Színes Vasárnap, 1996. március (3. évfolyam, 9-13. szám)
1996-03-03 / 9. szám
4 SZÍNES VASÁRNAP Kárpótlás a rendszerváltásért /Vagyont kapnak a szakszervezetek Folytatás az első oldalról Újabb problémaforrás lehet, hogy akik eddig nem használtak állami ingatlant, azok most nem kapnak tulajdont. Meglehet, az azonos területen működő „konkurens érdekvédők" esetleg igen. Stílusosan iskolapéldának titulálható a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) várománya, hiszen ezzel kapcsolatban valamennyi probléma tetten A törvényjavaslat moratóriumot hirdet a majdan kiosztott ingatlanokra, s átadásuk után 15 évig sem el-, sem bérbe adni nem lehet ezeket. Sőt hitel fedezetéül sem szolgálhatnak, legfeljebb, ha az ingatlan felújítására vesz fel pénzt a tulajdonos párt vagy társadalmi szervezet. Kibúvó lehet azonban, hogy az ingatlan szolgálhat biztosítékul egy új építkezéshez, s el is lehet cserélni. A kincstárba pénzt befizetni ugyanis csak akkor kell a javaslat szerint, ha az új épület kevesebb mint felét éri a réginek. Tehát ha például csak negyven százalék a nyereség, a párt vagy társadalmi szervezet megtarthatja a pénzt. Ezt az akciót meg is ismételhetik, hiszen a jogszabály tervezete ezt nem tiltja. A fiktív bérletként ismert technika azonban nem járható út: a tulajdonos 15 évig „nem engedhet be" más szervezetet az épületbe, még ingyen semérhető. Ennek oka nem az, hogy a szakszervezetek közt a PSZ számíthat a legtöbb, a lista szerint 11 ingatlanra. Köztük például a Fáklya Klub 4700 négyzetméterére, és nyolc, összesen kétezer négyzetméternyi üdülőre, tanyára s turistaházra. A hozzájuk tartozó 26 ezer négyzetméter földdel együtt. A gond inkább az, hogy 89- ben kiszakadt a PSZ-ből a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Ők ketten most közösen kapják meg a másfél ezer négyzetméteres Városligeti fasori székházukat, ám a többi ingatlan a lista szerint kizárólag a PSZ-é. Kis Papp László FDSZ-elnök pedig „nem tartja jónak", ha ők nem kapnak azokból is. Erre a törvényjavaslat szerint 15 évig nincs mód, hiszen addig nem lehet másra átruházni a most megkapott ingatlanokat. Hacsak a törvény megszületéséig meg nem állapodik a két szervezet, s az ingatlanokért közös használóként jelentkeznek majd a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál. Erre az ad lehetőséget, hogy az számít, ki használja az adott ingatlant a jogszabály hatályba lépésekor. A megállapodás lehetségesnek tűnik: Árok Antal hivataligazgató szerint a PSZ nyitott arra, hogy az FDSZ-nek is adjon az ingatlanokból. Arra azonban nem, hogy a rendszerváltás után alakult „konkurencia", a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kapjon valamit ebből. Ők persze másképp gondolják ezt. A pedagógus-érdekképviseletek három év után sem egyeztek meg arról, hogyan osszák fel maguk közt a már régen is a PSZ tulajdonában lévő vagyont. A PDSZ végig úgy érvelt, hogy az ingyenesen használt ingatlanok elosztásáról is tárgyalni kell, de ettől a PSZ elzárkózott - tudtuk meg Szakács Péter PDSZ- szóvivőtől. Aki szerint ha most újabb ingatlanok is „bekerülnek a kalapba", azokat is el kell osztani. Az ingatlanosztás előtti helyzet más szakszervezeteknél sem egyszerű. Például a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezeténél, amelynek neve alatt két boglárlellei üdülő szerepel a várománylistán. Csakhogy nincs ilyen szakszervezet, mert a KPVDSZ három részre szakadt. Az egyik Számításaink szerint összesen mintegy ötvenezer négyzetméternyi ingatlannal gazdagodnak a pártok, ha az Országgyűlés megszavazza az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyről legközelebb másfél hét múlva egyeztetnek a pártok. A javaslat két lehetőséggel számol: vagy csak a hat parlamenti párt kap a jelenleg pártok által ingyen használt állami ingatlanokból, vagy rajtuk kívül a 94-es választások első fordulójában a területi listákra leadott voksok 1 százaléknál többet szerzett pártok is kapnak. Előbbi alapján az MSZP közel 