Székesfehérvár és Vidéke, 1892. július-december (20. évfolyam, 79-158. szám)

1892-10-04 / 120. szám

több törvényhatóság akarta szabályozni tisztviselői fizetését, de a miniszter nem hagyta jóvá azon indokolással, hogy nem sokára bekövetkezik az álla­mosítás. Jónak látja szóló ennek daczára is meg­próbálni és azért még a napokban össze fogja hívni a bizottságot és a dec­emberi közgyűlésen jelentést tesz. K­i­­­s Gyula országgyű­lő képviselő örömmel veszi tudomásul a főispán válaszát. Szóló is azt hiszi, hogy és most van itt az ideje, hogy a megye hangot adjon, most az államosítás küszöbén kell hangoztatnunk, hogy tisztviselőink nem élhetnek. Az árvaszéki elnök terjedelmes jelentését az árvaszék működéséről, a főispán által beterjesztett skontró jegyzőkönyvét, a közigazgatási bizottságnak a közigazgatás összes ágazatairól a miniszterelnök­höz intézett jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Csákberény község szabályrendeletét a köz­gyűlés jóváhagyási záradékkal ellátta. Az alispán bejelentette, hogy a községi köz­dűlő utak és az azokon levő műtárgyak az egész megyében a legnagyobb rendben vannak. A vármegye múlt közgyűlésén elhatározta, hogy egy 5-ik árvaszéki ülnöki állást rendszeresít. A belügyminiszter azonban ezt a határozatot nem hagyta jóvá. F­­­á­t­h Miklós báró főispán szüksé­gesnek tartja az új ülnöki állás szervezését, mert a négy ülnöknek most 24000 ügyet kellene évente végezni, a­mi teljes képtelenség. A megyére sem hárulna nagy kiadás, mert a tartalék­alapból lehetne fedezni a kiadást. Indítványozza, hogy egy újabb indokolt felterjesztés intéztessék a miniszterhez az iránt, hogy engedje meg egy új árvaszéki ülnöki állás szervezését és szóló megígéri, hogy személyesen is fog ez iránt lépéseket tenni. A közgyűlés egy­hangúlag elfogadta a főispán indítványát. Ő Felsége a király Orsova közelében a Cserna vize mellett, ott a­hol a magyar szent koronát meg­találták, egy kápolnát emelt.­­ A közoktatásügyi miniszter most leírt a megyéhez, hogy ez gyűjtést rendeljen el a kápolna tatarozási költségének fede­zésére. A közgyűlés ezt nem fogadta el és elhatá­rozta, hogy felír a miniszterhez, miután a gyűjtés előreláthatólag meddő fog maradni, azt el sem rendeli. (Csodálatos dolog is az, hogy a kultusz­miniszter úr az adózó polgárokkal akarja az Úr házát tataroztatni, mikor neki direkt erre a czélra a vallás és kegyalapítványok milliói állanak rendel­kezésére. Szerk.) Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye a fogyasztási adóátalány összegek megállapítására nézve fennálló eljárási módot megváltoztatni óhajtja és az ez ügy­ben az országgyűléshez intézete feliratát pártolás végett megküldte a megyének. Jász-Nagy-Kun-Szol­­nok megye azt akarja, hogy a régi rendszer lépjen életbe. Az előtt ugyanis az alispán egy bizottsággal határozta meg a fogyasztási átalányt, most pedig maga a pénzügy­igazgató. A közgyűlés pártolja a feliratot. Torontálvármegye az adóbehajtások körül fel­merülő viszás helyzetek megszüntetése iránt felirt a pénzügyminiszterhez és e feliratot pártolás végett megküldötte. A közgyűlés a feliratot pártolja. Zólyomvármegye a levont és az államkincstár részéről visszatartott törvényhatósági és községi pót­adó összegek kiszolgáltatása iránt feliratot irt az országgyűléshez. E feliratot a közgyűlés pártolólag vette tudomásul. Az állandó választmány véleményes előterjesz­tésével bemutattatták. A vármegye 