Széphalom 19. (2009)
HISTÓRIA ÉS HAGYOMÁNY - Kovács Eleonóra: Batthyányné (Budai) Apraxin Júlia
SZÉPHALOM 19. • A Kazinczy Ferenc Társuság évkönyve 2009. 465 Házassága, a bécsi évek A magyar történelem válságos időszakában, 1849. október 15-én ment feleségül Batthyány Artúrhoz, akivel házassága első évtizedét Bécsben töltötte. Batthyány Artúr a (németújvári) Batthyány család grófi ágának is a pinkafői ágába tartozott, a legrégebbi magyar mágnás családok egyikébe. A család talán legismertebb tagja gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, aki Artúr apjának, Batthyány Vincének másodunokatestvére volt. Batthyány Artúr a rakicsányi, a horti, a révi uradalmak birtokosa volt, s az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején mint császári királyi ezredes szolgált a Schlick-hadtestben.78 Az arisztokrácia gyakori tartózkodási helye volt a császári főváros, főként a leggazdagabb, aulikus érzelmű részének. Ez azonban nem feltétlenül jelentette azt, hogy nem fogadták szívesen a Magyarországról érkező látogatókat. Erre vonatkozóan feljegyzések olvashatók báró Podmaniczky Frigyes Naplótöredékeiben. A báró 1856 nyarán — tíz év Magyarországról való ki nem mozdulás után - utazásra adta a fejét. Megjárván Párizst, a Rajna-vidéket és Dél-Németországot, hazafelé útban gróf Keglevich Béla társaságában két napot Bécsben töltött. E kitérő célja a Batthyány-házaspár meglátogatása volt, akiket a következőképpen mutat be: „... két napot Bécsben tölténk, mely rövid tartózkodásnak az volt tulajdonképpeni czélja, felkeresni s meglátogatni gróf Batthyány Arthurt és nejét Apraxin Julia grófnőt. E jó ismerőseink révén láttam az akkori divat szerint nyaranta délutánonként a schönbrunni császári kertben gyülekező bécsi nagy világot, láttam, mondom mert ismeretségek kötésére, magyarhoni jellegünk nem nyújtott épen kívánatos alkalmat. Gróf Batthyány Arthur és neje, magyar divat szerint igen díszesen kiállított fogatjukon vittek ki Schönnbrunnba, be akarván ezáltal bizonyítani, hogy hazafi társaikat még ott is szívesen s előzékenyen tudják fogadni, ahol e szívélyesség s előzékenység fejében talán a megrovásra méltók osztályába fognak soroztatni.". Apraxin Júlia magyar nyelvtanulása házassága éveire, Magyarországra költözése utánra datálható bizonyosan, ám érdeklődése országunk iránt már jóval korábban jelentkezett. A magyarországi évek kezdete, szalonja, kapcsolata „a szellem arisztokráciájával” A házaspár 1860-ban települ át Magyarországra; ekkor már öt gyermekük van: Ilona Jozefina, Katalin, Arthur Ödön, Georgina és Thassilo, közülük hárman érik meg a felnőtt kort. Júlia tanulásának tényét újságcikkek és levelek is megerősítik. Megismerkedett a jog, a filozófia, az asztronómia és az anatómia alapjaival. Utóbbit a kiváló sebész, Lenhossek József professzortól tanulta; magyar történelmet s irodalmat Toldy Ferenctől. (Vele való levélváltása a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található.) A jogtudomány alapjait, s a történelmet Wenzel Gusztáv professzor oktatta számára. Apraxin Júlia tanulmányairól, főként a magyar nyelv elsajátításáért tett erőfeszítéseiről a korabeli sajtó is szívesen cikkezett. Wenzel Gusztáv professzortól való tanulásáról tudósít a Családi Kör, s helyeslőleg említi, hogy Apraxin Júlia, Zichy Kornis Anna s még más előkelő hölgyek a magyar történelemmel és a magyar jog alapjaival akarnak megismerkedni.10 7 Molnár György: Világostól Világosig. Emlékeimből. II. köt. Arad, 1881. 292. (továbbiakban: Molnár) 8 Báró Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek 1850-1875. Il. köt. Bp., 1888. 60. 9 Nevét nyilvánvalóan nagyanyja (Héléne Esterházy) és Esterházy József emlékére kapta. 10 Családi Kör 1861. jan. 27.42.