ik év utolsó és 1893. első napján, mely aztán a déli depresszió távoztával valóságos orosz Nemerévé változott a Moszkva táján fellépett nagy légnyomás következtében és okozta a vasutainkat hét számra megakasztó, kerteket, házakat elfedő óriási havazásokat. A második Nemere egyáltalán könnyebben átalakul elsővé, mint megfordítva. Bár erre is van példa, így 1891. április 22-én hűvös muszka Nemere támadt föl 50 mm.-nyi csapadéka havat zuhintván vidékünkre, mely szél azonban a felénk közeledő depresszió hatására mindinkább megmelegedett, úgy hogy 24-re már árvíz fenyegette az olmenti réteket. Most 14-én dühöngött Nemere anticyklonalis volt, az az északon tanyázó nagy légnyomás szele, mely a légnyomás lényeges sülyedését, depresszió keletkezését nálunk megakadályozta. M. NAPI HÍREK. — decz. 17. — Újévi üdvözletek megváltása. Háromszékvármegye főispánja az idén is arra hívja fel a vármegye közönségét, hogy a szokásos újévi üdvözletek helyett adakozzanak a legnemesebb czélra, a megyei árvafiú szeretetházra. A szép és nemes törekvés, fölsegélni az emberbaráti intézmények eme legszebb alkotását, már eddig is jelentékeny sikerekkel járt , évről-évre állandó bevételét fogja képezni ez újévi megváltások ilyen nemes módja a szeretetháznak. Szíves adományok az e czélra kibocsátott gyűjtő íveken, vagy a vármegyeház főispáni igtató irodájában köszönettel fogadtatnak. A felhívás, melyet Háromszék vármegye főispánja bocsátott ki a következő : Az újévi üdvözletek szokásos megváltása a múlt évben is szép összeget eredményezett a háromszékvármegyei fiú árva és szeretetház javára. Azon reményben fordulok ismét mindazokhoz, kik egymásnak újévi üdvözletet szoktak küldeni, ahelyett szíveskedjenek azt a fiuárvaház részére bármily csekély összeggel megváltani. Fiuárvaházunk ezen adományra valóban reá szorult, mert ma már 48 személyt táplál naponta. Fogadják újévi üdvözletem őszinte nyilvánítását. Kelt Sepsi-Szentgyörgyön, 1894. decz. 10-én. Posa József, főispán. — Thea estély. A szegények karácsonyfája költségeire rendezte a sepsi-szentgyörgyi nőegylet választmánya szombaton este. S mondjuk ki rövidesen, hogy olyan jól bevált estély volt ez, a milyen bizony ritkítja párját Közvacsora-féle tendencziája volt, a mennyiben 50 krajczárért beát, hideg sülteket a legnagyobb választékban, tetszés szerint való bőségben, süteményeket s minden jót és ízletes dolgot szolgált ki nagy figyelemmel és pontossággal a rendezőség. S a közvacsoráktól való idegenkedést ez az estély is alaposan lehűtötte. Hovatovább jobban bebizonyul, hogy olcsóbban és kívánatosabban étkezni az ilyen mulatságokban nem lehet, mint amikor takarékos asszonyaink rendezik a közvacsorát, ahol költekezni sem lehet az előírt, valóban nagyon csekély értékű tarifán felül. Maga az estély műsora látni, hallani és élvezni valók dolgában pazar volt. Bónis zenekara jól tanult nyitánynyal örvendeztette meg a közönséget. Azután két képlet következett. Az első az „Ügyetlen szerelmest“, az utóbbi a „Kényes kérdést“ mutatta be. Megkapó csoportok voltak jellemzetes vonásokkal. Kelemen Margit, Deák Terka kisasszonyok, Izsák Gáborné úrasszony, Báts Jenő, Bernstein Viktor, Goldstein Mór és dr. Damokos Ödön urak alakítottak a két képletben. A közönség többször újrázta s a függöny ismét meg ismét fölemelkedett, hogy gyönyörködjék a hatásos jelenetekben. Majd ifj. Gödri Ferencz ur lépett a felolvasó asztalhoz s szellemes ötletekkel tarkázó jóízű apróságokban illusztrálta a felolvasók mizériáit. Folytonos derültség közben olvasott s a hallgatóság szívesen hallgatott volna még tovább is, de jött a humoros felolvasás vége s csak a zajos tapsok jutalmával lehetett a kiérdemelt elismerést kifejezni. Még egy képlet következett, a „Ne olyan peczkesen!“ Jól megformált, ügyesen beállított csoport, amelyben Nagy Móráné úrasszony, Bernárd Ilona, Kupferstich Gizella, Mélik Erzsi, Császtka Nelli, Sükösd Vilma kisasszonyok, Bikfalvi István, Fejér István, Goldstein Mór, Kajtár István, Nagy Mózes, Mélik István, Müller Lajos, Salamont Adolf urak és Deák Boldizsárka vettek részt. Gyönyörködött a közönség s meg is ismételte a csinos jelenetet élénk tapsok között. A buffet, mint mondók, gazdag volt és hallatlan olcsó, hogy jobb izü legyen a falat, bájos felszolgáló kisasszonyok szolgálták ki a változatos menüt. Jött azután a táncz s el nem fogyó jókedvvel sikult a sima parketten tánczoló párok zaja az éj késő óráiban is. A kitűnő mulatságot rendező választmány élén ott volt a nőegylet köztiszteletben álló alelnöke TompaMiklósné őnagysága, ki szívélyes előzékenységgel reprezentálta az egyesületet a jelenvolt választmányi tagok díszes sorában.