Szentesi Napló, 1940. február (22. évfolyam, 25-48. szám)
1940-02-01 / 25. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 25 SZÁM. SZEGED ARA 10 PILLÉR •^■ályi Ügyészség SZENTESI NAPID FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 1 SZENTES, 1940. Tévedések esztendei (K. S.) Megdöbbentő, mikor ellenségeink tollából olvasunk keresű és siralmas jeremiádokat az utolsó évtizedek szörnyű igazságtalanságairól, avagy bűneiről, melyek a pokol minden szenvedéseit bocsátották Európára, legelsősorban éppen reánk, magyarokra. Ránk nézve: csekély vígasztalás már a beismerés, legfeljebb a jóvátétel halvány sugarával kecsegtet. Csak a napokban olvastuk — nem is először — Loyd George kijelentéseit, aki a páriskörnyéki békék beterjesztett adatait hamisnak s a későbbi kisantant eljárását megtévesztésnek, sőt csalásnak minősítette. Joggal tehette ezt az őszinte, beismerő nyilatkozatot, hiszen ő egyike volt a béketanács tagjainak. Most De Monzáé francia munkaügyi miniszter nyilatkozik a Párisi Kurírban finoman, előkelően és „A tévedések huszonöt esztendeje’* címen szedi össze Európának a béke ellen elkövetett bűneit. Szóról-szóra leírunk kijelentései közül egyet, mertbenne nem csupán a beismerés őszintesége szól, hanem egy jóakaratos ember fájdalmas borongása is. „Mennyi fájdalom és szerencsétlenség töltötte meg a tévedések huszonöt esztendejét! Jóakaratas emberek arra várnak, hogy jóvátegyék e tévedéseket.’ Az angol Loyd George után most a francia, De Monzie beszél így s szeretjük hinni, sőt újabban látjuk is, hogy ez a tábor elég tetemes: taglétszámmal szerepel már. Csalódások és tévedések áldozatai vagyunk tehát az egyik politikus szerint, de csalás és megtévesztés áldozatai a másik szerint. Amit pedig vesztettünk és elszenvedtünk, területben, lakosságban, felmérhetetlen anyagi kárban, akár egyik, akár másik nyilatkozat nem teheti jóvá, mert azok felett nem egynéhány jóakaratos ember rendelkezik, hanem azok a bitorlók, kiknek csalások és tévedések alapján kezére juttatták. Idestova huszonöt éve lesz már. Mennyi könny hullott azóta, mennyi panasz hullott meghallgatás nélkül a papírkosárba a nemzetek palotájában, mert néhány ember csalt, néhány ember tévedett. S milyen semmiség volt az, hogy közben egy nemzet vért izzadott küzdelmei közben. Csak mi, egyedül mi tudtuk az isteni igazságban vetett hitünkkel, csak egyedül mi hittük, a tűrök, a szenvedők, hogy egyszer derengeni kezd a hajnal. íme! Nincs egyetlen napilap, melyből a magyar követelések jogosságának elismeréséről ne esnének nagyhangú kijelentések. Szinte bántó kezd már lenni ez az udvarlás. De egy elégtételünk van mindenesetre: az, hogy amit örökké hirdettünk, hogy Európa egyszer észretér, hogy Európa agyveleje egyszer megtisztul — az immár bekövetkezett. A tévedés, félrevezetés, csalás beismerése, a mi jogaink beismerése — elérkezett. Ami ezután jön, az a jóakaratai emberek dolga lesz, akik a jóvátétel útját fogják egyengetni. Ha ugyan lesznek csakugyan ilyen jóakaratai emberek és bátorságuk is lesz hozzá. Magyarország önállóan oldja meg a szomszédos államokkal szembeni problémáit London és Páris Németország erőteljes támadására számít Holnap, pénteken ül össze Belgrádban a Balkán-szövetség konferenciája. — Kétségtelen — mondja egy jelentés —, hogy a magyar—román problémák megoldását célzó törekvéseken kívül a román—bolgár viszony rendezése is célja a szövetségi konferenciának. — Tévedés azt hinni — közli egy magyarázat —, hogy a balkáni szövetségesek konferenciája minden befolyástól mentes légkörben fog tárgyalni. Hogy e téren mi a helyzet, arról szólnak alábbi tudósításaink: NÉMETORSZÁGOT IS ÉRDEKLI A BALKÁN KONFERENCIA Egy berlini tudósítás közli, hogy a balkáni szövetségesek holnap megnyíló értekezlete Németországot fölöttébb érdekli. Német meglátás szerint