Székely Nép, 1942. október-december (60. évfolyam, 222-295. szám)

1942-10-01 / 222. szám

A. ­ Gőzellátás A vágómarha ára. A közellátásügyi manaszter rendelete ér­té­­nmében a Magyar Állat és­­Állatitermé­kek Kiviteli Szövetkezete (MÁSZ) a ter­melő gazdaságok és kereskedők által le­vágás céljára szállított és a szállítás ideje alatt teljesen koplaltatott vágómarhákért a Budapest—ferencvárosi közvágóhídon történő átvételnél élő sutykilogrammom­­ként — étkezési súly szerint — a követ­kező árakat köteles fizetni: II. osztályú ökör 1.60, III. osztályú ökör 1.38, II. osztályú bika 1.54, II. osztályú bika 1.33, II. osztályú teh­én 1.49, III. osz­tályú tehén 1,28 pengő. A MASZ az itt megállapított átadási áron felül köteles a termelőnek, illetőleg a kereskedőnek megtéríteni a feladástól kezdve a vasút által felszámított összes költ­ségeket és a termelő által viselt és igazolt hivatalos költségeket, továbbá a megálla­pított apadótérítéseket. Azoknál a vágómarhaszállítmányo­knál, amelyek a feladástól számított 48 órán túl érkeznek, az érkezési súly után a MÁSZ az alábbi súlyapadást köteles té­ríteni : 48 órán túl, de 72 órán belül érkező szállítmányoknál 2 százalék, 72 órán túl, de 96 órán belül érkező szállítmányoknál 4 százalék, 96 órán túl, de 120 órán belül érkező szállítmányoknál 5 százalékot. A Csík, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely vármegyéből érkező szállítmá­nyoknál a MASZ a fent közölt sulyapadon felül a szállítási időre való tekintet nél­kül 3 százalék gulyapadot köteles térí­teni. Borkereskedők fel nem használt pincéi­nek és üres hordóinak igénybevétele. Miniszteri rendelet értelmében a bor­­kereskedő tulajdonában lévő, vagy általa bérelt bor, vagy melléktermékeinek elhe­lyezésére teljes mértékben ki nem hasz­nált pincét, valamint bor befogadásáa al­kalmas hordókat, ha azokat a kereskedő a szőlésze­ti és borászati felügyelőnek fel­szólítására a felszólítástól számított 8 nap alatt használatba nem veszi, köteles a ki­jelölt személynek a megszabott időben a pincét, vagy a hordót használat céljából átengedni. Ha a borkereskedő a felszólí­tásnak eleget nem tesz, az érdekelt fél kérelmére a főszolgabíró (polgármester) a kereskedőt a pince, valamint a hordók haladéktalan átengedésére kötelezi. * A must besűrítésének engedélyhez kötése. Miniszteri rendelet értelmében az 1942. évi termésű mustból besűrített mustot csak a földművelésügyi miniszter engedé­lyével szabad előállítani. Termelők saját termésű mustjukat saját üzemeikben, sa­­ját termésű mustjaik és boraik feljavítá­sára engedély nélkül is besűríthetik. Az engedély iránti kérelmet az illetékes sző­lészeti és borászati kerületi felügyelő út­ján kell előterjeszteni.* A kisipari árszabályozás módosítása. A m. kir. közellátásügyi miniszternek az Iparosok Országos Központjához intézett leirata értelmében az egyéni rezsikulcs kiszámítását 1942. szeptember hó 16-étól csak azok a kisiparosok vezethetik, akik a rendeletben felsorolt üzleti könyveket (pénztárköny, bizonyos esetekben megren­delési könyv és munkabérnyilvántartási könyv) legalább 1942. január 1-e óta ve­zetik. A kiszámított egyéni rezsikulcsok azonban nem haladhatják meg a rendelet mellékletében szakmánként feltüntetett legmagasabb rezsikulcs százalékát. A ren­delet irányrezsikulcsokat is tartalmaz, amelyeket minden kisiparos külön igazo­lási kötelezettség nélkül is alkalmazhat. A hadbavonult kisiparosok üzemei elő­nyösebb elbírálásban részesülnek ,a re­zsiköltségek elszámolása tekintetében. * Nem lehet meghosszabbítani a lejárt cipőutalványokat. Felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy az érvényben lévő rendelet szerint a cipőutalványt annak tulajdonosa csak a kiállítást követő hónap utolsó napjait válthatja meg. Az utalványt tehát a ható­ság nem hosszabbíthatja meg. " 1942 OKTÓBER 1 Székelyudvarhely jövő évi költségvetése A város adóssága ez év végén 222 ezer 87 pengő Székelyudvarhely, szept. 