1893-ik évi költségvetése, mely­­szerint a szükséglet 76641 frt 41 kr. az előirányzott fedezet 76645 frt 59 kr. A fedezeti többlet tehát 4 frt 18 kr. A költségelőirányzat egyhangúlag el­fogadtatott. Valamint egyhangúlag elfogadtatott az is, hogy az 1893. évre rendkívüli szükséglet czimén előirányzott 7589 frt 37 kr. fedezésére 0,6% (hat­tized) száztéli pótadó vettessék ki. — A tiszti nyug­díjalapra 1%, vagyis 13238 frt 93 kr., a laktanya építési költségeinek fedezésére 10000 frt, a beteg­ápolási költség fedezésére 2% pótadó kivetése fogad­tatott el. Az átadó az 1893—94-ik évre 7% száz­­lék­ban állapíttatott meg. — Olvastatott a belügy­miniszternek a leirata az ebtartásra vonatkozó sza­bályrendelet tárgyában, mely szerint a »luxus" eb után 1 frt 50 kr., vadász eb után 1 írt, s a ház­őrző vagy ipari czélokra használt eb után 50 kr. évi adó állapíttatott meg. Szabó Sándor b. tag azt kérdi, várjon mire fog felhasználtatni az ebadó­ból befolyó összeg ? F­i­á­t­h Miklós br. főispán : Részben a defic­it fedezésére — részben pedig állategészségügyi czélokra. (Helyeslés.) K­ó­s­a György azt indítványozza, hogy a pásztor második kutyája szintén „Luxus“ ebnek tekintessék, miután ez felesleges sőt káros, mivel gyakran állatkínzás fordul elő, ha a pásztornak több kutyája van. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Kégl György indítványát. Ifj. Rózsa Ferenczczal kötött adásvevési szerződés jóváhagyatott, valamint jóváhagyatott Czecze község képviselő testületének ama határozata, mely szerint tűzoltási czélokra a nagybirtok után 3 frt, közép után 1 frt, a kisbirtok után pedig 50 kr. adót szed be, jóváhagyatott. Aba, Velencze, Nádasd-Ladány, Bicske, Csősz és Csákberánya községek adásvevési szerződései, Soóskút, Diósd, Kuldó községek által beterjesztett törlési nyilatkozatok jóváhagyattak. Vereb, Tácz, Sukoró és Vértes-Boglár községek által beterjesztett építé­szeti szabályrendelet jóváhagyatott. Iváncsa község képviselő testületének tüzifecskendő beszerzésére vo­natkozó határozata szintén jóváhagyatott. A szfehér­­vár-lovasberényi törvényhatósági közútból Pátka községbe vezető út a vicinális utak sorába felvé­tetett. Adony község abbeli határozata, hogy a köz­ös­ségi írnok fizetése 240 írtról 300 írtra emeltessék s a törvény bíró fizetése 50 frt legyen, jóváhagyatott. s Tabajd község képviselő testületének ama határozata,­ mely szerint Szer Jánosné szülésznőnek ingyen lakást ad megsemmisitetett, mivel nem községi , hanem magán szülésznő. Moór községének egy magán kórház létesítése iránti határozata jóváhagyatott. Nagy-Perkáta községének engedélyez­etetett egy írnok­­végrehajtói állás rendszeresítése 240 frt fizetéssel. — Szabad-Battyán község képviselő testületének határozata a községi legelők telekkönyvezése iránt, jóváhagyatott. Alap község elhatározta, hogy a hajdn fizetését 120 írtra, a kisbiróét pedig 100 írtra fe­lemeli, mely határozatot a közgyűlés jóváhagyta. D.