Székelység, 1903. január-március (6. évfolyam, 1-73. szám)
1903-01-01 / 1. szám
T*y A világ legjelíts varrógép©! a valódi Singer gépek Könnyű járásukért és tartósságukért a legmesszebb menő jótállást vállaljuk. havi 4 fit részlet fizetésre adunk gyári árjegyzék szerint. Családi gépeket havi 3 forint, iparos gépeket készpénzfizetés esetén 15°/o engedmény. A leplcsit iprr is allatias a Éltess és irama, molyio wis ollatmnizuál is. 350 12—30 fischer Gyula és fiai JYL-Vásárhelyt, A valódi Singer gépek főraktára. Nagy raktár: Villamos világítótestek, szobatelefon, torna- és sportczikkekben. i 2-ik oladal bizalmas értekezlet, ahová önhibámon kívül, egészen ártatlanul potytyantam, úgy beszélgetés közben — mivel amint már említem ■—a hivatalos tárgyalásnak, nyilatkozat sze■ int, amúgy is vége volt, az igazságot kereső szinte természetemnél fogva, élénk kifejtést is adtam. Kifejezést adtam t. i. annak, hogy nem ártom sem igazságosnak, sem a Székely Társasághoz illőnek, hogy Máthé József első titkárnak s Szentgyörgyi Dénes másodtitkárnak, akiknek a munkáján épült föl a Székely Társaság, amidőn a legutóbbi egy évre szóló mandátumuk lejárt, egyszerűen azt mondják, hogy tudomásul vesszük lemondásotokat, most pedig fizetéses titkári állást rendszeresítünk és arra pályázatot hirdetünk. Mondom kifejezést adtam annak, hogy ezt nem tartom sem méltányosnak, sem igazságosnak, még kevésbbé tapintatosnak, mert kellő körültekintéssel úgy szoktak eljárni ilyen esetben a vezető férfiak, hogy nem azt mondják, hogy az eddigi tiszteletbeli állásból fizetésest csináltunk és erre pályázatot hirdetünk, hanem, hogy az eddig nagy önfeláldozással működött tisztviselőknek, — ha van honnan — megfelelő tiszteletdíjat szavazunk meg mindaddig, amíg állásukat közmegelégedésre betöltik. Itt ez esetben 500 koronáról, vagyis a gyűlölt osztrák értékben szólva 250 írtról, van szó és erről azt mondják a Székely Társaság vezető férfiai, hogy ez fizetés. Ha úgy vesszük, hogy ez az összeg kifizettetik, hát az, de tisztviselői értelemben az a fizetés, amiből bármily szerényen meg lehet élni. Olyan titkárt nem képzelek, aki 500 koronából meg tudna élni. Tiszta fogalom szerint tehát ez a kellően meg nem fizethető munkának csak szerény tiszteletdíjjal való jutalmazása lehet. Rövid félóra telt el azalatt, amíg eszmecsere, vacsorázás alatti társalgás közben ezen véleményemnek kifejezést adtam, ami az előbbi határozatra oly irányú befolyással volt, hogy az elnök azt semmisnek nyilvánította és kijelentette, hogy a titkári állásra nem hirdetnek pályázatot, hanem fölkérik az előbbi titkárokat, tisztjük továbbvitelére. Közbe legyen mondva ez egy igazán körültekintő nagylelkű cselekedet. Méltó elismerése a két titkár eddigi működésének. Mindezek megtörténte után nyilvánította ki az elnök, hogy ez a székely társaságnak egy bizalmas értekezlete, amelyben — ezt nem mondotta, de önként érthetőleg — csak erre külön meghívottak vehettek részt. Hiszem, hogy ez a nyilatkozat nem volt tendentiosus, de mindazáltal nem tartanám jó ízlésű embernek magamat, ha tovább is maradtam volna, mert tudva, hívatlanul soha életemben sehol megjelenni nem szoktam. Tehát rögtön fizettem, vettem a kabátomat és távoztam. A székely társaság bizalmas értekezletétől pedig ismételten bocsánatot kérek, hogy tájékozatlanul nem csak betolakodtam, de a határozatot megváltoztató véleményemet nyilvánítani elég merész voltam. S hogy ezeket itt megírtam, nehogy a nem esett sérelem szülte elégiának minősíttessék, kijelentem, hogy a tévedésem folytán esett nyilatkozat miatt egyáltalán nem is érzem sértve magamat, de nem volnék élelmes újságíró, ha ezt így meg nem írtam volna. Végül még egyet. A Székely Társaságnak hibás az alapszabálya s ebből származik a legtöbb baj. Hiba az is, hogy kocsmában tartja minden ülését. Nagy