80. Amint már jelentettük, Székelyudvarhely megyei vá­ros szombaton rendes közgyűlése foglal­kozott a Fitó Ferenc dr. polgármester költségvetési előirányzatával- Ez a költ­ségvetés, tavaly igen gondos és jóakaratú munka, megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. A múlt évi városi ház­tartás költségvetését, amint ismeretes, a belügyminiszter 75 százalékos községi pótadóval és 6 százalékt kereseti adóval hagyta jóvá. Eszerint a szükséglet 622 ezer 500 pengő, a fedezet pedig 516,243 pengő. Az elmúlt évben a város költség­­vetésében tehát 106,338 pengő hiány mu­tatkozott Jövő évre a szükséglet 751,951 pengő, a fedezet pedig 659,169 pengő, a hiány tehát 92,702 pengő, néhány ezer pengő­vel tehát kevesebb fs, mint az idei költ­ségvetés. Viszont emelkedett a szükség­let­, minthogy az OTI 150 ezer pengős kölcsöne is a költségvetésben foglaltatik, amelyet bérházépítésre használna fel a­­város. Általános igazgatásra, vagyis a város vezetésének fedezésére a szükséglet 234 ezer 724 pengő, amely nagyjában egyezik a múlt évben a belügyminiszter által jó­váhagyott költségvetéssel. A városépítés, utak, terek, járdák gondozása 156.047 pengőt tesz ki, közegészségügyre 46.057, közoktatásra, közművelődésre, vallosfele­­kezetre 85.130, szegényügyre, népjólétre 12.220, közélelmeiésre 45.470, levente­alapra 4800, magyar norma részére 15.800, idegenforgalmi alapra 1500 pen­gőt vett fel. Megjegyezni kívánjuk, hogy az idegenforgalmi alapra nagyobb összeg felvétele válik a jövőben szükségessé, minthogy a városnak az idegenforgalma ez évben is emelkedett s az ezzel kapcso­latos tennivalók is egyre jobban szüksé­gesek. Ez nagyjában a város költségvetése s nem érdektelen ellapozn­i az egyes téte­lek között sem, amelyekben az idei évhez viszonyítva változások történtek. Nagyjá­ban a személyi járandóságokban nem tör­tént nagyobb változás. Ami van, azért, mert a belügyminiszter­­ tanácsnoki és­­ aljegyzői állást rendszeresített a város­ná. Az állásokra az egyre növekvőben levő munkatöbblet miatt nagy szükség van. A közigazgatás, egyéb előirányzott költségei nagyjában megegyeznek az idei költségvetéssel. Emelkedés nagyrészt azoknál a téte­leknél történt, ahol a napszámbérekről van szó. Amint jól tudjuk, a napszámbé­­rek mind jobban emelkedőben vannak s ez a város háztartási szükségletét meg­növelte. A közegészségügyi igazgatásra 1093 pengő többlet mutatkozik, ami ért­hető is, hiszen az állam legnagyobb mun­káját napjainkban a közegészségügy javí­tása teszi ki. Új kutak létesítésére 4570 pengővel több szerepel a költségvetésben, valamint a vízlevezetők építésére is 5610 pengő a többlet Mindkettő igen fontos tétel, mert jó tudjuk, hogy a város kutak és vízlevezetők dolgában igen rossz hely­zetben van. A közművelődési intézetek és egyesületek segélyezésének összege nagyjában hasonló az ideihez. Többletet a sportegyesületek segélyezésére fordítandó 1400 pengő okoz. A közélelmezésre fordí­tandó összegek tekintetében ugyancsak nincsen változás. Közterek fenntartására a múlt évi 2500 pengő helyett 4000 pengő szerepel a költ­ségvetésben. Szerepel a költségvetésben a strandfürdő és uszoda létesítése is 15 ezer pengővel. Gyalogjárók fenntartásá­ra 8640 pengő többlet mutatkozik. A le­venteegylet segélyezésére­­1000 pengőt, a levente sportpálya fenntartására 3600 pengőt vett fel a város, műtárgyak fenn­tartására 3300 pengő szerepel. Feltünteti az előirányzat a város 1943. év végén fennálló tartozáait is, ami 222 ezer 87 pengőt tesz ki. Mit végzett az Erdélyrészi Hangya két év alatt a földművelő népért? Marosvásárhely, szept. 30. Erdélyt ki­fosztva hagyták el volt urai két évvel ez­előtt. Minden megmozdítható értéket ma­gukkal vittek s a népet bizony jórészt csak az öröm és a felszabadulás százféle boldogsága éltette. S ahogy kezdett meg­indulni a kétheti ünneplés, készülődés, örömmámor után az élet, újra be kellett rendezni Erdélyt. A városokról gondos­kodtak a hatóságok, a falvak népét azon­ban nem tudták volna kielégíteni, annyi szükség mutatkozott. És ekkor jöttek a szövetkezetek. Újra berendezték a raktárakat, újakat állítot­tak fel, vonaton, szekéren, tehergépko­csin szállították a közellátáshoz szüksé­ges élelmiszereket és a sok iparcikket. A falvakban tovább dolgoztak a régi szö­­vetkezetek