Székesfehérvár és Vidéke, 1889. július-december (17. évfolyam, 79-149. szám)

1889-07-02 / 79. szám

— Nyári mulatság. A székesfehérvári iparos ifjúság képző- és segélyző-egylete által saját pénztára javára múlt hó 29-én, a „Rózsás szigeten” rende­zett tánczmulatság daczára, hogy ugyanezen estén a csizmadia iparos ifjúság a Lerf-féle kerthelyiség­ben szintén sikerült vigalmat rendezett — igen jól sikerült. A kellemes nyári idő, a vendéglős ízletes konyhája, a rendezett tűzijáték és jó zene hatható­san közreműködtek a jókedv felköltésére. A négye­seket körülbelül 50 pár tánczolta. — Résztvettek: Balogh Mariska, Balogh nővérek, Bognár Katicza, Csizik nővérek, Ditrich Terike, Ehrl Mariska (Buda­pestről), Fambach Irma, Flink Mariska, Harmath Margit, Hopp Nina, Huss Hermin, Jávor Erzsike, Kincses Nina, Körösi Anicza, Kleber Mariska, Kol­­man Nina, Lady Lidia, Loósz Róza, Mayer Böske, Noficzer Berta, Peuser nővérek, Podmaniczky Ma­riska, Riha Mariska, Szőllősy Mariska, Schubert Janka, Tornyos Karolin, Takács Mariska, Zenalkó Etel stb. k. a. Baloghné, Bergner Józsefné, Csizik F.-né, Flink Józsefné, Harmath Antalné, Hekele Józsefné, Hónig Péterné, Kolman Józsefné, Kincses J.-né, Liszt Ulrikné, Paálya Györgyné, Podmanicz­­kyné, Smohai Jánosné, Lórecz Józsefné, Strelly Pálné, Riha Jánosné, Veszely A.-né stb. a. g. A kitűnő kedélylyel lefolyt mulatságnak csakis a reggeli órák vetettek véget. A mulatság alkalmával felülfizetni kegyesek voltak: Peuser Frigyes­­ írt 40 krt, Füzy Márton, Herczeg Sándor, Hoffer Ferencz urak és Kellermayer Teréz k. a. 1 — 1 frtot, özv. Szeszkálné asszonyság 60 kr., Rózsa Károly, özv. Balogh Ist­vánné asszonyság, Rimaszombathy József és Jung­­bluth József urak 50—50 kr., Molnár József, N. N., N. N. 40—40 kr., Dieterich Andrásné, Kincses Mi­­hályné a. g., Flink József, Salamon Zsigmond, Wiener Jenő urak 20—20 krt. Fogadják a kegyes felülfizetők az egylet hálás köszönetét. Hekele József pénztáros. — Az ismeretlen öngyikos levele. A sár-szent­miklósi rejtélyes öngyilkos következő levelet hagyott hátra, melyből kitűnik, hogy gyógyíthatlan fejbaja kergette a halálba. Ím a levél: „Tisztelendő úr! Én szerencsétlen fejbajos, ki iszonyú kínokat és fáj­dalmakat álltam már ki, utazásomat már tovább fejzúgásomnál fogva nem vihettem, hát élni nem vágyok, azért ide teszek 35 azaz harminczöt forintot, ebből tiszteletes úré 4, éneklésért tanító úr és gyer­mekeké 3, harangozásért 2, koporsóra 8, Konczdlij 12, aki felöltöztet és a koporsóba helyez 3, sírásónak 2, kocsibér­t­ért, összesen 35 írt. Halotti öltözékem pedig van, 1 öltöny, 1 szemfedő, lepedő, párna, sapka és strimfli, ing és lábravaló és fekete nyak­kendő. Igen kérem kinek-kinek az illetőségét átadni,­ ami pénz pedig nálam marad, öt forint azé legyen,­ ahonnan eltemetnek és két forint a községi szegé­nyeknek. Gyógyíthatlan fejbajom végett ruhám igen csekély, az legyen azon becsületes emberé, kinél pár­ napot időztem és házát megsértettem, ha ettől ter­­metnek el, az öt forint (a 35-ön felül) azé legyen, kit különben is megjutalmazni igyekeztem, mert bizon­yujjaimat tűrték és borongatták fejemet. N. N.“­ E levél három pecséttel volt lezárva, külsején ez áll: „Ez adassák Forgács Endre tiszteletes urnak és * a bent levő 35 frtot adja át kinek-kinek úgy, hogy ő nekie 5 frt legyen. Az öltöztetője 2*. Más olda­­­­son kivül ez áll: „Ezt még Pesten igy elkészítettem a 10 frttal (a 35 frton felül) szent-miklósi iskoláé 6, evang. tiszteletesé 2, iskoláé 2, összesen 10.