19 ezer négyzetméter irodára számíthat, ha utóbbit fogadják el a képviselők, az a szocialistáknak 3 ezer négyzetméter „veszteséget” jelent. Az SZDSZ 11 és fél ezer négyzetméter vagy ennél másfél ezerrel kevesebb irodát kaphat. Az MDF hat és fél, illetve hatezer négyzetméterre számíthat, a KDNP várománya 5 ezer, de legalább négy és fél ezer négyzetméter iroda. A Fidesz négyezer négyzetméteréből négyszázat „veszíthet el”. A parlamentbe be nem került pártok közül négy érte el az 1 százalékos voksküszöböt. A Munkáspárt - ha egyáltalán kap ingyenirodát - valamivel több mint másfél ezer négyzetméter, a Köztársaság Párt ennél mintegy háromszáz négyzetméterrel kevesebb ingatlanért drukkolhat. Az Agrárszövetség ezer, a MIÉP nyolcszáz négyzetméter ingatlan tulajdonosa lehet, üdülőt most a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) kezeli, a másikat a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet. (A szakszervezet adatai szerint utóbbi ingatlant a VISZ tagszervezete, a Hungária Szálloda Szakszervezeti Bizottsága használja. Ma már azonban nincs Hungária Szálloda...) Viszont mindkét ingatlant használja rajtuk kívül a harmadik utódszervezet, a Bankok, Biztosítók Dolgozóinak Szakszervezete is. Magának a KASZ-nak is „van előélete", hiszen előbb több kicsi szakszervezet próbálta védeni a kereskedelmi dolgozók érdekeit, majd ezekből jött létre az egységes szervezet, így lehet, hogy míg a kincstári lista szerint a Kereskedelmi Szakszervezet használ egy művelődési központot a budapesti Eötvös utcában, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége pedig egy badacsonytomaji üdülőt, valójában mindkét ingatlan várományosa a KASZ. A képet tovább bonyolítja: Mátraházi István ügyvivőtől megtudtuk, hogy - bár ezt tiltja a törvény - a művelődési házban bérlők is vannak. Például a kerületi közjegyző. Egyszerűbben átlátható a kép a budapesti Benczúr utca 43. alatti ingatlan esetében. Itt mindössze arról van szó, hogy míg a kincstár tudomása szerint az 1800 négyzetméteres ingatlant egyedül a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete használja, valójában itt lakik még (tehát várományos) másik öt szervezet is. A kincstári lista szerint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége két üdülőt és egy majd 1800 négyzetméteres kertet (!) is használ jelenleg. De ezeken kívül e szervezet a várományosa a budapesti, Városligeti fasor 38. alatti 4200 négyzetméteres székháznak is. Viszont az épületbe a szövetség hat tagszakszervezetén kívül számos társadalmi szövetséget és alapítványt, illetve a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét is „beengedték". Ők a törvénytervezet szerint mind tulajdonosai lesznek az általuk használt irodáknak. Amit Kozma Károly, a szakszervezeti szövetség főtitkára furcsa megoldásnak talál, „hiszen őket szívességből engedtük be". Daróczi Dávid . ... ./.].v/l./x Információval szelídítik az uniósokat " A magyar gazdák is félnek Európától Morvanaól. A magyarországi gazdák érdekképviselete elsődleges kötelességének érzi, hogy a hazai termelőket folyamatosan tájékoztassa az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeiről, követelményeiről, hátrányairól és előnyeiről. A gazdaköri szövetség megítélése szerint megtörténhet, hogy a hazánkban a mezőgazdasághoz igen nagy számban szorosan kötődő lakosság éppen azért, mert az agrárgazdaságot félti, a majdani népszavazásnál a csatlakozás ellen voksol, holott az integráció az ország egészének érdeke - jelentette ki Kozma Huba, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke. Kozma szerint a megoldás a kellő felkészítés, mégpedig nemcsak folytonos felvilágosítással, hanem a valóban önkéntes beszerző, értékesítő és feldolgozó szövetkezetek szervezésével is. Ezek a szervezetek azáltal, hogy növelik a termelés jövedelmezőségét, csökkentik a termelők kiszolgáltatottságát, lényegében azt készítik elő, hogy szilárd, gazdaságilag is megerősödött magángazdaságokkal csatlakozzunk az Unióhoz. Ezért a Magyarországi Gazdakörök C{ CtO.'