Székely Nép, 1925 (43. évfolyam, 1-102. szám)

1925-01-04 / 2. szám

2. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy. / Előfizetési Arak: Egész évre_ 120 Lei _Mbw_ _ 60 Lei Negyed évre 30 Lei Egy hóra _ 10 Lei Egyes szám 2 Leu. Szerkesztőség : Piata Avarescu No. 4. XLIII. évfolyam. Vasárnap, 1925. január 4. Fzöfizetésekket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Piata Avarescu. No. 4. Szerkesztőségi telefon számai 8. Megjelenik hetenkint kétszer, csütörtököm óm vasárnap. Jó magyar. (Fams.) Akik közelről is­merik, jó magyar embernek tartják Koós Károly mérnök­­építészsztánai birtokost, ép­pen ezért a magyarság egy­sége érdekéből jobban tette volna, ha Kalotaszeg népé­hez intézett röpiratát nem teszi közzé. Jobban tette volna, ha nem üti meg a nagydobot, melyet hogy meghalt Kalotaszeg népe azt még elhisszük, de viszont azt is reméljük, hogy na­gyobb visszhangra nem fog találni. Kár volt megpengetni az ellenzéki hangot, mely annyi­val is inkább visszatetszőbb a magyar kisebbség előtt, mivel csak tartalomnélküli hang, hangoztatva, hogy mit □em akar, de arról, amit akar, programmot nem ad. Az eggyé tömörült Magyar Pártból kiragadni egy arany­iig csekély töredéket és at­tól kérdezni, hogy akartok-e az egységgel szemben ellen­zéket alakítani, mert ha igen, ottan vagyok én és társam vezéreknek , felhívni a kis töredéket ellenzéknek, hát bizony ez nem egyéb, mint erőszakos törekvés az egy­ség megbontására, ezt tenni új hazánkban jó magyar em­bernek nem szabad. Hisz sokan vannak az új hazában számottevő férfiak, kiknek háta megött állnak annyian, mint Kalotaszeg népe, vezetik is a mögöt­tük állókat, de nem szét­húzásra, hanem a magyar egységre. Vájjon nem akarja-e a Magyar Párt vezetősége ugyanazt programmjába fel­venni és keresztül vinni, amit a sztánai remete akar ? Vájjon nem lett volna-e üdvöstibb, ha Kalotaszeg népe helyett röpiratával a Magyar Párt már megválasz­tott vezetőségéhez fordul, felfejtve abban, hogy a ma­gyar kisebbség­­érdekéből mit tart­ szük­ségesnek,­­a munkaprogrammba felveen­dőnek, hisz minden magyar­nak joga van véleményét nyilvánítani, de a széthúzás magját hinteni el anélkül, hogy sejtetné is, hogy mit akar, erre a jogot a magyar kisebbség érdeke nem szen­tesíti. Míg nem látjuk azt, hogy a Magyar Párt vezetősége megfelel-e, vagy nem a bele­helyezett bizalomnak, addig amíg ezelőtt a vezető meg­választása kérdésében más nézetet vallott minden jó magyarnak legalább is vá­rakozó álláspontra kell he­lyezkednie. Azon nem remélt esetben, ha a vezetőség a hozzá fű­zött reményeknek nem fe­lelne meg, lehet vétót kiál­tani. Reméljük, hogy Kalota­szeg magyar népe és veze­tője nem fog széthúzást idézni fel a Magyar Pártban ; hisszük és reméljük, hogy Kalotaszeg népének vezetője is belátja a magyarság egy­­ségében résiv­eibet és még csak emelgetett ellenzéki zászlaját nem bontja ki. Ezt tőle, mint jó magyar ember­től elvárja minden jó magyar. Úgy legyen ! Tárca. A tizedik századból való a karácsonyi szokások eredete. Mikor Nagykarácsony előesté­jén, a fényben úszó karácsony­fa óta letelepedtünk, hogy régi tradi­cionális szokás szerint kedves családi meglepetéseket leplezzünk le, bizonyára nem gondoltunk arra, milyen régi keresztény utasnak hódolunk. A gyermekek­nek már évszázadok előtt ked­ves és sóvar szívdobogással várt pillanata volt a karácsonyest, vagy ahogy nagyon régen hívtak : .Vigilia nativitatis Curiat“. A feldiszitett és kivilágított­­ka­rácsonyfa" egy többé-kevesebé sudár tenyőceemete, már nagyon régi szokás, de egész biztosan nem állapítható meg, mikortól ered. A legenda szerint még Adel császárné korából ered a kilen­cedik századból. A később szentté avatott Adel 11. Rudolfnak, Bur­­­gundia királyának volt a tanya. Mar nagyon fiatalon feleségül vette a szépséges király kisasz­­szonyt Lotar, Olaszország királya, de már 19 éves korában öz­veggyé lett.