“ —­ Ezek szerint a rejtélyes ember határozott halá­­­­los szándékkal jött el. Szent-Miklóson következő levelet irt: „Fejbajom elviselhetlensége végett már zavarodott és gondolkozni sem tudó, ide teszek, mit­­ még Pesten 3 pecséttel leragasztott levelet Forgács Endre főtiszt, ur intézkedése végett 35 frttal, ez­ összeget az engemet felöltöztető dijának 2 frtra lett leszállításával az abból elvett 1 frtot nevezett tiszt, ur dijához adván, ezenkívül a szent-miklósi iskola részére 6 frtot, az evang. iskola részére 2, a tiszt. ur (evang.) részére szinte 2 forintot ide teszek, ez utóbbi 10 frtot tessék átadni. Szent-Miklós, 1889. junis 21. N. N.* „A sirásással Boka Józsefet, (aki­nek házánál volt) a felöltöztetéssel ennek nejét ha elfogadja, tessék megbízni, szinte a kocsival való gondozást Bokára bízni méltóztassák. N. N.“ „Tatai tanító úré legyen két felöltőm nadrág és mellényem, fiáé pedig kis kézi táskám, ha el nem fogadná, le­gyen Boka Józsefé, kinek is az első, illetve fehér ruháimat átadatni kérem, kivéve a halál ruhához mellékelt ing és lábravalót.* Ennyit hagyott írásban a szerencsétlen ember. Ezenkívül notesében többféle levelek vannak, de melyekből illetőségét, hovavaló­­ságát nem lehet kitudni. A notes elején és végén is nyomtatott betűvel van befagyasztva a Nagy Vilmos név. A pénz a sárbogárdi szolgabiróságnál van. A lelkésznek nem adták át, az öngyilkos levele szerint nem is fizet a szolgabiróság, mert esetleg az öngyilkos rokonai igényt támaszthatnak a ha­gyatékhoz. — Hymen. Steiner Vilma k. a. dr. Steiner Náthán moóri járási orvos és megyei t. fő­orvos művelt lelkű leányát eljegyezte dr. Takáts Bernát gesztesi járásorvos. — A rosz bánásmód kergette a halálba. Tatay József bicskei 14 éves asztalos inast nagyon bán­totta az a bánásmód, melyben Leber János asztalos legény részesítette, miért a múlt hó végén egy na­pon gazdájától szülei lakhelyére szökött és a pad­lásra menve ott felakasztotta magát. Zsebében egy kis papírt találtak, melyre czeruzával azt irta az asztalos legénynek, hogy „máskor ne bánjon az ina­sokkal úgy!“ — Temetés. Idősb Pénzes József becsülésben álló polgártársunk temetése impozáns részvét mellett ment végbe. A ravatalra számos szebbnél szebb ko­szorú volt helyezve, mi élénk tanúsága annak a ro­­konszenvnek, mely az elhunytat körül vette. A ra­vatalra helyezett koszorúk egy része a következő felírásokkal volt ellátva: A kőmives és kőfaragó tes­tület; „Szeretet pénztárnokunknak.* — Székesfehér­vári kölcsönös segélyző egylet. — „Buzgó igazgató­­tanácsi tagjának.* Körömy János és családja „Hála jeléül.“ Almássy János és családja „Jó apánknak hála jeléül.* Pénzes József és családja „Szeretett apánknak.* Pénzes Imre és családja „Felejthetlen jó apánknak tisztelet és hála jeléül.“ Horváth Sándor és családja „Jó apánknak hála jeléül.“ Az ég áldása legyen az elhunyt porain. — Egy jó házból való fiú — Flesch S.