Szentesi Napló, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-01 / 173. szám

.­Szombat, 1942 augusztus 1. SZENTESI NAPLÓ Internáltak két szájhőst A Kossuth­ utcai Csendes-trafikban néhány nappal ezelőtt meg­jelent Szűcs Imre borbélysegéd. Cigarettát vásárolt és közben be­szédbe elegyedett a trafikossal. Beszéd közben a politikára terelő­dött a szó és Szűcs Imre ócsárolni kezdte az itteni közállapotokat, majd arról beszélt, hogy „ha az oroszok győznek, egyszerre meg­változik itt minden.“ A trafikban tartózkodók érthető megbotrán­kozással hallgatták a borbélysegéd fecsegését és amikor az eltávo­zott onnan, a trafikos felment a kapitányságra és megtette a felje­lentést Szűcs Imre ellen. A rendőrkapitányság Szűcs Imrét kihall­gatta ebben az ügyben. Először tagadott, de amikor szembesítették a trafikban tartózkodókkal, akkor beismerte, hogy nemzetellenes kijelentéseket tett. A rendőrkapitányság Szűcs Imrét elinternálta Szentesről. Ugyancsak a rendőrkapitányság tudomására jutott, hogy Szabó Imre cipészsegéd és if­j. Szabó Imre lakatossegéd szeder­telepi lakosok ismerőseik körében kommunistaízű kijelentéseket tesznek és ócsárolják az ország közállapotait. Mindkettőt előállították a ka­pitányságra s miután kihallgatásuk során beigazolást nyert, hogy valóban izgatást követtek el, az internálási eljárást folyamatba tet­ték ellenük, először azonban a szegedi ügyészségnek fogják átadni őket. Jurcsek közellátási államtitkár nyilatkozata az ország zsír és húsellátásáról A sorbanállás megszüntetése és a „feketepiac” forgalmának csökkentése A Közellátási Értesítő most meg­jelent új száma beszélgetést közöl Jurcsek Béla közellátási államtit­kárral. „A magyar közellátás hábo­rús tennivalói" címen megjelent in­­terjún érdekes nyilatkozatot tartal­maz az ország zsír- és húsellátásá­ról, a sorbanállás megszüntetéséről, valamint a „feketepiac" forgalmá­nak csökkentéséről. A nyilatkozat­nak erre vonatkozó részét itt kö­zöljük : " A sertésállomány tekintetében aggodalomra nincsen okunk — mon­dotta az államtitkár —, mert az or­szág mezőgazdasági dolgozói — gazdák, munkások egyaránt — bíz­tak abban, hogy a takarmányozási nehézségek megszűnnek és a jószág­­nevelés kifizetődő dolog lesz. Sertés­­állományunk elegendőnek mondha­tó, a­ zsír- és a sertéshúsellátás fo­lyamatos lesz. A marhaállomány te­kintetében pedig tagadhatatlanul bi­zonyos szabályozó intézkedésekre kerül majd sor, mert a túlságos ,­marhahúsfogyasztás mai rendszerét helytelen volna továbbra is fenn­tartani.­­ Általában a hús- és zsírellá­tásban be kell hozni a dolgokat vég­legesen megoldó rendszert. Tökéle­tesen és jól tudom, mit jelent az, ha a gyermekneveléssel, a háztartás vezetésével elfoglalt háziasszonynak a legfontosabb élelmiszercikkekért szaladgálni, várakozni, sorban állni kell. Semmi szükségünk nincs arra, hogy a helytelen elosztás következ­tében szinte már meghonosodott időt rabló, a családi munkát meg­akasztó, csak gondokat és bajokat jelentő sorbanállás megmaradjon. Igenis, lehet megvalósítani olyan ellátási rendszert, amely a háborús közellátás rákfenéjét, a sorbanállást megszünteti. A feketepiac ügyéről a követke­zőket mondotta Jurcsek államtit­kár: — A sorbanállás megszüntetése és a rendes ellátottság következté­ben a feketepiac zugforgalma is csökkenni fog az elsőrendű élelmi­szereket illetően. Azt még elhiszem és meg is értem, hogy valaki zug­forgalomban értékesíti cukorjegyét vagy tejjegyét, mert cukrot és te­jet nem mindenki fogyaszt. Azt azonban nem hiszem, hogy bánd megváljon kenyér jegyétől vagy hús­jegyétől, mert ha megválik tőle, ak­kor elárulta, hogy más úton gon­doskodik magáról. A saját szájától senki sem vonja meg a falatot.­­— Mi megkönnyítjük az egyén mindennapi életét —­ folytatta az államtitkár —, igyekezünk úgy ve­zetni a közellátás ügyeit, hogy sen­ki se nélkülözzön és — ezt a legha­tározottabban hangsúlyozom -­ nem is lesz nélkülöző a ránkjövő még nehéz esztendőben, de nem fogunk eltűrni semmiféle habzsolást. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a ránkjövő esztendő nehéz lesz és a közellátás mindannyiunkra kötelező előírásaiba, megkötéseibe, paran­­­­csaiba csak a jövő évben fogunk­­ „beleszokni", tisztában kell lennie­­ ezzel mindenkinek. Minden dolgozó­­ ember tisztességes megélhetése lesz­ ­= Glória Filmszínház = Előadások kezdete vasárnap 4, fél 7 és 9, hétköznap fél 9 órakor. Augusztus 1—3 szombat, vasárnap, hétfő. Magyar film a javából. Vígjáték. Segítség örököltem Főszereplők: Simor Erzsi, Gózon Gyula, Vaszary Piri, Uray Tivadar, Agai Irén, Rajnay Gábor. Csupa derű csupa móka. Külön kiegészítő műsor: Magyar Híradó. tosítva van Magyarországon, elvi­selhetetlen nélkülözéseket senkitől sem várunk. Jurcsek államtitkár azzal fejezte be a rendkívül határozott, néha ka­tonásan kemény, a magyar gazda józan előrelátásának megdönthetet­len tapasztalataival fűszerezett be­szélgetést, hogy az összes tényezők latbavetésével nehéz, de az ellátás­ban biztonságos és minden magyar embertől minden szükséget távol­­tartó esztendő következik ránk. -­- Kis történet a nagy háborúból Hol volt, hol nem volt . . . kez­dődik a mese, pedig az igaz törté­netet is lehetne néha így kezdeni. Egyszer egy kis dohánygyári munkásleány, — aki szegénysége miatt nemigen számíthatott gazdag vőlegényre — azzal az eredeti öt­lettel próbálkozott, hogy üzenetet írt egy kis papirszeletkére egy is­meretlen házasulandó ifjúhoz s az üzenetet becsavarta egy készülő szi­varba. A dolog vége az lett, hogy egy gazdag úrfihoz került a szivar, aki elment a kis dohánygyári leá­nyért és feleségül vette. így szól a kis történet, ami lehe­tett mese is, de igaz is. Most egy bakonymenti faluban történt ehhez hasonló mese, de ez már csakugyan nem mese, mert hi­teles okmány van róla az­­ anya­könyvben. Katonáknak gyűjtöttek a leányok a kis bakonyszéli faluban. Gyűjtöt­tek is, varrtak is, ki mit tudott, ki mit adhatott. Faluhelyen van toll bőven, a sebesült honvédek részére meg sok minden mellett fejpárna is szükséges a kórházakban. Gyűlt hát a párna az érmelegítők, pullóverek mellett és vitték is gyorsan a Vö­röskereszthez fel, Budapestre. Az­után kiment a meleg holmi a harc­térre, a párnák pedig bekerültek a budapesti katonakórházba. És ezzel kezdetét is veszi a­­ mese. Az egyik párna egy sebesült utas­­szakaszvezető feje alá került, aki átlőtt lábbal feküdt a kórház­ban. Somogyi fiú volt a sebesült szakaszvezető, gazdag falusi legény, aki addig nézegette a párnába beírt nevet, míg egy szép napon üdvözlő kártyát írt az ismeretlen bakonyi leánynak, aki jószívvel adta a pár­nát a hős katonáknak s akinek a neve is be volt hímezve a csipkés párnahéjba. Az üdvözlő sorok mellé hálás köszönet is volt írva, meg egy kívánság is, hogy ha Budapestre jönne, látogassa meg, itt és itt fek­szik a kórházban. Teltek, múltak a napok, egyszer csak látogató érkezett a sebesült honvédhez. Az ismeretlen adakozó kereste fel, aki a csipkés párnával tette puhává számára a rideg ka­tonaágyat. Az ismeretségből szerelem lett, amint az lenni szokott nemcsak­­ó színpadon, nemcsak a regényekben, hanem a valóságban is. Az ismeret­­ség után következett a többszöri le­vélváltás, utána pedig — amikor­ a sebesült honvéd felgyógyult — lá­togatás a kis bakonyi faluban. 50 A vége . . . ugyan ki ne sejtené a végét! A kis csipkés párnától n­em olyan túlságosan hosszú az út az anyakönyvig! A kis bakonyi leány, meg a gazdag somogyi le­gény ma férj és feleség. Akárcsak a mesében szokott lenni! Cl piont # # # Tegnap ismét harctéri üdvözletet hozott a posta. Vitéz Négyessy Kál­mán főhadnagy, tábori lelkész föl­­dink írta. Szeretettel köszönti isme­rőseit a borzalom és siralom földjé­ről, ahol csak a zsidónak ment jól, míg a kereszténynek csak nyomor és piszok jutott. Ezt a nyomort mindenkinek kellene látni — írja levelében — és soha senki sem zú­golódna, ha jegyre kapja az élel­met. A mai napon találkoztam Szántai László főhadnaggyal, Hor­váth György futballista őrmesterrel, Farkas László, Gera István, B. Mol­nár István és Czuczi István őrmes­ter földimmel és megbízásuk alap­ján szeretettel köszöntjük a szente­sieket. Édesapám minden héten megküldi a Szentesi Naplót és a legnagyobb örömmel olvasom az utolsó betűig. Itt van még Takács József gyógyszerész zászlós is, aki ugyancsak sok szeretettel köszönti szentesi ismerőseit. Szentesen két könyv­­kereskedő árusíthat tankönyvet Ismeretes, hogy a kormányzat korlátozó rendelkezéseket lépte­tett életbe a tankönyvkereskede­lem terén is. Tankönyvkereskedő az új rendelkezések értelmében csak az lehet, akit az illetékes ha­tóságok erre kijelöltek. Budapes­ten az elmúlt napokban történtek meg a kijelölések és egyetlen zsi­dó tankönyvkereskedő­t sem je­löltek az 1942—43-as iskolai év­re. A kijelölések Szentesen is meg­történtek és csak két könyvke­reskedő : Szabó Imre és az Unter­­müller Testvérek cég kaptak ki­jelölést. Az új iskolai esztendő­ben tehát csak a kijelölt könyv­­kereskedők árusíthatnak tan­könyveket.­­T/11 3. oldal. — Elvágta a szecskavágó a jobb karját. Kovács Ferenc ve­­kerháti 22 esztendős gazdasági munkás gazdájának tanyáján takarmányt szecskázott. Jobb ke­zét a szecskavágó kése véletlenül elkapta és azon súlyos sérülése­­­­ket ejtett. A vármegyei közkór­­­­házba szállították. Állapota sú­lyos, de nem életveszélyes.

Next