ugyanis a nyugati szövetségesek olyan irányban befolyásolják a Balkán-szövetségesek konferenciáját, hogy annak határozatai Németország ellen szóljanak. A szövetségesek fel akarják használni a Balkán államokat, hogy vegyenek részt Németország, bekerítésében. Arról van szó, hogy a Balkán konferencia afelől is határoz, enged-e a német nyomásnak, vagy csatlakozik a nyugati demokráciák érdekeinek védelméhez. E kérdésekhez egy belgrádi tudósítás hozzáfűzi, hogy a Balkán-szövetség célja a legszigorúbb semlegesség megóvása lévén, a konferencia igyekszik megtalálni a középutat. A FRANCIÁK SZÜKSÉGESNEK TARTJÁK A REVÍZIÓ MEGINDÍTÁSÁT A szerdai francia lapok foglalkoznak a Balkán-szövetség konferenciájával. Megállapítható, hogy ezek tekintélyes része belátja a háború utáni békeszerződések revíziójának szükségességét. Ez alkalommal több újság párhuzamot von a kisantantban tömörült államok és a Balkán-szövetség tagállamainak törekvései között. E kérdéssel kapcsolatosan azt írják a párizsi lapok, hogy a Balkán-szövetség államainak február 2-án megnyíló konferenciája téves vágányra futna, ha határozatainak meghozatalakor magatartását a revízióellenes gondolatnak rendelné alá. A MAGYAR ÜGY KÖZVETÍTÉSE NEM VÁLNA SENKI ELŐNYÉRE A belgrádi konferenciára gyakorolt befolyások légkörében fölöttébb érdekes az a tudósítás, amely Magyarország húszéves problémáival kapcsolatban megállapítja, hogy Magyarország számára nem szükséges, hogy problémáinak megoldására bármely hatalmi oldalról is közvetítő szerepre vállalkozzanak. — Ily közvetítés senkinek sem válna előnyére — jegyzi meg a tudósítás. HITLER BESZÉDÉVEL MEGKEZDŐDÖTT A HÁBORÚ MÁSODIK SZAKASZA Kedden este Hitler kancellár nagy beszédet mondott, amely úgy a háborús, mint a semleges, államokban nagy hatást váltott ki. Romániában tetszést váltott ki Hitlernek azok a szavai, amelyekkel Chamberlaint az ördöghöz hasonlította, aki imakönyvével közeledik a jámbor lélekhez. A német lapok lelkesednek. „Végleges leszámolás a plutokráciákkal. „Nincs megegyezés jogaink teljes elismerése nélkül". Ilyen címek alatt közlik a berlini lapok Hitler beszédét, melyről a londoni és párisi újságok azt mondják, hogy azzal a háború második szakasza kezdődik meg. Azt is mondják ezek az újságok, hogy most már teljesen biztosra vehető, hogy rövid időn belül nagy német offenzíva indul a nyugati fronton. Az újságok kiemelik azt is, hogy Németország a háború első öt hónapját fegyverkezésre használta fel. Az olasz lapok a német—olasz barátság változatlan fennállását hangsúlyozzák. ÚJRA BOMBÁZTÁK KRONSTADT KIKÖTŐJÉT A FINN REPÜLŐK A finn légi haderő tegnap igen élénk tevékenységet fejtett ki. A finn repülők bombáztak egy front mögötti orosz vasúti állomást és bombázták ezenkívül Kronstadt kikötőjét is. A kikötőben több orosz hajó megsérült a finn repülők bombáitól. Ezenkívül több kikötőépületet is megrongáltak a repülőbombák. Finn katonai szakértők szerint a konfliktus kezdete óta az orosz repülők összesen 650 légitámadást intéztek finn városok ellen. E légitámadások során huszonegyezer bombát dobtak le. Az orosz légitámadásoknak 207 polgári áldozatuk volt. Huszonnégy esetben az orosz repülők templomokat és kórházakat bombáztak. A leningrádi katonai kerület vezérkara jelenti a finnországi helyzetről, hogy január 30-án nem történt fontos esemény. A szovjetorosz légierő több sikeres támadást intézett ellenséges tartalékok és katonai céltárgyak ellen. A FRANCIAORSZÁGI LENGYEL LÉGIÓT KÜLDIK FINNORSZÁG MEGSEGÍTÉSÉRE A Popolo di Roma londoni jelentése szerint a szövetségesek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a Franciaország területén megalakulóban lévő lengyel légiót küldik ki Finnország megsegítésére. Jóllehet a hírt nem erősítették meg, minden jel arra mutat, hogy annak komoly alapja van. ------□□-----