­rőföskereskedésébe tanulóul azonnal felvétetik. — Az önkéntes tűzoltók közé hír sze­rint többen óhajtanának belépni, de a be­lépés módozatait nem ismerik. E módozat pedig nem áll egyébből, mint, hogy az iránt vagy a kapitányságnál vagy a közp­­őrtanyán lehet jelentkezni, hol mindig akad egy tűz­oltó, ki a szabály szerinti ajánlást megteszi és a legközelebbi parancsnoksági ülésen a felvétel megtörténik. Kívánatos lenne, ha a belépni szándékozó önköltségén látná el magát egyenruhával, így zárt karral fogadja a tűz­oltók két daliás parancsnoka — Seidel és Paulovits urak. — Lelkész-beiktatás. Vereben — mint lapunknak is írják — hétfőn iktatták be Urházy Sándor ref. lelkészt állásába. A be­iktatást Koncz Imre ref. esperes végezte. Az uj lelkész eszmékben gazdag, szép be­széddel foglalta el állását. — Gyógyszerész gyakornokul — egy 6 osztályt végzett ifjú kedvező feltételek mellett felvétetik Csitári G. Zoltán gyógy­szertárában — Berhidán. — Játszás közben a Dunába fúlt. Rácz- Almáson a múlt hó végén Sütő Ferencz napszámos 7 éves gyermeke — míg apja a Duna partján dolgozott — játszás közben a Dunában bukott és a habok között lelte ha­lálát. Édes­apja már csak holttestét húz­hatta ki a hullámokból. — Tűzoltók ünnepélye. A helybeli tűz­oltó-egylet vasárnap a Lerf-féle rózsaszigeti vendéglő helyiségében szépen sikerült nép­ünnepélyt rendezett, miután a központi tüz­­őrség udvarán 108 tagú tűzoltó csapat Seidel Lajos főparancsnok vezénylete mellett di­cséretre méltó gyakorlatokat mutatott be. A népünnepély programmját versenyek és lakoma képezték. A nagyszámú vendégsereg 147 frtot juttatott a tűzoltó-egylet pénztá­rába. A verseny szerint történt pogácsa­evés, virstli elkapás és póznán való felmászás és versenymászás élénken mulattatták a közön­séget. Legtöbbet nyert egy Tehel nevű fiú, ki nemcsak, hogy a lekváros pogácsából ha­rapta ki az ezüst forintot, nemcsak a ver­­senyfutásban len nyertes, hanem a magasból alá csüngő, Sanyaró Vendel nemes étvágyát ingerlő virstlit is bekapta. A versenymászásra is próbálkozott, de mert talpát svindliből gyantával kente be, lehúzták a póznáról. A mászásban egy Szabó nevű fiú lön a nyertes. A lakoma folyamán, melyben városunk elő­kelő tisztviselői is jó kedvvel résztvettek, Seidel Lajos tűzoltó-főparancsnok éltette gr. Cziráky Bélát, az országos tűzoltó-szövetség elnökét, Havranek polgármestert, a város első polgárát és Kempelen Imrét, a megyei tűzoltó-szövetség elnökét. — Felülfizetni szí­vesek voltak: Felmayer urak 20 frt, Pro­­hászka László 10 kr, N. N., N. N., N. N. 40-40 kr, N.N., N.N., N.N., N.N., 10-10, kr, Bana Gyula 30 kr, Kovács Ferencz 30­­ kr, Salamon Ádám 4 frt 80 kr, dr. Károlyfy­ Nándor 40 kr, melyért a választmány nevé-­­ ben köszönetet mond: Weisz János, pénztáros.: — Egy fiatal ember, ki a magyar­ és német nyelvben tökéletesen jártas, nyolcz gymnasiumi osz­tály után érettségit tett, szerény feltételek mellett jegyzői irodába ajánlkozik. Czim, a lap szerkesztő hivatalában. — A vértesaljai reform, egyházmegyé­ben a jegyzői tisztségekre nézve már beadták az összes egyházak szavazatukat. Mint meg­bízható forrásból értesülünk, Lévay Lajos sárkereszturi és Urházy Lajos lovasberényi lelkészek lettek megválasztva. — Nem akart élni. Pintér Márton, pázmándi lakos, 32 éves, szorgalmas földmives gazda néhány hónappal ezelőtt elvesztette szeme világát. Gyógyi-z­tatás czéljából megfordult több kórházban, de min­denütt ama választ nyerte, hogy szemevilágát nem lehet többé visszaadni. Eme szomorú választ annyira szívére vette a szegény ember, hogy a napokban, midőn hozzátartozói kevésbé vigyáztak reá, a szoba gerendájára felakasztotta magát, mire észre vették, már halott volt. — Nagy tűzvész Csákváron. Óriási tűzvész pusztított tegnap, hétfőn délután Csákváron, s a tűzesetnek emberélet is esett áldozatul. A tűz délután két órakor kezdődött Szilágyi József házában és táplálva a nagy szélvész által