Székesfehérvár és Vidéke, 1897. július-december (25. évfolyam, 74-151. szám)
1897-07-01 / 74. szám
3 Következett a főtárgy: * Az 1896. évi zárszámadás. Mohai Lajos főszámvevő a kiosztott jelentést felolvasottnak tekinteni kéri s azt elfogadásra ajánlja; óhajtaná, hogy csak azon pontok tárgyaltassanak, melyekhez valakinek hozzászólása van. A 18000 frt deficzit eloszlatására a miniszteri jóváhagyás után azonnal intézkedni kell s kér erre megbizást. A betegalapok is folyton hiánynyal zárulnak, ezen állapotok megszüntetésére, illetőleg tanulmányozására ajánlja, hogy egy kisebb bizottság küldessék ki. A tárgy fontosságánál fogva fölhívja a közgyűlés figyelmét. De ha 11 a György szomorúnak látja közállapotainkat, melyeket nem szabad egy évről, a múlt évről tekinteni, de azt össze kell hasonlítani a tíz év előttiekkel, akkor látjuk csak, hogy mennyire szegényedtünk. Az elmúlt 25 év alatt 9 milliót költött a város él büdzserjeiben, hogy mire, nem tudjuk, a pótadó 10 év előtt 47000 frt volt, ma 93000 frt, de ennek sincs semmi látszatja, sőt azelőtt Székesfehérvár a gazdagabb városok közé tartozott, ma pedig határozottan szegényedik. (Úgy van!) Beismeri, hogy a számfelülvizsgáló bizottság nem felelt meg kötelességének, de ennek oka az, hogy nem lett összehíva. Egyébként a múlt évek zárszámadásait tekintve, az idei zárszámadást dicséri a könnyű áttekintés és szoliditás szempontjából; a régiek a főkönyvekkel sohasem egyeztek, míg ma ezt nem lehet mondani. Kifogásolja még formailag, hogy ezen zárszámadásokat a törvény szerint májusban kellett volna tárgyalni. (Helyeslés.) Hibáztatja, hogy az előirányzat szerinti építéseket nem teljesítették. (Helyeslés.) Havranek József polgármester kéri a közgyűlést, hogy ne csak a kiadások összegét, hanem azok természetét is hasonlítsák össze a jeleníti és az előbbi évekre vonatkozólag. Hogy az előirányzott építkezések közül oly sok nem lett véghez vive, annak okát részben a mérnöki hivatal nagy elfoglaltságának is tulajdonítja. Ami a Simor-utczai kanális beboltozását illeti, annak sincs ellene, csakhogy könnyen megeshetik, hogy az építkezéshez szükséges pénz nem lesz előteremthető a pénztári hiány miatt. Winkler Vilmos főmérnök megengedi ugyan, hogy a csatorna beboltoztatása fizikailag nem lehetetlen, de a csatornát elfogni nem lehet, amúgy pedig annak beépítése sokkal többe kerülne, mint a nélkül. A Felmajer-féle gyárnak joga van a csatorna vizének használatára és így több rendbeli nehézségekbe ütköznék, miáltal gazdasági szempontból is hátrányos volna az azonnali építés Dr. Szabady József épen ellenkezőleg, hivatkozva a köztisztaságra és közegészségügyre, óhajtaná a csatorna beboltoztatását. Menjen csak valaki arra, majd érezni fogja ama kigőzölgéseket, melyeket a csatorna áraszt ki magából; tele van az patkánynyal és más férgekkel. Azért is az építés elrendelését sokkal inkább kéri, mint pl. a Mann-féle disznóhizlalda eltávolítását, melynek ugyan jogi képviselője, de ahol patkányok nincsenek, hiába mondja Pénzes Imreazt, ő 10 irtot is ad egy patkányért, melyet a hsaidéban találnak és igy közegészségügyből kifog is előbbrevalónak tartja a csatorna beépi Pénzes Imre, mint azz szakértő