­Penteld községnek az italmérési jog kártalanítására szolgáló kötvény beváltására vonatkozó határozata jó­váhagyatott. A szalmás község a szülésznők fizetését 25 írtról 31­­ra, Csoór község pedig 25 írtról 50 írtra emelte fel, mit a közgyűlés jóváhagyott. Sárbo­­gárdhoz tartozó Istvánhegyi szőlő rendszabálya, Ercsi község vágóhídi szabályrendelete jóváhagyatott — mind szintén jóváhagyatott Magyar-Almás, Vértes-­ Boglár, Alcsuth, Sukoró, Sáregres, Vereb, Marton-­ vásár, Veleg,Bakony-Sárkány,Isztimár, Kati, Balinka,­ Guth-tamási, Csákvár községek tűzrendészeti szabály-­ rendelete. Ettyek község orvosának fizetését 4001 írtról 600 írtra emelte fel — jóváhagyatott. Adony község képviselőtestületének határozata a Herold Lajos és özv. Holler Ferencznétől beszedett községi pótadóra nézve megváltoztattatott, mivel az adózók jogosítva vannak kérelmezni, hogy a leirt állami adó után a községi is irassék le. Tordas község s­zalkó M. és társai között kötött örökhaszonbázi szerződésből felmerült jogsérelmek érvényesítésére a rendes per­uira utaltattak. A moóri-császári s­aba-sárosdi utak a vic­inális utak sorába felvétettek. Zámoly község abbeli kérvénye, hogy a lovasberényi közegészségügyi kör megváltoztattassék, kiadatott az alispánnak az érdekelt községek meghallgatása végett. Moór köz­ségének a fogyasztási adók mikénti kezelésére vonat­kozólag hozott határozata jóváhagyatott, mig ellenben Ercsi község határozata a két utcza részlet eladására vonatkozólag megsemmisittetett. Iváncsán a temető­től az ottani államútig terjedő ut a viczinalis utak sorába felvétetett. Tabajd községének az ottani fa­iskolára vonatkozó határozata megsemmisittetett és a faiskola továbbra is a római és reform, iskola kezelése alatt hagyatott. Duna-Adony községének a húsvágatási biztos dijainak megállapítása tárgyában hozott határozata jóváhagyatott. Gánt nagyközség jegyzője elhalálozván, a köz­ség nem akar új jegyzőt választani, hanem kisköz­séggé akar átalakulni és Csákvárhoz csatlakozni. Esterházy Miklós Mór gróf kötelességének tartja a közgyűlést figyelmeztetni, hogy Csákvár község jegyzője alig képes a csákvári teendőket is végezni és ha Gánt hozzá csatoltatnék csak nagy rendetlen­ségek keletkeznének. Ezenkívül hivatalos tudomása van róla, hogy Kozma község is nyugdíjazni akarja a jegyzőt, azután kisközséggé akar átalakulni. Kozma közvetlen Csákvár szomszédságában van és csakis Csákvárhoz lehetne csatolni, már pedig ez teljes lehetetlenség. Szóló indítványozza, hogy Gánt község ügyében halasszák el addig a határozatot, míg Kozma község is átalakul kisközséggé, akkor a 2 községből lehet egy körjegyzőséget csinálni. Kovács Sándor moóri főszolgabírónak is van tudomása arról, hogy Kozma község kisközséggé akar átalakulni. Szóló járt Gánt községben és ott arról győződött meg, hogy a községben nagyon kevesen kívánják a Csákvárhoz való csatlakozást, többen Csákberényhez akarnak csatlakozni, a legnagyobb rész azonban Kozma községgel való egyesülést­ kívánja. A közgyűlés Eszterházy Miklós Mór gróf elhalasztó indítványát egyhangúlag elfogadta. C­s­­­­­­­ó­r­y Sándor vajtai jegyző szembaja miatt nyugdíjaztatását kérte. A tiszti főorvos meg­vizsgálta a nyugalomba vonulni akaró jegyző szemét és olyannak találta, melyre a további irodai foglal­kozás veszélyes lehet. Ez orvosi vélemény alapján a nyugdíjaztatás 1892. október elsejével kimondatott. Csilléry Sándor a nyugdíj választmány e határozatát mivel a nyugdíjaztatást folyó évi július 1-től kérte, sérelmesnek találta — miért is megfelebbezte a köz­gyűléshez. Felebbezését azonban a gyűlés előtt vissza­vonta — ennek daczára az alispán tárgyalni java­solta ez ügyet, mivel a nyugdíjaztatás nem szabály­szerű eljárás útján történt. Kenessey Gyula biz.