Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)
1921-02-23 / 16. szám
16. szám. Sepsiszentgyörgy. XXXIX. évfolyam. Szerda, 1921. február 23. Előfizetési árak i Egén évre... SO Lei Eésérri... ... 40 Lei Kegyed évre HO Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyet mám 1 Leu. Szerkesztőiég : Csiki utca 8. szám.SZÉKELY NÉP Előfizetéseket is fürdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyőn Csiki utca 8. szám. ■ ‚OO<X>OO<XXXXXXX3OO0<XX)OOOOOCX^ÜtX^33OO£KKK»»OOOOOO< Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. A Magyar Szövetség alakuló gyűlése Nagy napja volt ma Háromszék megyének. Évek óta először történt, hogy a vármegye lakossága, minden rétegének képviselői gyűlésre gyűlhettek össze. Ha jelzőt akarunk találni a mai gyűlésre, talán legmegfelelőbb, ha azt mondjuk, hogy felemelő volt. Felemelő érzés volt együtt látni Háromszék megye magyarságának összes hivatott képviselőit, kik mindannyian eljöttek, hogy együttérzésükről tanúbizonyságot tegyenek. Történelmi jelentőségű volt az, hogy — ami sajnos a múltban nagyon ritkán fordult elő — a megye égési lakossága egy volt, pártok nélkül. A gyűlésen képviselve volt Háromszék vármegye valamennyi községe, mégpedig a községek által választott megbízottak útján olyan módon, hogy minden 1000 lakos után egy megbízottat választottak. Ezek a megbízottak majdnem kivétel nélkül kisbirtokosok voltak. Képviseltette magát ezenfelül a vármegyében levő minden egyesület is, számszerint mintegy 40, így gazda, iparűz, kereskedő, kultur, stb. egyesületek. Láttunk a megjelentek közt igen sok mezőgazdasági és gyári munkást is. Általában igen nagy súlyt fektettek arra, hogy a képviseleti elv szigorúan végre legyen hajtva. Tényként szögezzük le, hogy a háromszéki zsidóság nem kívánja magát külön nemzetiségnek tekinteni, hanem a magyarsággal egynek tudja magát. Ezt bizonyítja a gyűlésen megjelent tekintélyes számú zsidóság részvétele, sőt a kézdivásárhelyi zsidók, kik a megbízólevelet valamennyien aláírták, ennek világosan testületileg is kifejezést adtak. Az összes megjelentek száma 400 körül volt, kik a termet zsúfolásig megtöltötték. A megjelentek az ajtóknál igazolták képviseleti jogukat a az összes résztvevők nevei feljegyeztették. A gyűlés résztvevői ezúton köszönik meg a városi tanácsnak azt a jóleső figyel-mességet, hogy a városi dísztótermet besütve díjtalanul át-)engedte a gyűlés céljára. Nagyjelentőségű volt a mai gyűlés azért is, mert igazolta a kolozsvári gyűlést minden tekintetben s igy, hogy a Magyar Szövetség nem egyesek privátvállalkozása volt s szabályszerű felhatalmazást kapott a kolozsvári központi bizottság a háromszéki székely,ség részéről is a magyarság képviseletére, de főképen, hogy a háromszéki székelység minden, a Romániához csatolt magyarság és székelység egységét megbontani akaró törekvést a leghatározottabban elítél. Ez a nézete minden bizonnyal a többi székely vármegyék igazi közvéleményének is. Hatalmas válasz ez a „Székely Udvarhely” című lap korlátolt felelősségérzetű társaságának. * A gyűlést báró Szentkereszty Béla, ma a talpig becsületes, feddhetetlen jellemű és igazi közszeretetben álló székely főúr nyitotta meg, kit a gyűlés elnökéül, dr. Keresztes Károlyt pedig jegyzőjéül választott meg. Báró Szentkereszty Béla a következő beszéddel nyitotta meg a gyűlést: A trianoni békekötés ratifikálásával elszakítva anyaországunktól, Romániához lettünk csatolva és most azért gyűltünk össze, hogy a békekötésben a kisebbségeknek biztosított jogok érvényesítésére szervezkedjünk és megválasszuk azokat, kik a Magyar Szövetség központjában minket képviseljenek. De hogy eredményt érjünk el, szükséges, hogy az a 2 millió magyar félre téve minden párt-, felekezeti, vagy személyes ellentétet, egyesüljön a magyarság kulturális, közgazdasági és szociális érdekeinek védelmére. Szükséges, hogy azok iránt, kiket ma megválasztunk a Magyar Szövetségben való képviseletünkre, teljes bizalommal viseltessünk. És szükséges, hogy itt maradjunk, dolgozzunk, hogy kultúránkat, mezőgazdaságunkat, iparunkat, kereskedelmünket fentartsuk és fejleszszük. Mert az a föld, amely lábunk alatt van, ez a miénk, de ha kihagyjuk -es úszni magunk alól, elveszett örökre. Mindenki gondolja meg, hogy, ,a nagy világon kívül nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élned halnod kell!