­­ A fiatal özvegyre nehéz na­pok virradtak. Berengár, Ivrea orgrófja, bandita módon megtá­madta a védtelen bús özvegyet, elrabolta országát és koronáját, s­ót magát pedig csecsemő gyer­­­­mekével penészes börtönbe ve­tette. Mikor pedig azt hitte, hogy a szép kis özvegy már megpuhult, vissza akarta neki adni országát és koronáját, ha feleségül megy fiához. Adél az ajánlatot vissza­utasította. Nemsokára azonban­­ Adél udvari papjának sikerült a­­ fiatal özvegy királynét börtöné­ből kiszöktetni s két komornája kíséretében lopva, rejtett utakon Canossa várába kalauzolta. Nél­­külözésteljes barangolásukban egy sürü erdőben rájuk estele­dett. December 24-ike volt, te­hát karácsonyest. Tüzet raktak egy nagy fenyőfa alatt s a cse­kély kiséret annak ágaira akasz­totta fel az özvegy és folyton sirdogáló királynénak szánt meg­lepetéseket. Néhány narancsot és egy kevés fügét. Ez volt az éh­séggel küzdő karavánnak a leg­kedvesebb meglepetés. Itt az erdő mélyén, lobogó tűz mellett, a fenyőfa alatt tartotta az udvari pap karácsonyi miséjét is s a vallásos Adél imája közben meg­fogadta, ha Isten szerencsésen céljához segíti, a fenyőfas ka­­rácsonyestét minden évben meg­­ünnepli. Reggelre kelvén, hó esett és beborította szállongó piheivel a karavánt és karácsonyfát. A karácsony éji táborozás még a melegen beburkolt csecsemő­nek sem ártott. Két nappal ké­sőbben Canossába érkeztek, ahol meglepő híreket hallottak. I. Ottó császár nagy sereg élén sietett segítségére az elűzött Adélnak. Berengárt megverte és Adélnak visszaadta országát és koronáját. Hálából Adél feleségül ment Ottó császárhoz s örök emlékül or­szágában elrendelte a fenyőfás karácsonyest megünneplését. A régi karácsony szinte Szilveszterig tartott vig mulatozás közben. A szilveszteri murik Olasz­országból jöttek be hozzánk, ahol azt tánccal, mókákkal és nagy ivasokkal ünneplik meg máma is, de nem Szilveszter estének hívják, hanem az „év fejének“ (capo d’anno). Minálunk a Szilvesztert régen szintén másképp hívták, „bővet estéjének“. A bövetesti vacsora után 11 órakor egy nagy tálat hoztak tele vízzel és kanalakkal. Az ólmot a kandalló füzénél meg­olvasztották s a vizbe dobták­ A megmeredt ólomrög formájából * találgatták ki a régi magyar kisasszonyok, ki lesz a jövendő­belijük ? Azért hívták bővet napjának, mert akkor kívántak egymás­nak — újév éjszakáján — „egész­ségben és javakban bővet.* (Abundantiam sanitatis et bo­norum.) B. J. Szőnyegáruház Brassó, Búzasor 8. sz. Mindig raktáron: Szőnyegek, Függönyök, Asztal- és ágytakarók, Divántakarók, Bútorszövetek, Madracgradit és Késs madracok. SST Sziveslsedeenels: ro­egrtelsixiteni too feiraka/taizilsa/t. Ha mindennap megemlékeznének az összes ma­gyar lapok az állásnélküli magyar tisztviselők és ezek közül elhal­tak özvegyeinek sorsáról, akkor is csak köteles feladataikat tel­jesítenék, mert elsőrendű felada­taik a jogok teljesítésének kö­telezettsége kérdését felszínen tartani. Az annyiszor bizonyított tényt, hogy a volt magyar tisztviselő­ket az eskü letétele kérdésében semmiféle mulasztás nem terheli, ez alkalommal nem célunk ismé­telni. A megszállás és békekötés körülményei ezen álláspontunkat kellően bizonyítják. Elég annyit hangsúlyozni, hogy az elődállamoknak a tisztvise­lőkkel szemben fennállott köte­­­­lezettségei az utódállamokra­­ átszállottak, ennek ellenkezőjét vitatnine­ű­lene.ABSnek tucat­ban van a kormány is, hisz a

Next