­tag ellene szól a tárgyalásnak, miután a tárgy­­sorozatba felvett fellebbezés vissza­vonatott, más alakban pedig ez ügy a tárgysorozatba felvéve nincs, tehát nem is tárgyalható. S­á­r­k­ö­z­y Aurél alispán ellenkező nézetben van, miért is javasolja­­ a közgyűlést ez ügyet a szabályszerű eljárás végett a nyugdíj választmányhoz utalni. A közgyűlés elfogadta az alispán javaslatát. P­e­s­t­y Mihály sárbogárdi gyógyszerész Sár- Keresztúron egy fiók gyógytárt akar felállítani, mig Németh Péter Abán egy anya gyógytárt. A köz­gyűlés Németh Péter tervét fogadta el s kimon­dotta, hogy Abán egy anya gyógytár felállításához hozzá járnl. Gánth község pótköltségvetését a­­közgyűlés megsemmisítette. Dr. Späth és dr. Schall­­ orvosi oklevele kihirdettetett. A gyűlés 12 óra utáni ért véget. | VÁROSI és VIDÉK IIREK. 1802. Október 4. r ff — Éljen a király. Ő felsége apostoli kirá­­­­lyunknak ma volt névnapja. Korán reggel hir­dették ezt a taroklövések és a fellobogózott házak. Délelőtt 9 órakor nagymise volt a székesegyház­ban, melyen Steiner Fülöp dr. megyés püspök pontifikált fényes segédlettel. Az istentiszteleten ott volt Fiáth Miklós báró főispán (díszma­gyarban ), a megyei tisztikar Sárkö­zy Aurél alispánnal (díszmagyarban) élén, Seidel Lajos főkapitány (díszmagyarban), a városi tisztikar, a kir. törvényszék Daróczi István elnök veze­tése alatt, G­a­zdy Bélával élén a járásbíróság, a pénzügyigazgatóság Zob­el Gyula vezetése alatt, helyőrségi tisztikar és hivők nagy számban. — Személyi hir. Szécheny Ernő gróf József főherczeg kamarása városunkba jött, hogy a lovaslaktanya átadási ünnepélyét megbeszélje Sárközy Aurél alispánnal. — Gyászisteni tisztelet az aradi vérta­nukért. A „helybeli függetlenségi kör” fel­ikérése folytán Benedek Ferencz kanonok ur a folyó évi október 6-án, reggeli 8 órakor gyász­misét fog a Ferenczrendűek templomában a Mindenhatónak bemutatni az aradi vértanuk lelki üdvéért. Reméljük, hogy városunk pol­gárai tömegesen részt fognak venni eme kegyeletes ünnepélyen. — Helyben hagyott elnök választás. A romai cath. tanitók egyesületének folyó év elején megtartott ülésén a tagok többsége dr. Kuthy József főreáliskolai igazgatót válasz­totta meg Huszár Károly kanonok ellenében. A kisebbség a választás ellen felebbezéssel élt, mivel dr. Kuthy nem volt akkor még tagja az egyletnek. A felebbezés a cultus miniszterhez került, ki azt tekintettel arra, hogy az alapszabályok egyetlen egy parag­­ra­­usában sem ütközik a választás — el­vetette s igy dr. Kuthy József az elnök. — Mentő egyesület városunkban. Dr. Major Ferencz tiszti főorvos által kezdemé­nyezett „mentő egyesület” megalakítása ér­dekében kiküldött szűkebb bizottság tegnap délelőtt tárgyalta dr. Major Ferencz elnöklete alatt az alapszabályok tervezetét. A tervezet elkészítésénél a kolozsvári egyesület alapsza­bályai szolgáltak irányadóul. A bizottság által megállapított alapszabály tervezet mi­előbb az egyesület közgyűlése elé fog vezé­reltetni. A bizottsági ülés végén dr. Ligeti József orvos felhívta orvosi kartársai figyelmét arra, hogy városunk egyik érdemekben gazdag ritka tevékeny orvosa id. Heinrich Lajos a szfehérvári járás orvosa néhány nap múlva 80-ik születése napját fogja megérni — czél­­szerűnek tartaná úgymond, ha az orvosi kar ez alkalomból kartársát ovatioban részesítené. A jelenlevő orvosok helyesléssel fogadták dr. Ligeti József indítványát s elhatározták, hogy a tárgyban városunk összes orvosait tanács­kozásra fogják egybe hívni. — A fő reáliskola ünnepe. Szép ünnepélyt ren­dezett ma I. Ferencz József apostoli királyunk