* * A szűnni nem akaró éljenzés után dr. Török Andor emelkedett szólásra és a következő beszédben ismertette a Magyar Szövetséget: A Romániához csatolt magyarság egységes megszervezése régóta érzett szükségesség. Másfél esztendeje már, hogy e felől az eszmecsere folyik, de a magyarság vezető embereinek túlnyomó többsége abban a meggyőződésben volt, hogy ennek nem lehet ideje és célja addig, amíg a béke- s szerződések nemzetközi jogi hatállyal nem tisztázzák az itten magyarság helyzetét, mert ellenkező esetben egy ilyen berendezkedő állásfoglalás a magyarságom úgy Magyarországgal, mint Romániával szemben ferde és visszás helyzetbe hozná. A fajunkat jellemző egyeneslelkűség és férfias becsületérzés nem engedte meg, hogy kétszínű játékot folytassunk. Most, a trianoni békének úgy a magyar, mint a román parlamentben történt ratifikálásával az átcsatolt magyarság új helyzet elébe van állítva. Két millió magyar lett átcsatolva Romániához és ezek a békeszerződés értelmében teljes jogú román állampolgárokká lettek. Mi ennek a megváltozott állampolgárságnak törvényes kötelezettségeit legálisan elismerjük, de egyúttal követeljük a velejáró jogokat is. E jogokat számunkra Románia alkotmányán, az 1866-iki alaptörvényen felül az 1918. dec. i gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatai és a békeszerződés kiegészítő részét képező 1919. dec. 9-i párisi külön egyezmény biztosítják. A gyulafehérvári határozatok 1. pontja kiköti a teljes nemzeti szabadságot mindenik itt lakó nép számára és hogy mindenik nép a saját nyelvén vezethesse magát saját kebeléből választott egyének által. Az 1919-i párisi egyezmény pedig a Romániába kebelezett nem román nemzeti kisebbségek jogait biztosítja. Bár ezekből a nekünk biztosított önkormányzati és önrendelkezési jogokból a lefolyt 2 év alatt úgyszólván semmit sem kaptunk meg, mégis bíznunk kell a jog, törvény és igazság diadalában, amelynek kiküzdésére azonban a magyar kisebbség egyesített munkája, törekvése is szükséges. Szükséges a magyarságnak oly elhelyezkedése az új román állam keretei között, amely biztosítja a magyarság zavartalan továbbfejlődésének lehetőségét faji, nyelvi, gazdasági és művelődési téren. Ilyen lehetőséget ad nekünk a békeszerződés, mely nemzetközileg biztosítja a magyar nemzeti kisebbség létjogát és az új állammal szemben való közjogi állását. Hogy ezzel a joggal gyakorlatilag is élhessünk, ahol szükséges a magyarság egész egyetemességét magában foglaló szervezetnek megalakítása. Ez a létesíttendő szervezet a Magyar Szövetség, amelynek Háromszék megyei tagozatát most akarjuk megalakítani. A Magyar Szövetség egy oly szervezet akar lenni, amely magában foglalja az egész magyar ságot, szegényt és gazdagot, ki- 1 csínyt és nagyot, a városok és faluk népét kivétel nélkül mindenkit, aki magyarnak vallja magát nyelvében, szellemében és műveltségében. Nem politikai pártot, mondjuk egy „Magyar párt”-ot akarunk alapítani, hanem minden párton és osztályellentéten felülemelkedő szervezetet, amelyben különböző pártállású és meggyő- I ződésű egyének egyesülhetnek , egyetlen politikai gondolatban: a romániai magyar kisebbség jogi, gazdasági, kulturális és szociális ■ érdekeinek együttes megvédelme- s zésében. Ez a Szövetség, illetőleg ennek választott vezetősége kell hogy képviselje a magyarságot úgy a román állam kebelében, a román politikai és gazdasági fak- t torokkal, kormánnyal, hatósággal szemben, valamint nemzetközi vonatkozásban, mint a békeszerző- désileg elismert kisebbség képviselete. A magyarság ilyen szervezetea következőképpen lesz megalkotandó : Minden vármegye magyarsága választ minden 20.000 lélek után egy megbizottat; ezek a megbízottak egy később összehívandó kolozsvári nagygyűlésre összejönnek és ott az egész romániai magyarság képviseletében megalakítják a „Magyar Szövetséget és megalkotják a szervezeti szabályokat, melyek a kormánnyal jóváhagyattatnak,ugyanakkor megválasztják a Szövetség vezető központi bizottságát. Ezen állandó központi bizottság, vagy igazgatóság mellé minden megye magyarsága állandó megbízottakat választ a Szövetségi Tanácsba és pedig