Székely Tanügy, 1913 (15. évfolyam, 1-20. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Maros-Vásárhely, 1913. január 1. Vele szórakozik, mikor a munka engedi: gazdakörben, olvasókörben. S verejtékes munkájának gyümölcseit értékesiteni segít. Mindent elkövet, hogy ne legyen a nép tudatlan és szegény, de legyen megelégedett, sorsának intézésére érett, a magyarságnak szivben lélekben tényezője, egyházának brizgó hive, hazájának határköve . . . így bizonyítják ezt a tények már egy évtized óta. Amióta köztudatban ment, hogy maradiságunkban pusztultunk — vesztünk nekünk pedig élni kell, hogy megőrizhessük e hazarészt a magyarnak, átköthessük vasúttal , gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekekkel, a magyar nemzet szeretetének drága gyön- t gyeivel . . . Csak tovább tanítók, népem sza-baditói! Jöjjetek a székelység támogatására tovább ! Erősítsétek jövő ezredek fundamentumát mindenütt mindannyian . . . Reátok vár a vissza ! foglalás nagy is nehéz, de gyönyörűséges munkája. Ne féljetek! Veletek van mindenütt és mindenben a segélyakció gárdája, hogy ahová a ti erőtök nem elég, segítséget nyújtson- Sigyr aztán kéz a kézben, váll a váll mellett, ha lassan is, de biztosan és diadalmasan nyomulunkelőre ! Tudom, nektek százak munkáját kell végeznetek. Annál inkább mutassátok meg, hogy helyén van a j a szivetek és eszetek , hogy hivatásotok magaslatán állva, tudjátok, miszerint e népért élni egy a haza felvirágoztatásának gondolatával De azt is tudjátok, hogyha e nép elveszett, minden elveszett. Akkor nektek sem érdemes élni . . . Adjon az Ég boldogabbul értendőt a székelynek! Máthé József, sós ügyvédnek ,,A székely kérdés és pénzintézetek“ címen tartott előadása, melyben statisztikai adatokkal mutatja ki a különböző nemzetiségi pénzintézetek operálását, fejlődését, haladását, nemzetiségi célokra fordított adományait, szemben a magyar pénzintézetek fejlődésével és azoknak árny- oldalaival. Aligha csalódunk azonban, ha azt mondjuk, hogy ennek a könyvnek legszebb és legpoétikusabb rész-t mégis az az értekezés képezi, amelyet dr. Hankó Vilmos főreáliskolai igazgató, ismert nevű író tartott e címmel: ,,A Székelyföld fürdői, természeti ritkaságai és az idegenforgalom.“ Nem hiába volt elragadtatva a nagygyűlés általa, mert még arra is felejthetlen benyomást gyakorol, aki csak e könyvből olvassa. Amint olvassuk, megjeennek előttünk a Székelyföld regényes tájai a maguk természeti kincseivel szinte érezzük az étheri tisztaságú levegő üditő erejét s halljuk a rengeteg fenyvesek zúgását, a gyógyerőt rejtő források buzogását . . Háthy csak igazi költői lélek irhat. De nemcsak költészet van benne, hanem sok gyakorlati bölcseség és tanács arra nézve, miként lehetne e természeti kincseket, látványosságokat a székely nép boldogulása érdekében legjobban kihasználni. Ezt követi dr. Hermann Antal tudós tanárnak az előbbihez hasonló irányú fejtegetése, mely szintén igen élvezetes olvasmány. Székely Tanügy A földmmvelésügyi kormány a székely kisgazdákért. A marostordai mintagazdák A földmivelésügyi kormány, illetve a miniszteri székely kirendeltség Erdélyszerte mintagazdaságokat szervezett és állított fel a falvakban s azok vezetésével megbízott egyes kisbirtokosokat. A kisebbszerű mintagazdaságok szervezésének az a célja, hogy a székely gazdák szemléltető oktatással vezettessenek be azokba a gyakorlati gazdasági ismeretbe, melyeknél elmaradásuk a legszembetűnőbben mutatkozik. Mint ilyennek a többek között különösen ki lettek emelve: a talajmivelés, a tengeri soros vetése, a búza, árpa, zab kalászosok kaszával aratása, a széna, készítés helyes módja, a burgonya és répa termesztésének nagyobb arányokban felkarolása, zöld takarmány termesztés és takarmányozás, vetőmag kiválasztása, a tengeri szemesítése és a fajták helyes megválasztása, stb. stb Buzdításul az adott utasítások végrehajtására a kiszemelt minta-1 gazdák díjtalanul kaptak : a tengeri soros vetéséhez vetőgépet, burgonya kiszemelő gépét, kedvezményes áron pedig tetszés szerinti mennyiségben: gazdaság gépeket és vetőmagvakat. A mintagazdákat a miniszteri kirendeltség szakközege a helyszínen látta el utasításokkal, mely célból tavasztól késő őszig, havonként történtek kiszállások. Marostordában a következő kisgazdák nyertek megbízást ilyen mintagazdaságok vezetésére : Csiszár Sándor kisgazda, Gyulakuta, Biró E. Dénes kisgazda, Sóvárad, György Antal kisgazda, Demeterfalva, Fekete József kisbirtokos, I . Nyomát, Székely Sándor kisbirtokos, Marosjára, Adorjáni Mózes kisbirtokos, Nyárádszentlászló, P. Szentjmártoni Bálint tanító Buzaháza, Tordai Ferenc kisgazda Marosvásárhely, Csíki István kisgazda Szentgerice, Berekméri András kisgazda Sáromberke, Molnár Benjámin kisgazda Marosszentgyörgy, Demeter Péter kisgazda Vajdaszentivány. 3 oldal. Az ifjúság iskolán kívüli oktatása és nevelése. Irta : BODA DÉNES. Költőink, íróink, tudósaink könyvekbe rakták le nemesen érző szívüknek legszebb érzelmeit, nagyratörő ideális lelkületüknek legszebb gondolatait. Ezen ifjúsági könyvtár Kiemelendőnek tartjuk e könyvbe még László Gyula szövetségi alelnöknek, e lelkes és fáradhatatlan munkás székelynek, Csik vármegye iparfejlesztéséről tartott szép tanulmányát, továbbá T. Nagy Imre Csik vármegyei Gazdasági Egyleti titkárnak „A csíki gazda néhány nyomorúsága“ címmel megírt elmélkedését és gyakorlati tanácsait és végül dr. Kovács József debreceni gazdasági akadémiai tanár tudományos fejtegetéseit a székely nép szociológiájáról és haladásának feltételeiről. Elmondhatjuk, hogy a maga nemében mindegyik értekezés a kiválóság magaslatán áll, mert hiszen, amikor arról volt szó, hogy igazi komoly törekvéssel kell az ügy szolgálatába állani, akkor mindenki lelkesedése-