név­napjának évfordulóján a helybeli főreáliskola önképző köre. Megnyitóul Kuthy József dr. igazgató mondott magvas beszédet s híven ecsetelte az ural­kodó érzelmeit a nemzet irányában, valamint a magyar nép szeretetét fejedelme iránt. Beszédét lelkes éljenzés közt fejezte be az uralkodó éltetésével. Ekkor az általa vezetett énekkar énekelte lelkes harmóniá­val a Hymnuszt, melynek elhangozta után Benedek Albert dr. tanár az énk. kör elnöke lépett az emel­vényre, lelkesülten ismertető az ifjakkal a kormányzat nehéz pályáit, s ezzel kapcsolatban az uralkodó dicső erényeit, melylyel ő felsége a nemzet rokonszenvét s szeretetét magához fűzi. Beszéd végén az ég segít­ségét kérte az uralkodó személyére. Majd Dorner Lajos, VIII. oszt. tanuló szavalta nagy hatással Vörös­marty Mihály Hymnuszát, mire Frich János az önk­­kori alelnök fejtegette csinos beszédben az ünnepély fontosságát s tolmácsolta a nemzet érzelmeit a di­csőségesen uralkodó király iránt. Müller M. ünne­pélyre irt alkalmi ódáját hatásosan szavalta el. Befejezésül az ifjúság lelkesült érzéssel a szózatot énekelte el. B. L. — Egy megyei tisztviselő elhunyta. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: „Stoits Lajosné szül. Jakab Teréz és fia Béla saját maguk, úgy alalk­ottak és az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel je­­lentik szeretett jó férjének, illetve édes­apának­­ Stoits Lajos megyei pénztári s. könyvelőnek­­ folyó hó 3-án hosszas betegség után életének 133-ik s boldog házasságának 2-ik évében­­ történt csendes elhunytát. A boldogultnak í hült teteme folyó hó 5-én d. u. 4 órakor leend a halottas házban — uri-utcza 12. sz. — beszentelve, és onnét fog a „Szedreskerti” temetőbe örök nyugalomra kisértetni. Az en­gesztelő gyászmise ugyan e hó­n­ikán reggeli 8 órakor tartatik a sz. Ferencz-rendiek tem­plomában. Sz.-Fehérvár, 1892. okt. 3. Béke­­hamvaira t özv. Stoits Adolfné, az elhunyt édes­anyja. Stoits Róza, Stoits Mariska, Stoits Miklós, testvérei. Jakab István, az elhunyt apósa. Szakolczay Lajos, Tékái Rezső, sógorai. Deléter Antal és neje Czigler Teréz, rokonai.“ A legolcsóbbtól a legmagasbb árig, meglepő dús választékban találhatók Ruhakelmék, Selymek, mindennemű Ruhadiszek, kész Kabát és Köpe­nyek, Menyasszonyi kelengyék, vásznak, függö­nyök és szőnyegek, a 40 év óta fenálló Schlesin­ger L. utódai nagykereskedőknél Székesfehér­várott. — Alakuló gyűlés. A székesfehérvári főreálisk. ifjúsági önképzőköre folyó ha 2­dikán tartotta ez évi alakuló gyűlését. A gyűlést dr. Benedek Albert tanárelnök nyitotta meg dr. Kuthy József igazgató és védnök valamint a nagyszámú ifjúság jelenlété­ben, hazafias szavakkal buzdítván az ifjúságot ki­tartó és hasznos munkásságra. Ezután Furch János új alelnök, kerekded beszédében megköszönte tag­társainak belé helyezett bizalmát. Ezt követte a tisztviselők választása, melynek eredménye a követ­kező lett: Főjegyzővé: Botka Lajos VIII. o. tanuló. Pénztárnokká: Lőwy Nándor VIII. o. t. Ellen­őrökké: Dorner Lajos VIII. o. t. és Peuser Lajos VII. o. t. Laptárnokká: Honig Ármin VII. o. tan. Aljegyzővé: Pollák Manó VII. o. t. választatott meg. — A székesfehérvári kölcsönös népsegélyző egylet folyó évi szeptember havi fiziét kimutatása. Be­vé­tel: Pénztári maradvány augusztus hó 31-ről 3058 frt 17 kr. 1892—93-ik évi társulat beiratási dijakból 127 frt 80 kr. Bélyeg illetékekből 2 frt 9 kr. Heti befizetésekből 21715 frt 20 