Vasárnap, 1994. november (1. évfolyam, 29-32. szám)
1994-11-06 / 29. szám
2 VASÁRNAPI HÍRLAP HÍRHASÁB ■ Az ENSZ öt hónapon belül kivonja 15 ezer fős katonai kontingensét Szomáliából. Az ENSZ-csapatok létszáma a csaknem két éve kezdődött Szomáliai bevetés során meghaladta a 29 ezer főt. ■ Fegyverekkel, lőszerrel és üzemanyaggal megrakott teherszállító hajó kötött ki pénteken a horvátországi Ploce kikötőjében - jelentette a Tanjug. A jugoszláv hírügynökség jelentése szerint a mintegy kilencezer tonna üzemanyag, valamint a nagy mennyiségű fegyver és lőszer az iszlám országokból érkezett a térségbe, s Plocéból Mostarba, Szarajevóba és Közép-Boszniába juttatják el a szállítmányt. ■ Szörnyű baleset történt csütörtök este Franciaországban, Montélimar városa közelében: több tucat autó és teherkocsi hajtott keresztül egy 87 éves asszonyon, anélkül, hogy megálltak volna. A csendőrség pénteki közlése szerint a néni valószínűleg az út szélén ballaghatott, amikor az első autó elütötte. Ezután még több következett, s ezek körülbelül másfél kilométeren át vonszolták magukkal a testet, mire végre a sofőrök észrevették az esetet és megálltak. ■ Kézigránátot dobtak pénteken a dél-törökországi Diyarbakirban az ellenzék Haza Pártja nevű nemzeti-liberális párt területi székházára. A merényletben hét ember megsérült. Választás előtt áll Amerika és Bill Clinton A négyévenkénti amerikai elnökválasztásokra mindig rendkívüli érdeklődés irányul, ámde az Államokban kétévente szavaznak, és ez is igen fontos: kedden lesz ilyen időközi választás, amely döntően megváltoztathatja az erőviszonyokat a törvényhozásban, így elősegítheti a konzervatív republikánusok visszatérését a Fehér Házba a 96-os elnökválasztás után. Bill Clinton 12 év után az első demokrata párti elnök, és mind valószínűbb, hogy egyelőre az utolsó is marad majd. Az egykori arkansasi kormányzó külpolitikája határozatlannak, ingadozónak bizonyult, de ami a szavazók szempontjából sokkal fontosabb: nem tudta valóra váltani fő belpolitikai ígéreteit, az általános egészségbiztosítást, azt, hogy megjavítja a közbiztonságot, a közoktatást. Igaz, mindeközben az amerikai gazdaság a hosszú pangás után felfelé ível, a munkahelyek száma nő, ami talán mindennél fontosabb, de az amerikaiak többsége mégis és máris kudarcnak tartja a demokraták kormányzását, és a felmérések szerint 52 százalékuk szavaz majd kedden a republikánusokra. Ami katasztrófát hozhat a demokratákra, akik 1954 óta többségben vannak a képviselőházban és (az 1980-86 közötti éveket kivéve) a szenátusban is. Áz épp a tény, hogy Clintont saját pártjának törvényhozói sem támogatják egységesen, hogy ezért bukott meg például a legnagyobb ígéret, az egészségbiztosítás, egy érvvel több arra, hogy a változások elkerülhetetlenek. Úgy tűnik, a szavazóknak elegük van még olyan bálványokból is, mint az utolsó Kennedy fiú: 62 évesen, egy negyedszázad után a törvényhozásban, a liberális, katolikus milliomosnak élethalálharcot kell vívnia a republikánus ellenjelölttel - egy milliomos mormonnal. Sikeres, népszerű demokrata politikusok helyét veszélyeztetik fiatalabb, felkészült republikánusok. Sok pénzzel is, ami az amerikai kampányokban nélkülözhetetlen. A kihívók nem mindig jobbak, de fő előnyük, hogy változást ígérnek, nem egy helyen olyan demokraták után, akik évtizedek után elhasználódtak, elkényelmesedtek. Amint például Tom Foley, a képviselőház elnöke, aki 30 éve ül a házban, és tavaly, választóit felbőszítve, szembeszállt a népszavazással, amely korlátozni javasolta volna a képviselők szolgálati idejét. A képviselőházi többséghez a republikánusoknak további 40 mandátumra van szükségük a 435 tagú házban. Az időközi választásokon a mindenkori kormánypárt rendszeresen veszít, átlagosan 26 helyet, így tehát nem kell sok ahhoz, hogy a mérleg átbillenjen. A