\£UvUjO^ Országos Szövetsége újabb ismeretgyarapító programokat szervez az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében. Az egy évvel ezelőtt alakult Közép-európai Gazdatanács Csehországban megrendezett összejövetelén elhangzottak ugyanis megerősítették azokat a hazai tapasztalatokat, miszerint a magántermelők mind a már unióbeli, mind a befogadásra váró országokban félnek a csatlakozástól. A veszélyérzet alapja döntően a hiányos információ. A közép- és kelet-európai mezőgazdaság tömegtermékeinek bezúdulásától tartó nyugat-európai gazdák körében például kevéssé ismert, hogy a visegrádi országok agrártermékei együttesen is csak ötszázaléknyi részesedést jelentenek majd az Unión belüli áruforgalomban. E vélt fenyegetettségérzet eloszlatása érdekében a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák magángazda-érdekképviseletek felveszik a kapcsolatokat a nyugat-európai társszervezetekkel. Ugyanakkor közös stratégiát alakítanak ki, és megállapodnak a csatlakozási tárgyalások kapcsán képviselendő közös álláspontokban. MAGYARORSZÁG Fedor Vilmos szocialista képviselő cáfolja, hogy a társadalmi szervezetek és pártok minden használatukban lévő ingatlant megkapnának, így - szerinte - múlt heti lapszámunkban tévesen jelent meg, hogy a TIT megkapja a Planetáriumot. Az ő szövegértelmezése szerint az alapszabályukban rögzített feladatokhoz szükséges ingatlanok csak az irodákat jelentik, így a pártok és a társadalmi szervezetek nem lesznek üdülőtulajdonosok sem. S hozzáteszi, a pártok másfél hét múlva látnak hozzá, hogy a majdani törvény szövegét véglegesítsék. A mostani, másfél éves előkészítés után elkészült javaslat szerint (amely az iroda szót nem is használja) viszont minden földet, épületet és ingatlanrészt, amit a társadalmi szervezet ingyenes használati jog alapján a saját működési céljaira használ, a tulajdonába kell adni. Az egyetlen megszorítás, hogy az ingatlan nem lehet sportlétesítmény. A képviselő szerint az is tévedés, hogy a kérdéses ingatlant az kapja, aki éppen használja, függetlenül attól, hogy 1990-ben ki szerezte meg a jogot az ingyenes használatra. „Legfeljebb az jöhet szóba, hogy ha az adott szervezet megszűnt, jogutódja kapja meg az ingatlant." A törvényjavaslat szerint azonban tulajdonos lehet az a társadalmi szervezet is, amely az ingyenes használati jogot szerzett társadalmi szervezet használati jogának megszűnését követően e törvény hatályba lépésekor az ingatlant ténylegesen használta működési céljaira". Ez a paragrafus jogvitát eredményezhet, hiszen eszerint a BIT tulajdonosa lehetne azoknak az irodáknak, amelyeket az MSZP kapott használatba, de valójában az ifjúsági szervezet használ. (Ilyen például a párt Köztársaság téri székháza melletti BIT-központ.) Ezzel szemben egy másik paragrafus szerint a ház mégsem lehet a BIT-é, mert pártok közt kell felosztani minden olyan ingatlant, aminek ingyenes használati jogát párt szerezte meg. Tabajdi megköveti is a kitelepített svábokat Megkövetem mindazokat, akiket elhurcoltak, elűztek, szülőföldjükről ártatlanul távozásra kényszerítettek. A kollektív felelősségre vonás, amikor csak elenyésző kisebbség tévedt meg, elfogadhatatlan" - mondotta szombaton Tabajdi Csaba államtitkár azon a megemlékezésen, amelyet a~"magyarországi németek kitelepítésének, elhurcolásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek. ~ „Ötven éve vártunk ezekre a történelmi szavakra" - válaszolt a kormány képviselőjének Kerner Lőrinc, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A szovjet hatóságok titkos döntése alapján már 1944 végétől több mint 60 ezer fiatal magyarországi német férfit és nőt hurcoltak el 15 éves kényszermunkára a Szovjetunióba, ahonnan sokan nem tértek vissza. A szövetségesek döntése alapján 1946 elejétől megkezdődött a magyarországi németség tömeges elszállítása, először Németország amerikai, 1947 nyarától szovjet megszállási övezetébe. Távolról sem csak