hiba, hogy elköltenek rögtön minden garast, ami csak közbe jön. Még nagyobb hiba, hogy nincsen bár egy szegelet s abban egy iromány szekrény, amit magáénak mondhatna s annak daczára ,,fizetéses tisztviselőt“ akar alkalmazni. Első az olyan fizetéses tisztviselő is, akinek kocsma a hivatala, mint a Székely Társaság titkárának. Egyébként tisztelettel hajlok meg mindazok előtt, akik munkával a Székely Társaság kebelében maguknak érdemet szereztek s a székely ügyet előbbre vitték. Sz. Szakáts Péter, társasági tag. Székelység. Maros-Vásárhely, 1903. január 1. csütörtök. SZÍNHÁZ. „A kameliás hölgy.“ Kedden este került szilire ifj. Dumas Sándornak, a kiváló írónak költői szépségekben, hatásos jelenetekben bővelkedő, nagyszabású drámája, a „Kaméliás hölgy“ Niczkyné Ilona, a társulatnak jeles művésznője jutalomjátékául. Niczkyné (Gautier Margit) a czímszerepben nagy érzéssel és természetes játékával jeleskedett. A közönség nem is fukarkodott a tetszésnyilvánításban, felvonások után többször lámpák elé hívta és zúgó tapsviharban fejezte ki megelégedését. Tisztelői meg is lepték két szép virágcsokorral. Lomniczi D. (Duval Armand) szerepében nagyon jó alakítást nyújtott. Az előadás sikerét nagyban előmozdították még Berky, Madas, K. Gáspár Anna és Rónai Hermin. Végül megjegyezzük még azt, hogy ne írjanak ki olyan alakokat, akik nem is szerepelnek és viszont ne szerepeltessenek olyanokat, akiknek nevük nem díszeleg a színlapon, mert a közönséget zavarba hozza. Gyl. •HIRE Marosvásárhely, 1902. deczember 8. — Boldog újévet kívánunk tisztelt olvasóinknak és munkatársainknak — Lapuink legközelebbi száma a közbeeső ünnep (uj év) miatt pénteken (/. hó 2-án d. u. jelenik meg. — A függetlenségi és 43-as párt üdvözlete. A helyi függetlenségi és 48-as párt a következő üdvözlő iratot intézte a mai napon Kossuth Ferencz pártelnökhöz : Mélyen tisztelt Elnök úr! Nagyságos urunk! A beállott új esztendőben fogadja a mélyen tisztelt elnök úr Marosvásárhely függetlenségi és 48-as meggyőződésű polgárai részéről a legőszintébb, legmelegebb üdvözletünket. Tántoríthatatlan ragaszkodásunkat fejezzük ki pártunk elveihez, reményünket azok érvényesítése iránt. Főképpen pedig tolmácsold óhajtjuk a mélyen tisztelt Elnök úr személyében vetett erős bizodalmunkat s hisszük, hogy politikai bölcsessége és tudása mellett, az abban összpontosult legmagasabb fokú erkölcsi erő és a meggyőződéstől élesztett önzetlen hazafiús lángolás előttünk mindig hatalmas iránymutató gyanánt fog szolgálni a hazánk függetlenségéért folytatott küzdelem között. Fogadja még egyszer mély tiszteletünk * kifejezését. I M.Vásárhely, 1902. desz. 31. — A városi közgyűlésit tegnap folytatták délután 3 órától s be is fejezték. Az érd. sziniker. megalakítása tárgyában elfogadtatott a tanácsnak az itt megtartott értekezlet megállapodásai alapján tett javaslata. E szerint Maros-Vásárhely lesz a kerület központja. Az 1903. évre szóló világítási naptár megállapittásot, valamint elfogadtatott a rendőr legénység részére alkotott szervezeti és szolgálati szabályzat. A város területén fekvő ingatlanok telekkönyvi átírása után fizetendő városi átírási díjról alkotott szabályrendeletet Bedőházy János képviselő és Petri Zsigmond hozzószólása után a polgármester visszavonta. A városi téglagyár 1902 évi üzeméről szóló jelentést ,a közgyűlés tudomásul vette. Bedőházy János képviselő tervhatósági biz.tas az iránti előterjesztésére, hogy a hetedik csendőrségi kerület székhelye Maros- Vásárhelyre létesíttessék, egyhangúlag kimondatott, hogy ez ügyben a kormányhoz sürgős felirat intézendő. Még egy pár ügy elintézésével a közgyűlés teljes napirendje letárgyaltatván, a polgármester és az elnöklő főispán a bizottsági tagoknak, ezek nevében pedig dr. Kabdebó Ferencz a főispán, polgármester és a tanácsnak .boldog