száztagú szenátusban az ellenzéknek hét új szék kell a többséghez. Lehet, hogy megszerzik, lehet, hogy nem; a konzervatív demokraták azonban eddig is nemegyszer blokkolták már a kormány terveit, így Clinton a törvényhozás támogatására a nagy bel- és külpolitikai döntéseknél mindenképpen csak kellő kompromisszumok árán számíthat majd. Az USA tagállamai nagymértékben önállóak, így kormányzóik, akik közül kedden 36-ot választanak újjá, igencsak befolyásosak az országos politikában is, így nagy szenzáció lesz, ha a demokraták egyik legnépszerűbb vezetőjét, Mario Cuomót, New York állam kormányzóját legyőzné Peekskill városka egykori polgármestere, az ingatlanüzleteken meggazdagodott, magyar származású republikánus, az adócsökkentést ígérő George Pataki. Egy olajmilliomos Kalifornia liberális kormányzónőjének posztját fenyegeti, George Bush, a volt republikánus elnök egyik fia Texas, a másik Florida állam kormányzóságáért indul, esélylyel. Új szelek futnak Amerikában. A keddi eredmények előrejelzik majd az 1996. novemberi elnökválasztás eredményét, ennek minden következményével az amerikai politikára — már a következő két esztendőben is. Heltai András New York republikánus kormányzójelöltje: George Pataki Miniszteri számla A Magna Charta, a Nagy Szabadságlevél 1215-i meghirdetése óta az angol liberalizmus minálunk példakép. London a parlamenti demokrácia, a sajtószabadság referenciája. Ezért attól, hogy kipattant a Westminsterben, parlamenti képviselők ezer fontokat vettek fel különféle testületektől azért, hogy kérdést intézzenek ügyükben a kormányhoz és így megfelelő „PR” tevékenységet fejtsenek ki - eláll az ember lélegzete. Mi lesz, ha ez Budapesten is elharapózik? X. Y. senki falvai, hatpárti képviselő napirend előtt vagy után szóvá teszi a recsegei vágóhíd ügyét? Miáltal az ügy nyilvánosságot kap, s ezért a képviselőnek tisztes honorárium üti a markát? Angolhonban ez történt. Igaz, csak konzervatív képviselőket értek tetten. A közhangulat emiatt rossz a szigetországban. Javítása érdekében a Konzervatív Párt össztüzet zúdított a Guardian című napilapra, amely közismerten liberális és befolyásos. Néhány nappal ezelőtt ugyanis a lap nyilvánosságra hozta, hogy a kormány egyik tagja, Jonathan Aitken nagy összegű számlát hagyott hátra a párizsi Ritzben. Az erről kerekedett vita során az a kérdés, hogy mi is történt azzal a párizsi szállodaszámlával, amelynek végösszege egy kis vagyon, és hogy miért és kinek a társaságában fogyasztotta Aitken úr, amit elfogyasztott - a háttérbe került. Ehelyett a Guardin eljárása okozott botrányt a Westminsterben. A lap ugyanis csalárd módon, a parlament levélpapírján küldött fax segítségével jutott hozzá a számla másolatához. A kérdés, hogy ezt megengedi-e az újságírói etika?! Jó alkalom pocskondiázni az újságírókat, és elterelni a figyelmet a valódi kérdésekről. Tanultuk a történelemben, hogy II. András magyar király az Aranybulla kibocsátásakor a Magna Chartát tekintette példaképnek. Lehet, hogy nem ez volt az utolsó eset? K. Gy. Véres tádzsik vasárnap? Baljós előzmények után választanak elnököt ma a véres polgárháború sújtotta Tádzsikisztánban, ahol százezer ember vesztette életét az elmúlt években. Az ellenzék eleve bojkottálja a szavazást, mivel nincs módjuk a részvételre az ország határain túl menekültként élő tádzsikok százezreinek. A papírforma a jelenlegi parlamenti elnök, Emomali Rahmonov győzelmét jelzi, ami megfigyelők szerint nem hozza közelebb a polgárháború végét. Tádzsikisztánban 1992 decembere óta tart a véres belviszály, miután a társaságbeli iszlám befolyás növekedésétől tartó Moszkva támogatásával Emomali Rahmonov megdöntötte az iszlám kormányt. VisAmp Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (pulcisztika), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság), PÓR VILMOS (belpotika), Interjú: HAVAS HENRIK Főrmunkatársak: FENESI TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europresa és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft Felelős kiadó, a kft. ügyvezető igazgatója. Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: MÜLLER TIBOR (Hírlap), SZEKERES TAMÁS (Sport), HALMAI KATALIN (Család) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon: 266-7234,175-6722 (MTI) Fax: 266-7236 A kiadó és a szerkesztőség levélcíme: 1525 Budapest Pf. 801 Hirdetési igazgató: VARGA A. MÁRIA. Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Telefon: 156-8063, 175-8722/2054, 2055, 2056, 2096 Fax 268-7236 Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Telefon: 175-6722/2081,2082,2083 Fax: 266-7238 Terjeszti a Hírkor Rt., a Nemzeti HírlapkereskedőM Rt, a regionális részvénytársaságok, az ÉRAUL Rt. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap-és egyesített kézbesítőknél. Előfizetési díj negyedévre: 576, fél évre 1152, egész évre 2304 Ft OTP és műszaki vezető: FERENCZY GÁBOR Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1573 NAGYVILÁG ŐRVACSORA Kénytelen volt lemondani állásáról az a montanai börtönőr, aki gyilkosoknak fizetett vacsorát egy nyilvános étteremben. Gamble önkényesen, a szükséges jóváhagyások beszerzése nélkül döntött úgy, hogy étterembe viszi a női rabokat, akik a börtönben jó magaviseletről tettek tanúságot Időhúzás Pozsonyban Vladimír Meciar kijelölt szlovák miniszterelnök hétfőn kezdi meg kormányalakítási tárgyalásait. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetője pénteken a CTK cseh hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy minden párttal megbeszéléseket kíván folytatni. Az új kabinet megalakítása Meciar szerint legalább egy hónapot vesz igénybe. A prágai Svobodné Slovo című napilapja: Az új szlovák parlament alakuló ülése világosan megmutatta, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) sokkal erősebb, mint azt a választások eredménye alapján feltételezni lehetett. HARCTÉRI IDEGESSÉG A délszláv térségben nagyobb az esély a békére, mint bármikor- jelentette ki a hét közepén Horn Gyula a Magyar Televízióban. A megállapítás elhangzásakor már több mint egy hete tartott a bosnyák kormányerők kiterjedt és sikeres offenzívája Bosznia északnyugati térségeiben, valamint Szarajevótól délre. Elemzők szerint a harcok kirobbanása, vagyis 1992 óta először fordult elő, hogy a muzulmánok szinte napok alatt megfordították a háború menetét, és visszafoglalták elhódított területeik egy részét. A gyors bosnyák hadisikerek annak köszönhetőek, hogy Kis-Jugoszlávia - hivatalosan legalábbis - minden kapcsolatot megszakított a boszniai szerbekkel, így Szerbiából az eddigieknél jóval gyérebben csordogál fegyver és utánpótlás a határ túloldalára. Mindemellett a horvátmuzulmán katonai együttműködés is megerősödni látszik a boszniai frontokon, jóllehet hosszú távon még e megkettőzött haderő sem képes állni a versenyt Karadzsics korszerűbben felszerelt csapataival. Horvátország, amely egyre jobban aggódik az elszakadásra törekvő knini krajinák sorsa miatt, és súlyosbodó aggodalmának mostanában fenyegetőzésekkel, valamint haderőinek harckészültségbe helyezésével ad nyomatékot, a boszniai frontokon igyekszik lekötni az országegyesítésről álmodozó szerbeket. A sorsukra hagyott muzulmánok pedig nem várnak tovább a nemzetközi közösség többször kilátásba helyezett közbelépésére, s a harctéren elért sikereikkel próbálják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, kompromisszum elfogadására bírni a szerbeket. Miközben Budapesten a magyar miniszterelnök a háború közeli végéről elmélkedik, a New York-i ENSZ-palotában a világszervezet közgyűlése megszavazza a boszniai fegyverembargó feloldását. Igaz, a határozat nem kötelező érvényű, csak a