azokat kötelezték azonnali távozásra, akik a Volksbund, netán az SS tagjai voltak (az utóbbi szervezet katonai alakulataiba egyébként minden „népi németet" besoroztak). A deportálásra elegendő ok volt, ha valaki az 1941-es népszavazáson német nemzetiségűnek vallotta magát - vagy ha német neve volt... A tömeges deportálások mögött az is ott volt, hogy az ideiglenes kormánynak be kellett fogadnia az Erdélyből menekült, majd a Csehszlovákiából kényszerrel áttelepített magyarok tízezreit - többnyire ők költöztek az elhagyott portákra. A szomorú évforduló alkalmából kisebb kiállítás nyílt a Mezőgazdasági Múzeum épületében. Bemutatják a magyarországi németség - a legendásan dolgos, tehetős parasztság - életének történetét, tárgyi emlékeit, mellettük a deportálások dokumentumait. Az egyik szívszorító korabeli fényképen idős balassagyarmati (német nevén krottendorfi) parasztasszony ül a marhavagon ajtajában. Keserű arccal búcsúzik a szeretett hazától - kezében háromszínű magyar zászlót szorongat. H. A. Tabajdi ötven év adósságát törlesztette 1996. március 3. Primakov módosított Folytatás az első oldalról Kérdés természetesen, változik-e az orosz magatartás a közeli választások után. A diplomáciai szakértők azt mondják, akár a kommunista párt jelöltje győz (ami a pillanatnyi papírforma), akár Jelcin marad hatalmon, netán esetlen Zsirinovszkij jön (ami nem tűnik valószínűnek), Oroszország félelme a bezártságtól marad. Miután szinte függetlenül a választások kimenetelétől Oroszország legszervezettebb katonai hatalma a hadsereg, és az is marad a belátható jövőben, a Nyugat vélhetően respektálni fogja az orosz aggodalmakat. Éppen ezért a magyar vezetés azzal a lehetőséggel számol, hogy a korábbi menetrendhez képest elhúzódik a „jegyesség", és a békepartnerségből jóval az ezredforduló után lehet tényleges tagság. Ennek valószínűségét növeli az is, hogy Magyarország aligha lesz képes a következő fél évtizedben a GDP-ből a NATO-ban megszokott és elvárt arányt katonai fejlesztésre fordítani. A NATO-kompatíbilitás ugyan elsőrendűen nem haditechnikai kérdés, de azért teljesen elavult arzenállal nehéz az észak-atlanti blokkhoz csatlakozni. A magyar légierő számára pedig ütött a tizenkettedik óra, a váltás létfontosságúvá vált. A meghívásos tendernél majd kiderül, hogy a harcigéptípusok - a svéd Gripen, az amerikai F-16, a francia Mirage - közül melyik jöhet szóba. Azt már most látni lehet, hogy a lobbyérdekek nagyon élesen ütköznek, de feltehetően - a Wallenbergcsoporttal kimunkált együttműködés okán - a Gripen jár a legkevesebb készpénzkiadással. Ám még így is kétséges lehet, hogy rendelkezésre áll-e majd a szükséges summa. A NATO-tagság elhúzódása nem veszélyezteti Magyarország biztonságát. A partneri kapcsolatok erősödése ugyanis, jogi következményeit tekintve, csaknem egyenértékű a formális NATO-tagsággal. Emellett nem teljesen kizárt, hogy az IFOR-erők itt-tartózkodásának meghosszabbítása mégis szükségessé válik, és ez természetesen az ország katonai védettségének további biztosítékát jelenti. Munkatársunktól Párbeszéd az idén is Több mint 350 jelentkezőből 50 társadalmi szervezetet támogatott tavalyi keretéből a Párbeszéd Program, valamint az azonos nevű alapítvány, melyet a művelődési tárca kisebbségi főosztálya hozott létre tavaly. A program életre hívásának legfőbb célja az volt, hogy kitörési lehetőséget biztosítson abból a „kommunikációs gettóból", amiben a hazai kisebbségek évtizedeken át éltek. Radó Péter, a Párbeszéd Program tanácsának tagja, a kultusztárca Civil Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője (aki korábban a kisebbségi főosztályt vezette) a szombati sajtótájékoztatón elmondta: olyan tömegkommunikációs és oktatási kezdeményezéseket támogattak, amelyek a kisebbségek kultúráját ismertették meg a többséggel. Bejelentette, hogy idén hasonló célból ismét pályázatot hirdetnek, amelyre 15 millió forint áll rendelkezésre, s ez évben az alapítvány saját programokat is indít.