s újak nyíltak, hogy kielégít­sék a szükségletet. Aki ismeri Erdély földrajzi helyzetét s közlekedési viszo­nyait, az tudja, milyen nehézségeket kel­lett legyőznie annak, aki a szétszórt fal­vak közellátsát megoldotta, ha csak a leg­nagyobb vonásokban is. Ma új élet indul: a romok helyén, mert az erdélyi Hangya szövetkezetek friss erővel és önállóan, a helyzet pontos ismeretében dolgoztak Az anyagokat, a terményt és a sok áru­cikket azonban pótolni kellett. Hogy Er­dély önellátása megvalósuljon, nagy fel­adatokat vállalt az Erdélyrészi Hangya a termelés és annak előmozdítása terén is. Megkezdte a hízlalási kölcsönök kihelye­zését. Szarvasmarha és sertéshízlalás cél­jaira folytatólagosan két és félmillió pen­gőt juttatott a falusi gazdáknak, ezen­kívül pedig­ tíz vagon tengerit és ötven vagon árpát osztott ki százötven­ötezer pengő értékben. A közellátás biztosításá­t székely ember „tartónak” nevezi azokat, akik nem keresnek, illetve akik hasznos munkával nem tudnak hozzájárul­ni a létfenntartáshoz. A gyenge gyerme­kek­ és az öregek azonban már nem „tar­tók” többé, mert szép eredménnyel tud­ják hasznosítani eddig haszontalan erejü­ket. A havasi gyümölcsök értékesítésével munkaalkalmat nyújtott az Erdélyrészi Hangya a falusi nép gyermekeinek és az öregeknek. A gyümölcsgyűjtő és feldolgo­zó telepeken már több, m­int kétmillió pengőt fizettek ki a gyűjtőknek. Ez az összeg éppen a legszegényebb földműves­­családok életszínvonalát javította. A gyümölcs és a termények azonban a továbbiak során is jövedelmet biztosíta­nak a népnek. A feldolgozásban nincste­len székely munkások foglalkoznak az Er­délyrészi Hangya ipartelepein, a fogyasz­­­tásból származó haszon nagy része pedig a vásárlási visszatérítések révén a szö­vetkezeti tagokhoz jut. A gyámü­zeme­k a havasok, a szántóföld és a konyhakertek minden értékes anya­ra több, mint százezer pengő befektetés­sel nagy sertéshizlaldát állított fel Sza­­mosújváron s Erdély különböző pontjain, más telepeken is megindult a vágóállatok hizlalása. A gazdák okkal nagyobb haznot érnek el így az állatok értékesítésével, mint ed­dig. Nincsenek kitéve a baromvásárok zsidó alkuszainak, a kupecek nem csap­hatják be a termelőt, mert a szövetkezeti ellenőrzés és az értékesítés megszervezé­se ezt kizárja. gát átveszik és feldolgozzák. Murokor­­szág, a Nyárádimente konyhakertészetei­­nek termése újra piachoz jutott a szövet­kezeti munka során s ugyancsak hasznot jelent a nép számára a tojás és tollérté­kesítés munkája is. Az iskolásgyermekek szabad idejét is hasznossá tette a szövetkezeti hálózat. A fúró-faragó őstehetségek már nemcsak a saját szórakozásukra barkácsolnak, a fa­ragókés és a fa külön hasznot jelent a fal­­vak ifjúságának. Kibéd, Szöröm Eléd és Makfalva faragótanfolyamain 131 szé­kely gyermek vett részt és faragott mint­egy ezerötszáz népművészeti dísztárgyat és játékszert. Ezekért több, mint négy­ezer pengőt fizetett az Erdélyrészi Han­gya, a tanfolyamok költségei pedig közel tizenkétezer pengőt tettek ki. Az Erdély­részi Hangya oktató iparművészt vitt a falvakba, ingyen faanyaggal és szerszám­mal látta el a gyermekeket, megvásárolta tőlük a faragott tárgyakat és a végén még jutalmat is osztott ki közöttük. Tan­könyveket, füzetet, sokan ruhát vásárol­tak a faragótehetségükkel keresett pénzen. A falusi szövetkezeti könyvtárak meg­szervezése, olcsó népnevelő lap kiadása, tanfolyamok rendezése, földmíves ifjak kereskedelmi kiképzése és még számta­lan munka folyik ma Erdélyben a földmí­­ves nép érdekében. Az elhanyagolt, hu­szonkét év alatt kisemmizett és fejlődésé­ben visszaszorított nép számára ma az Erdélyrészi Hangya, szövetkezetek a kor­mány támogatásával megadják a haladás lehetőségeit. Anyagi megerősítés révén a nemzeti öntudat továbbfejlődését é­s a kettő megvalósításával a boldog fejlődés lehetőségét, amire egy évezred alatt any­­nyira rászolgált Erdély magyar népe. A „tartók“ is keresnek Döntöttünk ebben az iskolai évben is SZATHMÁRY és KUPÁN könyv* és papírkereskedésében vásárolunk MAROSVÁSÁRHELY Rendőrségi palota ***** *'*^'**“r rr ^rr * ** I* *

Next