Biztonsági Tanács hasonló döntése nyomán válna azzá, a fejlemények mégsem a hamarost beköszöntő béke illúzióját kínálják. Bár a BT -az angol, az orosz és a francia ellenvélemények miatt - valószínűleg napirendjére sem veszi majd az embargó feloldását, az Egyesült Államok ettől még dönthet úgy, hogy kiszáll a fegyverszállítási tilalmat ellenőrző országok sorából. A kongresszusi döntés határideje november 15-e. A békekötés még soha nem tűnt olyan távolinak, mint éppen most, vélhetnénk. Elveszni látszik immár az az illúzió is, hogy a bosnyákok - beletörődve a megváltoztathatatlanba - lassanként elismerik a szerb hódításokat, és rábólintanak az ország fölosztásába. Ha ideiglenesen is, de fordult a hadiszerencse, Izetbegovicsék ezt minden erejükkel kihasználják. A boszniai szerbek totális háborút hirdettek. A nemzetközi fórumok a fegyverembargó feloldását latolgatják. Magyarország, sokat szenvedett déli szomszédaival együtt, bármennyire is óhajtja már a háború végét, az még nincs az áhított közelségben. Várni kéne a nyilatkozatokkal. Halmai Katalin 1994. november 6. ROMÁN SZIGOR Külföldi állampolgárok vagy külföldön élő román állampolgárok nem lehetnek romániai politikai pártok tagjai, az új román idegenrendészeti törvény szerint, amelyet a szenátus nemzetvédelmi bizottsága véglegesített A tervezet egy másik cikkelye előírja, hogy a külföldi állampolgárok Romániába érkezésüktől számított 48 órán belül kötelesek bejelentkezni a rendőrségen, amennyiben nem szállodában szállnak meg. A belügyminiszter „a nemzetbiztonság, a közrend, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelmét érintő meggondolásokból” korlátozhatja a Romániába érkező külföldi állampolgárok mozgását az országban. Merre, Macedónia? Múlt vasárnap kétfordulós parlamenti és elnökválasztás fejeződött be „Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaságban”. Az elnökség tétje már az első fordulóban eldőlt: óriási fölénnyel győzött a 77 éves Kiro Gligorov, az eddigi államfő, megszerezve a szavazatok 67,4 százalékát, ami az összes szavazásra jogosultak 52,4 százalékának támogatását jelenti. Gligorov szerint a választók „a békét, a jószomszédságot és az etnikumok együttélését szolgáló politikáját támogatták” szavazataikkal. Sablonosnak tetsző kijelentése inkább talányos, mert miként tehető jószomszéddá Görögország, amely az önálló Macedóniának már a léte ellen tiltakozik, s kereskedelmi zárlatával havi ötvenmillió dollár kárt okoz? Kis-Jugoszláviától mivel szerezhetné meg a diplomáciai elismerést, amikor ez a föld 1913 és 1946 között Dél-Szerbia volt? Miként viszonyuljon Bulgáriához, amely a szkopjei államot készséggel elismeri, de a macedón nemzet létét nem, azt „bolgár gyökerűnek” tartja? Macedónia változtassa meg a nevét, hiszen az görög nemzeti jelképei közül vegye ki az ugyancsak ősi görög 16 sugarú Vergina-napot, módosítsa alkotmányát, mert a szomszédos országokban élő macedón kisebbségek sorsának figyelemmel kísérését emlegetve valójában területi követelést fogalmaz meg - sorolja feltételeit Athén, amelyekkel az új vezetésnek kompromisszumra kell jutnia. Gligorov állítólag kész lemondani a Vergina-napról és módosítani az alkotmányt, egyesek szerint csak a választásokra várt ezzel a lépéssel. Ez fontos is volt, mert nagyon hangos nacionalista ellenzékéről most bebizonyosodott, hogy az ereje nem akkora. Elnökjelöltjük és vezetőjük, az 54 éves Ljubisa Goergievszkij rendező a szavazatoknak mindössze a 14,47 százalékát kapta meg. A társadalom többségét nem hódította el Nagy-Macedóniától - bolgár és görög területek megszerzésével - a kecsegtető, négy évtizedes agymosás. A nacionalistákat a választási eredmény az európai megfigyelők szidalmazására, a második forduló bojkottjára dühítette, de ez a történet remélhetőleg már csak a tehetetlenségükről szól. Nagy Károly