kr. Kamatok­ból 6005 frt 85 kr. Illetékekből 163 frt 95 kr. Fel­szólításokból 25 frt 90 kr. Nyomtatványokból 30 frt 90 kr. Zálogokból 400 frt. Jelzálogos kötelezőkből 650 frt. Kötelezőkből 312037 frt. Válló forgatmá­nyokból 35680 forint. Takarékpénztári betéteiből 68000 frt. Összesen 447896 frt 86 kr. Kiadás: 1886/87-ik évi társulat vagyonából 218411 frt 45 kr. 1887/88-ik évi társusulat vagyonából 114 frt 40 kr. 1888/89-ik évi társulat vagyonából 333 frt 32 kr. 1889/90-ik évi társulat vagyonából 875 frt 76 kr. 1890/91-ik évi társulat vagyonából 238 frt 92 kr. 1891/92-ik évi társulat vagyonából 50 frt 30 kr. Heti befizetésekből 235 frt 90 kr. Bekeblezési elő­legre 42 frt 48 kr. Kezelési költségekre 14 frt 42 kr. Kamatokra 2 frt 60 kr. Tiszti és szorgalmazó fize­tésekre 441 frt 65 kr. Adóra 112 frt 25 kr. Zálo­gokra 700 frt. Jelzálogos kötelezőkre 2850 forint. Kötelezőkre 217761 frt. Pénztári egyenleg 5713 frt 41 kr. Összesen 447896 frt 86 kr.­­ Hadmentességi díj. Városunk pénzügyi taná­csosa a következő értesítést bocsájtotta közre: Az 1892. évi hadmentességi­ díj az 1883. IX. t. sz. 5. §-a értelmében f. hó elsején esedékessé válván az egyszerre befizetendő, — fölhívom ennélfogva a díj­köteleseket, valamint az ezekért fizetni köteles munkaadókat, hogy az általok fizetendő f. évi had­mentességi díjakat legkésőbb f. évi november hó 15-ik napjáig a városi adópénztárnál annál bizonyo­sabban befizessék, mert ellenkező esetre kérdéses tartozásaik az 1883. XLIV. t. sz. értelmében kése­delmi kamatok és végrehajtási díjak felszámításával végrehajtás utján fognak behajtatni; — figyelmeztetem egyszersmind azon díjköteleseket, kiknek hadm­entes­­ségi díját az 1880. XXVII. t. sz. 11. §-a értelmében a munkaadó tartozik fizetni, hogy — a mennyiben f. évi vallomásuk beadása óta munkaadójuk szemé­lyében változás történt volna, — jelenlegi munka­adójuk nevét és lakását alulírott hivatalában beje­­lenteni kötelességüknek ismerjék. Kelt Székesfehér­várott, 1892. évi október hó 3-án. Nemsits Gyula, városi pénzügyi tanácsos. — Adományozások. A vasúti főműhely munkásai által 1892. október 2-án rendezett szüreti mulatság alkalmával felülfizetni szíveskedtek: Takátsi Nagy József 2 frt, Zenálko István 30 kr., Barkáts Imre 30 kr., Czizel Kálmán 50 kr., Hulser Jakab 50 kr., Simon János 1 frt, Magéra Antal 1 frt 50 kr., Wolf Antal 50 kr., Nichlhofer Ferencz 80 kr., Sulyok János 30 kr. N. N. 30 kr., T. M. 10 kr. Holenzer József 20 kr., Szirkovits Ferencz 50 kr. Héra Károly 50 kr., Kis János 50 kr. Rauscher Béla 2 frt, Fűtő­­házi mérnök 1 frt, Schilhon János 2 frt, Gődli 1 frt, Wejnovits N.­Kanizsáról 1 frt, Főfelügyelő Budáról 1 frt, Halgantz Józsefné 1 frt, Szarka Jánosné 50 kr., Egy számvevő őrmester 50 kr. Bruner János 50 kr., Reichart István 50 kr., Kajdor Istvánná 50 kr., mely nemes adományokért szives köszönetet mond a rendezőség. — Értesítés. Van szerencsénk a t. ez. közönség becses tudomására hozni, hogy a Gácsi posztó-, gyapjúszövet, szoba- és ló­­pokrócz gyár képviselőségét Székesfehérvár város és megye területére megkaptuk, és hogy nevezett gyár készítményeit bárhova eredeti áron bérmentve szállítjuk. A gá­csi posztó- és pokrócz elég ismeretes, ne­hogy dicséretre szoruljanak. Tisztelettel Kreizler Sámuel és fia. — Rendőrök nyugdijaztatása. A rendőr­ségnek szolgálatra alkalmatlan tagjait számszerint 8-at nyugdíjazni fognak és helyökbe ujjakat fogadnak.

Next