Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-02-26 / 17. szám

J 17. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXIX. évfolyam. Szombat, 1921. február 26. Előfizetési árak: Égése évre... 80 Lei Félévre........... 40 Lei Hegyed évre 20 Lei Egy hóra _ 8 Lei Egyes szám, 1 Leu. Szerkesztőség : Csiki­ utca 8. szám. OÖCXiOOÖÖÖOOOÖOOOÖÖÖömXKXXXXKXXK&iÖOOOÖIKKl Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. mmmm Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy tin Csiki­ utca 8. szám. Felhívás. A „Székely Nép“ régi tu­dósító gárdája az idők folya­mán annyira megapadt, hogy lapunknak új vidéki tudósí­tókra van szüksége. Lapunk önzetlenül áll a háromszéki székelység szolgálatában és sajnos, anyagi eszközei nin­csenek arra, hogy a vidé­ken külön, fizetett tudósító­kat tarthasson. De mint a múltban, úgy most is bizo­nyára akadni fog minden községben egy-egy tollfor­gató ember, ki időnkint a falujában előforduló esemé­nyekről tudósíthassa lapun­kat , így az egész várme­gyét. Még az esetleg jelen­téktelennek látszó kisebb eseményekről (gazdaköri te­vékenység, kulturmunka, esetleges szerencsétlenségek stb ) itt tudósításokat is szí­vesen fogadunk. Tisztelettel kérjük mind­azokat, kik lapunk rendes tudósítói óhajtanának lenni, szíveskedjenek ezirányú kész­­ségüket lapunk szerkesztő­ségével egy levelező lapon tudatni a ebben az esetben lapunkat címükre díjtalanul tisztele­ pédányképen azon­nal megindítjuk s a tudósí­tásokkal felmerülő költségei­ket (bélyeg, stb.) megtérítjük. Azt szeretnők, ha a vár­megye minden községében akadna valaki, a­ki tudósí­tója lenne lapunknak, hogy igy annál inkább szolgálhas­suk közönségünk érdekeit s részletes és bő híranyag ál­lana rendelkezésére. Kérünk tehát mindenkit, a­ki szerény ellenszolgálta­tásunk fejében kész lenne rendes tudósításokkal lapun­kat ellátni, ne sajnálja he­tenkint azt a pár percnyi fáradtságot, a mi egy kis tudósítás megírásához szük­­­séges s ezzel önzetlen és köz­érdekű szolgálatot teljesít vármegyénk lakosságának.­­ Apponyi a királykérdésről. B udapest, febr. 25. Apponyi az „Amerikai Magyar Népszavá"­­ban cikket ír a magyar király­kérdésről. Szerinte: az élő és le nem mondott koronás király mel­lőzése forradalmi tény. A helyébe esetleg választandó új király ha-­­talma tehát nem ősi magyar jo­gon, hanem annak megszakításán és csak új, forradalmi jogon ala­pulna. A koronás király mellő­zésével nem a jogi folytonosság területére lépnénk vissza, hanem végleg áthelyezkednénk forra­dalmi alapra és ennek talajára ültetnék át a nemzet jövőjét. A Magyar Szövetség Temesváron­­megalakult T­emesvár, február 22 A temesvári magyarság vasárnap tartotta meg szervezkedő gyűlé­sét. A gyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött a Continental kavóház külön helyiségében. A megjelen­tek száma mintegy száz volt. Az egybehívók nevében Dura Szilárd bejelenti, hogy Szabolcska Mihály, a­kinek az értekezleten elnökölni kellett volna, beteg­ét nem hagyhatja el az agyat. Az­­ értekezlet elnökéül helyette F­ü­­l­öp Béla dr.-t ajánlja, a­mit el­fogadtak. A­z elnök kérte az értekezle­tet, hogy hallgassa meg Dun dr. szavait, utána pedig bölcs higgadtsággal hozza meg hatá­rozatait. D­ura dr. felolvasásában rá­mutatott, hogy a szervezkedés céljai reálisak, útjai egyenesek és azért szervezkedünk, hogy mint nemzetiségi kisebbség a nekünk biztosított jogokat gya­korolhassuk, első­sorban pedig, hogy nyelvünket és kultúránkat szabadon használhassuk és mit i­s vélhessük. Törekvéseink törvé­nyesek, jogosak és becsületesek. Ezután azt fejtegeti, hogy min­denkit olyan nemzetiségűnek kell elfogadni, a­milyennek kultúrája, nyelve és érzése alapján vallja magát, mert a nemzetiség sem fajhoz, sem államhoz nincsen hozzákötve. A kultúra világában ezután is termelők és alkotók akarunk maradni. E­zután a kolozsvári szervez­kedésről szól és indítványozza, hogy a temesvári magyarság csatlakozzék az erdélyi vezérek által kezdeményezett mozgalom­hoz és a következő határozati javaslatot terjeszti elő. A temesvári magyarság az erdélyi magyarság szervezkedő mozgalmához csatlakozik és an­nak ideiglenes programját el­fogadja. Kimondja, hogy először előkészíti a temesvári magyarságot a kisebbségi politi­kai és kulturális jogok érvényesí­tésére és előkészíti a Temes­vár területén lakó minden ma­gyar nemzetiségű polgárt magá­ban foglaló szövetség megala­kítását. M­ásodszor e célból megvá­lasztja az itteni választmányt, a­mely az alakuló ülést elő fogja készíteni és addig is az itteni magyarság,érdekeit a hatóságok előtt képviseli. A választmányba ajánlja elnökül, Szabolcska Mihályt, alelnökül Fülöp Béla dr.