Székelyhon, 2019. július (1. évfolyam, 122-144. szám)
2019-07-05 / 126. szám
ÉRTÉK ____________________________________________ • péntek | ^ ? t | XHI )A fölött négy bronzrelief van, jelentős történelmi eseményeket ábrázolva, fölöttük pedig kőportrék, amelyek jelentős személyiségeket idéznek meg. A főhomlokzatot a Hódolat Hungária előtt címet viselő, nagyméretű üvegmozaik zárja le, amelynek középpontjában Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar szent korona, kezében kard. A Kultúrpalota központi részén a nagyterem helyezkedik el, amely az épület teljes belmagasságát átfogja. Két oldalán egy-egy lépcsőház vezet az emeleti helyiségekhez. Az első emeleten látható a reprezentatív kialakítású Tükörterem, fölötte a Kisterem kapott helyet, amelyet a hangversenyteremhez hasonlóan kamarakoncertek, felolvasóestek, előadások helyszínéül terveztek. A harmadik emelet a képtárnak, a zeneiskolának és a nyelviskolának adott otthont. A földszintre, ahol most az ifjúsági könyvtár van, cukrászdát terveztek. A dombormű, amit nyolcvan évig rejtegettek A földszinti előcsarnok maga is összművészeti alkotás, amelyben építészet és díszítőművészet, iparművészet, festészet és szobrászat külön-külön is érvényesül. Keleti hatású ez a tér a sárga mintázatú ablakokon beszűrődő és a kupolák közepén függő csillárok fénye, valamint a tér minden részének aranyos ragyogása és díszművei által, amelyek Körösfői-Kriesch Aladárnak, a budapesti Iparművészeti Iskola díszítőfestő tanárának, a gödöllői művésztelep alapítójának elképzeléseihez híven készültek. Origa Erika felhívta a figyelmet a hangversenyterem két oldalán található freskókra is, amelyek egyikén állítólag Bernády feleségét és kislányát is „modellezték”. Figyelemreméltó a nagyterem bejárata fölötti nagyméretű bronzrelief, amely Ferenc József császár megkoronázását ábrázolja. Az alkotást féltő módon őrizték meg az utókornak: a hatalomváltás után ugyanis, az 1920-as években a domborművet eltávolították, majd később az alkotás megmentése érdekében be akarták falaztatni, végül pedig a nagyterem színpada alá rejtették el. A műalkotás meglétéről és titkos helyéről csak egy-két személy tudott. 2005 februárjában hozták újra napvilágra az értékes domborművet, restaurálták, és azóta ismét eredeti helyén díszeleg. A nyolcszáz főt befogadó hangversenyterem díszítését minden bizonnyal az építészpáros elképzelései határozták meg, akik a kor magyar nemzeti stílusának kifejezésre juttatása érdekében az erdélyi népművészetből merítették állati és növényi motívumok ihlette dekorációikat. A terem színvilágát a kárpitok bíborvörösével összhangban álló mályvaszín és a fekete bútorzatot ellenpontozó arany uralja. A hangversenyterem mennyezetének lépcsőzetesen magasított, homorú formái kellemes kupolahatást keltenek. A nagyterem ékessége a zenekari pódium fölött magasodó, 1800-as opuszszámú Rieger-orgona. Dniga Erika szerint miként most is minden igényt kielégít a Kultúrpalota, úgy Bernády György is azt szerette volna, hogy egyaránt jól érezze magát benne az értelmiségi és az alsóbb réteg, éppen ezért a magaskultúra eseményei mellett például vetítéseket is szerveztek, azaz moziztak is a nagyteremben. A Kultúrpalota első emeletén található, rangos kivitelű Tükörterem fogadóteremnek készült, reprezentatív Ezt a Kultúrpalotát úgy kell elképzelni, mint egy kincsesládát: képzőművészet majdnem minden ága képviselve van jelentős, minőségi alkotásokkal, amelyek az egyetemes magyar művelődéstörténetből és a marosvásárhelyi kulturális, tudományos életből mért események helyszínéül szolgált. A jelenleg restaurálás alatt álló terem díszítésének értékes tartozéka a főhomlokzati fal nyílásainak tizenkét színes üvegfestménye, amelyek 1913- ban készültek Róth Miksa műhelyében. Középen négy ballada elevenedik meg, a bal oldali kompozíciók erdélyi életképeknek, valamint a székely népi építészetből kiemelt részleteknek vannak szentelve. A sorozat jobb szélső darabjai narratívabb jelleget öltve a székely eredetmondához kötődnek. A második emeleten, a Tükörterem fölött elhelyezett Kistermet a kamarakoncertek, irodalmi felolvasások számára alakították ki. A kisterem sötét alapozású, gazdag és élénk piros, kék, zöld, sárga színvilágú díszítőfestését Falus Elek, a lépcsőházak és a Tükörterem falfestésével is megbízott iparművész készítette el. A főhomlokzat ablaknyílásait itt is ólomkeretes üvegfestmény díszíti. A középső kompozíció a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyiségét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet jeleníti meg tudósai körében. Funkcióját száz év után is őrzi Nézni, csodálnivalót találunk mindenképp a több mint százéves szecessziós remekműben. Aki Marosvásárhelyen jár, annak nem szabad kihagynia, de a marosvásárhelyieknek is érdemes betérniük egyszer-egyszer azért, hogy közelebbről is megnézzék, amit eddig esetleg észre sem vettek. Dniga Erika művészettörténész szerint amellett, hogy az épület egy kincsesláda, örvendetes, hogy a Kultúrpalota ma is funkciójának megfelelően működik: a zeneiskola helyett a Filharmónia lelt otthonra benne, a képtár annak idején 83 alkotással kezdte meg működését, jelenleg a Maros Megyei Múzeum képzőművészeti osztálya működik a helyén kb. 2500 alkotással, a könyvtár 20 ezer kötettel kezdett, ma a Maros Megyei Könyvtár ugyanott található kb. egymillió dokumentumot ápolva. A mai napig Hungária előtt hódol a főhomlokzatot lezáró, nagyméretű üvegmozaik FOTÓ: BERECZKY SÁNDOR Hangversenyterem mint mozi A Róth Miska műhelyében készült festett üvegablakokról is híres az épület Ferencz József koronázása: több mint nyolcvan évig rejtegették a domborműt tett témákat elevenítenek meg. SZÁSZ CS. EMESE