csakhamar a czigány­ utczában nyolc­ ház állott lángban és hat melléképület, összesen te­hát tizennégy épület. A házak teljesen leégtek, to­vábbá a háztetőkön levő nagymennyiségű gabona, disznó, baromfi stb. A kár óriási nagy. A házak jó része nem volt biztosítva. A tűznek ember­élet is áldozatul esett. Járai István 23 éves csákvári la­kos tűzoltó, amint saját égő házába berohant oltás végett, benne égett. Ott találták egy nagy kemen­­czében összekuporodva, összeégve. A vele volt hű kutyája kimenekült, de mozdulni nem bírt. Egy má­sik tűzoltó ki Járaival ment be szintén súlyos égési sebekkel menekült ki. Megrendítő volt nézni, mint jajveszékelt Járainak öreg édes anyja ki mindenét veszítette el egyetlen fiában. Hogy a nagy szélvész mellett több ház nem esett a pusztító elem áldoza­tául az a csákvári, továbbá az igen gyorsan ott termett lovasberényi, alcsuthi, acsai, végre a boglári és zámolyi tűzoltóságnak köszönhető, kik fáradtsá­got nem kimélve, valóságos önfeláldozással működ­tek közre. A lovasberényi önk. tűzoltó-egylet termett ott háromnegyed óra múlva a sürgönyvétele után, tizenöt emberrel, élén Cziráky Antal gróf egyleti elnökkel és Krell János helyettes főparancsnokkal. Cziráky Antal gróf elnök rendkívüli fáradozásának, és áldozatkészségének köszönhető, hogy a lovasbe­rényi derék tűzoltók, kik valódi önfeláldozással dol­goztak a pusztító elem ellen, oly gyorsan megjelen­hettek a vész színhelyén. Cziráky Antal gróf tiz lovat adott rögtön rendelkezésre. Megrovandó a csákvári parasztság egy része, mely a földeken dol­gozva hallott a nagy veszedelemről, nem jött segé­lyül, hanem hallva azt, hogy nem az ő házuk kör­nyékén ég, nyugodtan tovább dolgoztak. A nagy tűzvésznek csak 7 órakor este volt vége. — Köszönetnyilvánítás. A fóvárosi iskola szor­galmas és jóviseletü tanulóinak jutalmazására Sző­­gyény-Marich László, országbíró ur ő exolája egy dr. cs. kir. aranyat, Szőgyény-Marich Lászlóné őnagy­­méltósága 5 frtot, Kovács-Szögyény­-M. Rozália Onga 2 frtot, Szőgyény-M. Julia Omga 2 frtot, Henze- Szőgyény-M. Fanny Onga 1 frtot, Szőgyény-M. Ferencz ur onga 1 frtot, Henze Lato és Conradine együtt 1 frtot, ezenkívül egy általuk rendezett össze­jövetelnek jövedelméből 1 frt 50 krt. N. N. 1 frt 50 krt. Uiblacker János, nyug. főmérnök ur a leg­ügyesebb tornázó jutalmazására egy ezüst frtot vol­tak kegyesek ajándékozni. Fogadják a nemesszivü adakozók úgy a magam, mint jutalmazott tanítvá­nyaim nevében is a kegyes adományokért leghálá­­sabb köszönetemet. — Sz.-Fehérvárott, 1889. junius hó 30-án. Sziklay P. Gyula s. k., vezető-tanitó. — Lelkészválasztás. Kecskeméten ref. lelkészül nagy szótöbbséggel Mészáros János czeczei (Fejérmegye) lelkész választatott meg. — Egy veterán főtanitó elhunyta. Ker­­bolt Elek, Kálóz község 44 éven át volt kántor főtanitója — mint részvéttel érte­sülünk, junius hó 27-én reggel jobb létre szenderült. Béke poraira ! — Rt. szülők figyelmébe. Van szeren­csénk a t. szülők tudomására hozni, misze­rint gyermekeket, magán- valamint együttes tanításra, hegedű-, fuvola-, ének- és zongora játékra jövő tanévre elfogadunk. Tisztelettel Hermann Ede zenetanár és neje. Lakásunk: Vörösmarty-tér. — A székesfehérvári kereskedelmi bank pénz­tári forgalma 1889. évi junius havában. Bevétel: készpénz 56,217 frt 88 kr; folyószámla 174,886 frt 02 kr ; betétek 35,202 frt 68 kr; levélbetét 7,400 frt; bankváltók 131,934 frt 46 kr; előlegek 2,203 frt; szelvények 