Székely Nép, 1942. október-december (60. évfolyam, 222-295. szám)
1942-10-01 / 222. szám
A. Gőzellátás A vágómarha ára. A közellátásügyi manaszter rendelete érténmében a Magyar Állat ésÁllatitermékek Kiviteli Szövetkezete (MÁSZ) a termelő gazdaságok és kereskedők által levágás céljára szállított és a szállítás ideje alatt teljesen koplaltatott vágómarhákért a Budapest—ferencvárosi közvágóhídon történő átvételnél élő sutykilogrammomként — étkezési súly szerint — a következő árakat köteles fizetni: II. osztályú ökör 1.60, III. osztályú ökör 1.38, II. osztályú bika 1.54, II. osztályú bika 1.33, II. osztályú tehén 1.49, III. osztályú tehén 1,28 pengő. A MASZ az itt megállapított átadási áron felül köteles a termelőnek, illetőleg a kereskedőnek megtéríteni a feladástól kezdve a vasút által felszámított összes költségeket és a termelő által viselt és igazolt hivatalos költségeket, továbbá a megállapított apadótérítéseket. Azoknál a vágómarhaszállítmányoknál, amelyek a feladástól számított 48 órán túl érkeznek, az érkezési súly után a MÁSZ az alábbi súlyapadást köteles téríteni : 48 órán túl, de 72 órán belül érkező szállítmányoknál 2 százalék, 72 órán túl, de 96 órán belül érkező szállítmányoknál 4 százalék, 96 órán túl, de 120 órán belül érkező szállítmányoknál 5 százalékot. A Csík, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely vármegyéből érkező szállítmányoknál a MASZ a fent közölt sulyapadon felül a szállítási időre való tekintet nélkül 3 százalék gulyapadot köteles téríteni. Borkereskedők fel nem használt pincéinek és üres hordóinak igénybevétele. Miniszteri rendelet értelmében a borkereskedő tulajdonában lévő, vagy általa bérelt bor, vagy melléktermékeinek elhelyezésére teljes mértékben ki nem használt pincét, valamint bor befogadásáa alkalmas hordókat, ha azokat a kereskedő a szőlészeti és borászati felügyelőnek felszólítására a felszólítástól számított 8 nap alatt használatba nem veszi, köteles a kijelölt személynek a megszabott időben a pincét, vagy a hordót használat céljából átengedni. Ha a borkereskedő a felszólításnak eleget nem tesz, az érdekelt fél kérelmére a főszolgabíró (polgármester) a kereskedőt a pince, valamint a hordók haladéktalan átengedésére kötelezi. * A must besűrítésének engedélyhez kötése. Miniszteri rendelet értelmében az 1942. évi termésű mustból besűrített mustot csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad előállítani. Termelők saját termésű mustjukat saját üzemeikben, saját termésű mustjaik és boraik feljavítására engedély nélkül is besűríthetik. Az engedély iránti kérelmet az illetékes szőlészeti és borászati kerületi felügyelő útján kell előterjeszteni.* A kisipari árszabályozás módosítása. A m. kir. közellátásügyi miniszternek az Iparosok Országos Központjához intézett leirata értelmében az egyéni rezsikulcs kiszámítását 1942. szeptember hó 16-étól csak azok a kisiparosok vezethetik, akik a rendeletben felsorolt üzleti könyveket (pénztárköny, bizonyos esetekben megrendelési könyv és munkabérnyilvántartási könyv) legalább 1942. január 1-e óta vezetik. A kiszámított egyéni rezsikulcsok azonban nem haladhatják meg a rendelet mellékletében szakmánként feltüntetett legmagasabb rezsikulcs százalékát. A rendelet irányrezsikulcsokat is tartalmaz, amelyeket minden kisiparos külön igazolási kötelezettség nélkül is alkalmazhat. A hadbavonult kisiparosok üzemei előnyösebb elbírálásban részesülnek ,a rezsiköltségek elszámolása tekintetében. * Nem lehet meghosszabbítani a lejárt cipőutalványokat. Felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy az érvényben lévő rendelet szerint a cipőutalványt annak tulajdonosa csak a kiállítást követő hónap utolsó napjait válthatja meg. Az utalványt tehát a hatóság nem hosszabbíthatja meg. " 1942 OKTÓBER 1 Székelyudvarhely jövő évi költségvetése A város adóssága ez év végén 222 ezer 87 pengő Székelyudvarhely, szept. 