ember, mijegyzi, hogy a se 50Vp-al olcsóbb lenne, ha a végeznék. Ami pedig dr. Szabó e hizlalda tulajdonosa javait illeti, akra vegyes embert. feltés e’a költségekre födezet ugyan van, de pénz nem lesz majd a kifizetésre. Ugyanis a fedezetet a pótadó hátralék képezi, ez pedig, lehet mondani, hogy állandó, amennyiben körülbelül minden évben ugyanaz, és teljesen sohasem folyik be. Havranek hozzájárul az építéshez, de csak úgy, ha a város biztosítva van, és ha a háztulajdonosok aláírták ama nyilatkozatot, mely szerint kötelezik magukat méterenként 10 frt hozzájárulási összeg megfizetésére. Dr. Gaára Gyula nem tudja elgondolni, hogy miért okozzanak nagyobb költséget a városnak, mikor kisebbel is véghezvihetik ugyanazt. Ezért inkább óhajtja, hogy az építkezést elhalaszszák. F 111er Béla t. főügyész osztja dr. Laára nézetét, mert az ügy különben sincs előkészítve, amennyiben hiányzik a háziurak által kiállítandó kötelező nyilatkozat. Kalocsay Alán abban a tekintetben igenis osztja me l a 11 a nézetét, hogy amit a zöld asztalnál elhatároznak, azt hajtsák is végre. Ajánlja, hogy újból fogják el a vizet és egyezkedjenek a molnárokkal a nekik okozott kár fölött. Miért halasztanák el újból az építkezést. (Általános ellenmondás.) Laufenauer Ferencz szükségesnek tartja ugyan az építkezést, de ha pénz nincs, bármenynyire óhajtják is, mégsem lehet azt véghez vinni, és így nincs más hátra, mint elhalasztani. A szavazás eredménye az lett, hogy az idei építést szavazattöbbséggel elhalasztotta a közgyűlés. Havranek ezután azt proponálja, hogy mivel az előirányzott építkezések közül sokba még bele sem fogtak, ő majd összehív egy szűkebb bizottságot, amely kijelölné, hogy ninc épitkett*• OM-1 storv - -*rfrí,7 T~' tendőben. Ezután a zárszámadás ezimenként tárgyaltatott. A III. ez.-nél De b a 11 a megjegyzi, hogy a II. jövedék ellenőrizve nem lett. A polgármester megbizatik az ellenőrzéssel. Az V. czímnél Die Kalla György keserű panaszt emel a gazdasági tanácsos semmittevése ellen; még az anyagok átvételét is az alkamazás teljesíti, holott ez csakis a tanácsos dolga volna. " Óhajtja a helyzet megváltoztatását. " Tóth Arthur megjegyzi, hogy ez már évek-kel ezelőtt fölhozatott, de eddig intézkedés nem történttt , nehezményezték a dolgok renden nyerte de azért minden abban maradt. Butaaik József szerint elég, ha azt , hangsúlyozzák,ogy ennek így és így kellene lenni, az dolga, csak bízzák rá, ígéri, hogy nem fogna benne csalatkozni. Dr. Hildy József felhozza, hogy jogiak is történnek, péld. Havranekiszalványozódijakat, mit a tanácsnak kelene és fuvarosokat fizettet, kiknek fuvarjait soha c sene,íit a mérnöknek vagy a tanácsosnak kellene tenni. Havranek József polgármester ezt a ■ helytelenséget elismeri, de a dolgon csak úgy lehet . .. ,hogyha a hivatalnokok pontosan teljesítik k ■ - igeiket, s különösen az anyagok átvételénél nem jelen lennének. Különösen a gazdasági tanéra és a városi mérnökre hárult, hogy ellerőd-zék a végzett munkákat, utakat, -kit datiát. Unos munkakörére nézve különben merj észtön- venni, s a munkabeosztás tár-8 gyában szigorúllenőrzést fog gyakorolni, mert az az állapot helytelen, hogy a képviselők