3,711 frt; értékpapírok 4,308 frt 23 kr; ezüstpénzek 237 frt 36 kr; aranypénzek 1,565 frt 02 kr; bankváltókamat 4,141 frt 34 kr; előlegka­mat 222 frt 52 kr; általános kamat 141 frt 24 kr; jutalékok 64 frt 27 kr; bélyegilletékek 11 frt 89 kr; külföldi váltók 584 frt 88 kr ; főösszeg 422,831 frt 79 kr. Kiadás: folyószámla 159,602 frt 63 kr; be­tétek 24,183 frt 47 kr ; levélbetét 23,800 frt; bank­váltók 182,308 frt 59 kr; előlegek 2,560 frt ; szel­vények 4,634 frt 09 kr; értékpapírok 13,320 frt 14 kr; ezüstpénzek 1,442 frt 87 kr; aranypénzek 809 frt 15 kr; általános kamat — frt — kr ; be­tétkamat 70 frt 84 kr; levélbetétkamat 422 frt 66 kr; bélyegilleték 6 frt 40 kr ; költségek 146 frt 52 kr; fizetések 466 frt 66 kr; külföldi váltók 1,405 frt 84 kr; osztalék — frt — kr; adó — frt — kr; készpénz, egyenleg 7,651 frt 93 kr; főösz­­szeg 422,831 frt 79 kr. — Gyászjelentés. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést, mely egy jótékony nemeskeblű úrnő elhunytét tudatja velünk: Özvegy Kollár Jánosné született Weisz Mária saját és testvére özvegy Tóth Zsigmondné született Weisz Katalin, továbbá a bol­dogul öcscse Kollár Kálmán, nemkülönben Plitzner Aladár cs. és kir. őrnagy és leánya Dr. Hattyuffy Dezsőné szül. Plitzner Anna és ennek férje nevében szomorodott szívvel tudatja szeretett felejthetetlen testvérük, illetve nagynénje és rokon Weisz Annának, folyó évi június hó 28-án este 6 óra­kor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, élete 72-ik évében bekövetke­zett gyászos elhunytét. A boldogultnak hilt tetemei vasárnap, folyó hó 30-án délután 4 órakor fognak a róm.­kath. egyház szertartásai szerint a helybeli temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat hétfőn, julius hó 1-én délelőtt 9 órakor fog a róm.­kath. templomban a Mindenha­tónak bemutattam. Duna-Pentelén, 1889. junius hó 29-én. Béke poraira!­­ — Eljegyzés. Weisz Janka — Weisz JMór helybeli férfi-szabó kedves leányát elje­gyezte Klauber Sámuel bpesti lakos. Kisérje zavartalan boldogság a kötendő frigyet. — A „Fehérmegyei Tanítótestület“ központi bizottságának legutóbb tartott ülésében több megye­beli tanító a rendes tagok sorába felvétetett. — Be­jelentették, hogy az egyes járási körök részéről kik választattak képviselőkül a f. e. szt. István napján tartandó végrehajtó bizottsági nagygyűlésre. József Főherczeg ő Fenségét 25 éves menyegzője, — Gőbel János György tiszteletbeli elnököt névnapja alkal­mából az elnök átiratilag üdvözölte, ő Fensége ször­­gényileg, — utóbbi pedig egy szép levélben köszön­ték meg a megemlékezést. — Felkereste még az elnök üdvözlő levelével Szőgyény-Marich László or­szágbíró ur őnagyméltóságát is i. é. jun. 27-iki név­napja alkalmából. — Az árvaházi III. alapítvány tő­kéje eddig: 166 frt 82 kr. Ehhez járultak újabban Gőbel János György ur 5 írttal, a nyéki segély­egylet 5 írttal, a fehérmegyei közig. biz. 30 írttal és Sziklay P. Gyula 2 írttal. — Több folyó ügy elintézése után Sziklay P. Gyula elnök bejelentette, hogy az elnöki tisztségtől az őszi közgyűlésen vissza­lép. Elhatározát azzal indokolja, hogy a szfehérvári járási körnek őszi közgyűlésén egy tag annak adott kifejezést, hogy a nagygyűlésen megejtett választás nem volt helyes. Főleg azt kifogásolta, hogy a volt elnöknek lemondásáról az utolsó pillanatig nem volt senkinek tudomása, s így az új elnök szemé­lyére nézve nem történhetett már előre megállapo­dás. Kifejti, hogy ezen felszólalás