80. Amint már jelentettük, Székelyudvarhely megyei város szombaton rendes közgyűlése foglalkozott a Fitó Ferenc dr. polgármester költségvetési előirányzatával- Ez a költségvetés, tavaly igen gondos és jóakaratú munka, megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. A múlt évi városi háztartás költségvetését, amint ismeretes, a belügyminiszter 75 százalékos községi pótadóval és 6 százalékt kereseti adóval hagyta jóvá. Eszerint a szükséglet 622 ezer 500 pengő, a fedezet pedig 516,243 pengő. Az elmúlt évben a város költségvetésében tehát 106,338 pengő hiány mutatkozott Jövő évre a szükséglet 751,951 pengő, a fedezet pedig 659,169 pengő, a hiány tehát 92,702 pengő, néhány ezer pengővel tehát kevesebb fs, mint az idei költségvetés. Viszont emelkedett a szükséglet, minthogy az OTI 150 ezer pengős kölcsöne is a költségvetésben foglaltatik, amelyet bérházépítésre használna fel aváros. Általános igazgatásra, vagyis a város vezetésének fedezésére a szükséglet 234 ezer 724 pengő, amely nagyjában egyezik a múlt évben a belügyminiszter által jóváhagyott költségvetéssel. A városépítés, utak, terek, járdák gondozása 156.047 pengőt tesz ki, közegészségügyre 46.057, közoktatásra, közművelődésre, vallosfelekezetre 85.130, szegényügyre, népjólétre 12.220, közélelmeiésre 45.470, leventealapra 4800, magyar norma részére 15.800, idegenforgalmi alapra 1500 pengőt vett fel. Megjegyezni kívánjuk, hogy az idegenforgalmi alapra nagyobb összeg felvétele válik a jövőben szükségessé, minthogy a városnak az idegenforgalma ez évben is emelkedett s az ezzel kapcsolatos tennivalók is egyre jobban szükségesek. Ez nagyjában a város költségvetése s nem érdektelen ellapozni az egyes tételek között sem, amelyekben az idei évhez viszonyítva változások történtek. Nagyjában a személyi járandóságokban nem történt nagyobb változás. Ami van, azért, mert a belügyminiszter tanácsnoki és aljegyzői állást rendszeresített a városná. Az állásokra az egyre növekvőben levő munkatöbblet miatt nagy szükség van. A közigazgatás, egyéb előirányzott költségei nagyjában megegyeznek az idei költségvetéssel. Emelkedés nagyrészt azoknál a tételeknél történt, ahol a napszámbérekről van szó. Amint jól tudjuk, a napszámbérek mind jobban emelkedőben vannak s ez a város háztartási szükségletét megnövelte. A közegészségügyi igazgatásra 1093 pengő többlet mutatkozik, ami érthető is, hiszen az állam legnagyobb munkáját napjainkban a közegészségügy javítása teszi ki. Új kutak létesítésére 4570 pengővel több szerepel a költségvetésben, valamint a vízlevezetők építésére is 5610 pengő a többlet Mindkettő igen fontos tétel, mert jó tudjuk, hogy a város kutak és vízlevezetők dolgában igen rossz helyzetben van. A közművelődési intézetek és egyesületek segélyezésének összege nagyjában hasonló az ideihez. Többletet a sportegyesületek segélyezésére fordítandó 1400 pengő okoz. A közélelmezésre fordítandó összegek tekintetében ugyancsak nincsen változás. Közterek fenntartására a múlt évi 2500 pengő helyett 4000 pengő szerepel a költségvetésben. Szerepel a költségvetésben a strandfürdő és uszoda létesítése is 15 ezer pengővel. Gyalogjárók fenntartására 8640 pengő többlet mutatkozik. A leventeegylet segélyezésére1000 pengőt, a levente sportpálya fenntartására 3600 pengőt vett fel a város, műtárgyak fenntartására 3300 pengő szerepel. Feltünteti az előirányzat a város 1943. év végén fennálló tartozáait is, ami 222 ezer 87 pengőt tesz ki. Mit végzett az Erdélyrészi Hangya két év alatt a földművelő népért? Marosvásárhely, szept. 30. Erdélyt kifosztva hagyták el volt urai két évvel ezelőtt. Minden megmozdítható értéket magukkal vittek s a népet bizony jórészt csak az öröm és a felszabadulás százféle boldogsága éltette. S ahogy kezdett megindulni a kétheti ünneplés, készülődés, örömmámor után az élet, újra be kellett rendezni Erdélyt. A városokról gondoskodtak a hatóságok, a falvak népét azonban nem tudták volna kielégíteni, annyi szükség mutatkozott. És ekkor jöttek a szövetkezetek. Újra berendezték a raktárakat, újakat állítottak fel, vonaton, szekéren, tehergépkocsin szállították a közellátáshoz szükséges élelmiszereket és a sok iparcikket. A falvakban tovább dolgoztak