-t és Dura Szilárd dr.-t, tit­károkul pedig Újvári Béla dr.-t és Kubán Endre hírlapírót. A Kolozsvárott tartandó or­szágos alakuló gyűlésre kikül­dött megbízottaknak Szabolcska Mihályt és Fülöp Béla dr.-t, helyettesekül pedig Pogány Mi­hályt és Székely Lászlót ajánlja. A határozati javaslatot egy­hangúig elfogadták. Pétervárt elfoglalták az ellenforradalmárok Kopenhága, február 23. Oroszországból újabb na­gyobb szabású ellen­forra­dalom híre érkezik. Pétervárt elfoglalták az ellenforradal­­m­márok, Moszkvában pedig Antonov volt népbiztos . 50.000 ellenforradalmárral­­ fellázadt a szovjet­ uralom ellen. Kopenhága, február 123. A bolsevisták kísérletei, hogy Pétervárt az ellen­­forradalmároktól visszafog­lalják, nem sikerültek. A felkelők az egész várost birtokukban tartják. Tájékoztató a bonbeváltásról. A sepsiszentgyörgyi pénzügy­­igazgatóság közli : kifizetés csakis a beváltási mi­­velet első alkalmával működött köz­ségi beváltó bizottságok útján fog történni és pedig a pénznek Kht. adóhivataltól történt átvétele után 15 napon belül és erről a legszélesebb körű hirdetés teendő közzé. Kifizetések csakis a beváltó bi­zottságok pénztárnokai által fognak eszközöltetni. A beváltó bizottságok az Hit­szegeknek birtokában azonnal meg­kezdik az egyenkénti kifizetést az alábbi eljárás szem előtt tartása mel­­ett a kiadott nyugták alapján. A községben a kifizetés csakis j­ogosultak vagy meghatalmazottjaik­­nak kezében fog történni, mely utóbbi esetben a meghatalmazások az illeté­kes hatósággal közvetlen a községi elöljáróság által igazolandók, a mely meghatalmazás a nyugtához csato­landó. Minden nyugta hátlapján az összeg felvétele elismerendő ráírva a nyugta hátlapjára „A jelen összeget átvettem“, kelet és azután aláírás. Az elhalt vagy eltűnt nyugta tu­lajdonosoknak járó összegek egy név­szerinti kimutatásba foglalandók, a­mely kimutatásban feltüntetendő az illető neve, a nyugta száma és a kifizetendő összeg s ide beszállítandó, hogy azok az illetők javára letétbe helyeztessenek. A­kik nem jelennek meg pénzük átvétele végett az előírt határidőben, a rendelkezésükre letétbe helyezendők a sepsiszentgyörgyi kir. adóhivatal­nál, a letéti nyugták pedig egy egyé­nenkénti kimutatás mellett megőrzés végett a Pénzügyigazgatóságnak adan­dók át. A többleteket tartalmazó nyugták közül csak azok fizetendők ki, a­melyek jóváhagyattak a valuta­egy­ségesítő bizottságok által, mely bizott­ságok az illetékes nemzeti bankok fiókjai mellett működnek. Ha a bizottság nem fogadta volna el a nyugtában kitüntetett teljes több­letet, az esetben a bejelentett összeg 40°/%-a és az elfogadott többlet tel­jes összege fizetendő ki a vonatkozó nyugta visszatartása mellett. Azok a nyugták, melyek a bizott­ság által elutasított többleteket tar­talmaznak, csak a bejelentett összeg­nek 40%-a erejéig fizetendők ki, a nyugták visszatartása és a kimutatás­hoz leendő csatolása mellett. A­mi a beváltó hivatalok és köz­ségi beváltó bizottságok által elfoga­dott többleteket illeti, a­melyek után a 60% is kifizettettek, azok igazol­taknak tekintendők, kifizetendő lévén a 40%-os hátralék úgy, a bejelentett mint a többlet után. A 40%-os hátralék kifizetése alkal­mával a nyugták tulajdonosai igazolni tartoznak összes folyó és hátralékos állami, megyei és községi köztartozá­saik kifizetését, azoknak nyugtái a­kik ezt nem igazolják, semmi körül­mények között nem lévén kifizethe­tők. A folyó ki nem vetett köztarto­zások az előző kivetések alapján a folyó negyed végéig esedékes ösz­­szegeikben szintén befizetendők. Az 5%-os beváltási díj mind­azoktól levonandó, a­kik 100 000 koronán felüli összegeket jelentettek be, mely összegekben benfoglaltatha­­tók az annak idején bejelentett 10.000 koronás bankjegyek is, melyek Utóla­gosan lettek beváltva és a melyekről a beváltó hivatalok és bizottságok írott nyugtákat állítottak ki. Az 5% os beváltási díj a bankok­tól is beszedendő, még­pedig az egész beváltásra hozott összegek után, ter­mészetesen a­mennyiben 100.000 koronát meghaladtak.

Next