következtében már régen beadta volna lemondását az egyesület tiszte­letbeli elnökénél, de azt tartja, hogy miután a köz­gyűléstől nyerte a megbízatást, ezt kötelessége a nagygyűlésig meg is tartani. Nehogy tehát ismét az mondassék, hogy a lemondás az utolsó pillanatban jutott köztudomásra, már most (két hónappal a nagygyűlés előtt) bejelenti, hogy nem akar senkinek útjában állani s szívesen helyet ad bárki másnak. — Gőbel János György hosszabb beszédben reá akarta bírni az elnököt arra, hogy szándékától álljon el, de Sziklay továbbra is megmaradt elhatá­rozása mellett, mert — úgymond — ha van vala­kinek észrevétele a választás megejtése ellen, azt mondja el a közgyűlés színe előtt. S hogy erre al­kalom nyujtassék, legczélszerűbbnek látja, ha ő meg­köszönve a belé helyezett bizalmat, az elnöki tiszt­ségtől való visszalépését bejelenti. Ezzel az ülés bezáratott. — Öngyilkosság. Farkas István adonyi lakoa napszámos múlt hó 20-án a déli órák­ban az uradalmi istállóban ismeretlen okból főbe lőtte magát s azonnal meghalt. — Tanügy. Kramer magániskola-tulaj­donos, bástya-utcza 7. sz., julius hó 8-án tartja az évi zárvizsgát, melyre a tanügy­­barátok ez után is tisztelettel meghivatnak. Julius 10-étől kezdve augusztus hó végéig a magániskolában ismétlő tanfolyamot nyit az intézet tulajdonosa, melyre jelentkezhet akármilyen elemi iskolából való tanuló is. Beiratások július 1-jétől eszközöltetnek na­ponta délután 1-től 2 óráig. — Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazon ismerősök és jó barátok — kik forrón szeretett férjem illetve édes atyánk néhai idősb Pénzes József elhunyta által bennünket ért súlyos csapás fájdal­mait részvétükkel enyhiteni iparkodtak — drága ha­lottunk végtisztességén megjelenni — illetve a ra­vatalra koszorút helyezni kegyesek voltak és kik a gyászszertartás alkalmára fogataikat rendelkezé­sünkre bocsájtották ez után is őszinte hála köszö­netét, a gyászoló családnak. — Évzáró Vizsga. Kálozról írják lapunk­nak, hogy ott az izr. iskolában folyó hó 25-én szép számú közönség jelenlétében megtartott vizsga kiválóan sikerült. A be­mutatott szép eredményért a jelenlevő kö­zönség nyomban ki is fejezte elismerését Löb Simon tanítónak. — Halálozás. Weisz Jakabné, a velen­­czei gőzmalom becsülésben álló pénztárosá­nak fiatal neje, — mint részvéttel értesü­lünk — f. hó 27-én, d. u. fél 6 órakor rövid szenvedés után jobb létre szenderült. — Temetése általános részvét mellett e hó 30-án, d. e. 9 órakor ment végbe, a midőn a halottas háznál Taub lovasberényi rabbi, a sírnál pedig az elhunyt két rokona meg­ható beszédben nyújtottak vigaszt a gyá­szoló családnak. Áldás lebegjen az ifjú nő, szerető hitves és gondos anya porai felett! — Változás a főgymn­ tanári karban. Mint értesülünk, Czapáry László, a második osztály főnöke, a magyar és latin nyelv rendes tanára, a jövő tanévre Egerbe fog áthelyeztetni, helyére Czövek Frigyes, jelen­leg szintén tanár Egerben fog áthelyeztetni. Őszintén sajnáljuk az ifjúság érdekében fá­­radhatlanul buzgolkodó, derék tanár távozását városunkból. — Köszönetnyilvánitás. Fogadják mind­azon ismerősök és jó barátok, kik boldogult felejthetlen nőm, illetőleg anyánk, néhai Weisz Jakabné, szül. Pollák Berta temetésén megjelenésükkel, fogataiknak rendelkezésünkre bocsátásával, a koporsóra helyezett koszo­rúikkal mély fájdalmunkat enyhíteni szíve­sek voltak, ezúton is legforróbb köszöné­sünket. A gyászoló család.

Next