a régi szövetkezetek s újak nyíltak, hogy kielégítsék a szükségletet. Aki ismeri Erdély földrajzi helyzetét s közlekedési viszonyait, az tudja, milyen nehézségeket kellett legyőznie annak, aki a szétszórt falvak közellátsát megoldotta, ha csak a legnagyobb vonásokban is. Ma új élet indul: a romok helyén, mert az erdélyi Hangya szövetkezetek friss erővel és önállóan, a helyzet pontos ismeretében dolgoztak Az anyagokat, a terményt és a sok árucikket azonban pótolni kellett. Hogy Erdély önellátása megvalósuljon, nagy feladatokat vállalt az Erdélyrészi Hangya a termelés és annak előmozdítása terén is. Megkezdte a hízlalási kölcsönök kihelyezését. Szarvasmarha és sertéshízlalás céljaira folytatólagosan két és félmillió pengőt juttatott a falusi gazdáknak, ezenkívül pedig tíz vagon tengerit és ötven vagon árpát osztott ki százötvenötezer pengő értékben. A közellátás biztosítását székely ember „tartónak” nevezi azokat, akik nem keresnek, illetve akik hasznos munkával nem tudnak hozzájárulni a létfenntartáshoz. A gyenge gyermekek és az öregek azonban már nem „tartók” többé, mert szép eredménnyel tudják hasznosítani eddig haszontalan erejüket. A havasi gyümölcsök értékesítésével munkaalkalmat nyújtott az Erdélyrészi Hangya a falusi nép gyermekeinek és az öregeknek. A gyümölcsgyűjtő és feldolgozó telepeken már több, mint kétmillió pengőt fizettek ki a gyűjtőknek. Ez az összeg éppen a legszegényebb földművescsaládok életszínvonalát javította. A gyümölcs és a termények azonban a továbbiak során is jövedelmet biztosítanak a népnek. A feldolgozásban nincstelen székely munkások foglalkoznak az Erdélyrészi Hangya ipartelepein, a fogyasztásból származó haszon nagy része pedig a vásárlási visszatérítések révén a szövetkezeti tagokhoz jut. A gyámüzemek a havasok, a szántóföld és a konyhakertek minden értékes anyara több, mint százezer pengő befektetéssel nagy sertéshizlaldát állított fel Szamosújváron s Erdély különböző pontjain, más telepeken is megindult a vágóállatok hizlalása. A gazdák okkal nagyobb haznot érnek el így az állatok értékesítésével, mint eddig. Nincsenek kitéve a baromvásárok zsidó alkuszainak, a kupecek nem csaphatják be a termelőt, mert a szövetkezeti ellenőrzés és az értékesítés megszervezése ezt kizárja. gát átveszik és feldolgozzák. Murokország, a Nyárádimente konyhakertészeteinek termése újra piachoz jutott a szövetkezeti munka során s ugyancsak hasznot jelent a nép számára a tojás és tollértékesítés munkája is. Az iskolásgyermekek szabad idejét is hasznossá tette a szövetkezeti hálózat. A fúró-faragó őstehetségek már nemcsak a saját szórakozásukra barkácsolnak, a faragókés és a fa külön hasznot jelent a falvak ifjúságának. Kibéd, Szöröm Eléd és Makfalva faragótanfolyamain 131 székely gyermek vett részt és faragott mintegy ezerötszáz népművészeti dísztárgyat és játékszert. Ezekért több, mint négyezer pengőt fizetett az Erdélyrészi Hangya, a tanfolyamok költségei pedig közel tizenkétezer pengőt tettek ki. Az Erdélyrészi Hangya oktató iparművészt vitt a falvakba, ingyen faanyaggal és szerszámmal látta el a gyermekeket, megvásárolta tőlük a faragott tárgyakat és a végén még jutalmat is osztott ki közöttük. Tankönyveket, füzetet, sokan ruhát vásároltak a faragótehetségükkel keresett pénzen. A falusi szövetkezeti könyvtárak megszervezése, olcsó népnevelő lap kiadása, tanfolyamok rendezése, földmíves ifjak kereskedelmi kiképzése és még számtalan munka folyik ma Erdélyben a földmíves nép érdekében. Az elhanyagolt, huszonkét év alatt kisemmizett és fejlődésében visszaszorított nép számára ma az Erdélyrészi Hangya, szövetkezetek a kormány támogatásával megadják a haladás lehetőségeit. Anyagi megerősítés révén a nemzeti öntudat továbbfejlődését és a kettő megvalósításával a boldog fejlődés lehetőségét, amire egy évezred alatt anynyira rászolgált Erdély magyar népe. A „tartók“ is keresnek Döntöttünk ebben az iskolai évben is SZATHMÁRY és KUPÁN könyv* és papírkereskedésében vásárolunk MAROSVÁSÁRHELY Rendőrségi palota ***** *'*^'**“r rr ^rr * ** I* *