beleavatkozzanak a munkások cselekményeibe s azok dirigáljanak ott a hol a gazdasági tanácsosnak kellene intézkedni. (A gazdasági tanácsos az égési vita alatt, mintha ő róla szó se volna, mélyen hallgat.) A VII. csimnél a közoktatási bevételeknél Dieb adta az igazolatlanul mulasztott iskolaógak miatt kiszabott bírságolást kifogásolja. A VIII. czimnél Cie balla a hiányos utczák s utak építésére nagyobb kölcsönt óhajtana fölvenni, s abból az állandó panaszos utakat s utczákat kiépíteni. Havranek József ellenzi az adósságcsinálást, melynek csak ott van értelme, ahol a törlesztési jövedelem föltétlen biztossággal elvárható. (Helyeslés.) Az útadó-hátralékok körül folyt vita után a zárszámadások tárgyalása befejeztetett. Dr. Kerekes Lajos I. aljegyző felolvassa aztán a számfelülvizsgáló bizottság jelentését, melyet annak elnöke Deba 1ta György, és tagjai Schlammadinger Antal és Laufenauer Ferencz adtak be. A jelentés szól 1887-ik évtől 1890-ig. A tapasztaltak elég szomorú állapotokra engednek következtetni. Az évi zárszámadások több évben nem egyeztek meg a főkönyvek végösszegeivel. Sok kifizetésnél nem volt található az utalvány, másutt hiányzott a nyugta, szóval a rendetlenségek elég sorozata látható. Általánosságban pedig a kiadások terén könnyelműség, a bevételeknél pedig rendszertelenség észlelhető. Tóth Arthur szintén bizonyítja, hogy mikor ő is benne volt a felülvizsgáló bizottságban, akkor is találtak rendetlenséget egész halmazzal, és nagyban megnehezítette működésüket a tisztviselőknek irányukban tanúsított viselete. Azonban nem lehet minden ember tettéért a polgármestert felelőssé tenni. Előrelátható, hogy a felülvizsgáló g- 1SQ(Wilfi-iki években is fog rendetlenségeket és szabályellenes dolgokat még találni, azonban hiszi, hogy 1897-ik évtől fogva minden máskép lesz és ezért legjobb fátyolt vetni a múltra. Dr. Laára Gyula a fölülvizsgáló bizottságnak, de leginkább annak buzgó elnökének Dieta a 11 a Györgynek jóakaratú, tevékeny működéséért jegyzőkönyvi köszönetet indítványoz. (He-A főispán, mint elnök szintén hozzájárul a jegyzőkönyvi köszönetnyilvánításhoz. Hiszi, hogy ezután meg fognak szűnni ama rendetlenségek, melyek a közönség közé olyannyira nagyítva jutottak, hogy egész rémhirt keltettek. A jegyzőkönyv hitelesítésére Tóth Aladár és dr. Saára Gyula bízattak meg. Az ülés 141 órakor ért véget. SZEKESFEHÉRVÁR és VIDÉKE. Hírek. — Báró Fiáth Pál főispánnak múlt kedden névnapja alkalmából a vármegye és a város tisztikara aláírásaival ellátott íveken fejezte ki jókivánatait. — Műkedvelői előadás. A „Déli Vasúti Daloskör« könyvtára javára és a jubiláns Kőmves Imre színészi és írói érdemeinek jutalmára vasárnap „A faun rosszáét adták műkedvelői előadás gyanánt. A színházat beiz nagyon kevés számú közönség töltötte meg, pedig az előadás többet érdemelt volna. Kőmves Imre Gonosz Pista szerepében komikus mókáival ugyancsak megnevettette a közönséget, mely sok tapssal tüntette ki a jubiláns színészt. A műkedvelők közül jók voltak: Hambalgó Mariska (Finom Rózsi), kinek énekszámait tapsolták meg: Stiller Irén (Bátki Tercsi), Feigl Juliska (Feledi Boriska), Pálinkás Imre (Göndör Sándor) és Verbay Albert (Feledi Gáspár).