Színház, 1985 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
A legjobb női mellékszereplő: Várhegyi Teréz (Szép asszonyok egy gazdag házban, Körszínház) A legjobb férfi mellékszereplő: Csernák Árpád (A kétfejű fenevad, Kaposvár) A legjobb díszlet: Khell Csörsz (Übü király, Katona József Színház) A legjobb jelmez: Horváth Kata (A bábjátékos, Rock Színház) Különdíj: Béres Attila: A bábjátékos (Rock Színház) MÁRIÁSSY JUDIT Élet és Irodalom A legjobb új magyar dráma: Nem láttam. A legjobb előadás: Örkény István: Sötét galamb (Szolnok, rendezte: Ács János) A legjobb női alakítás: Ruttkai Éva (Találkozás, Pesti Színház) A legjobb férfialakítás: Sinkó László (Übü király, Amphitryon, Katona József Színház) és Gálffi László (II. Richárd, Tangó, Vígszínház, Pesti Színház) A legjobb női mellékszereplő: Barta Mária (A fehér ördög, Zalaegerszeg) és Csomós Mari (Adáshiba, Játékszín, Az ember, az állat és az erény, Eger) A legjobb férfi mellékszereplő: Szacsvay László (Übü király, Katona József Színház; Az ember, az állat és az erény, Eger) és Szoboszlay Sándor (Ó, ifjúság, Veszprém) A legjobb díszlet: Nem láttam. A legjobb jelmez: Nem tűnt fel. Különdíj: Romeo és Júlia (Seregi László táncszínháza, Operaház) Kevesebb nem budapesti produkciót néztem meg az évadban, mint máskor. Sajnálom, hogy sem a Jeruzsálem pusztulásáról, sem a Segítsd a királyt! című Ratkó-darabról nincs, nem lehet véleményem. Az évad egésze elkedvetlenített. Többségükben saját lehetőségeik alatti produkciókat láttam. Kiemelhettem volna a Tartuffe kapcsán Szinetár Miklós végeújítását, ha részben a túlméretezett díszlet, részben néhány mellékszereplő miatt nem maradt volna adós az egész darab újjáértelmezésében. Rendkívül tetszett Zsámbéki Gábor Pirandello-rendezése, erről azonban a színrevitel késői időpontja (s az Eger vagy Katona József Színház? tisztázatlansága) miatt nem lehet érvényes véleményt mondani. A Sötét galamb viszont „feltámadt”, ezt sokra becsülöm. Egri Kati alakítását is megillethetné a legjobb női alakítás címe. Amiért mégis Ruttkai Évára szavazok, annak oka a számomra egyébként nem sikerült Nádas Péter-darabban nyújtott szép és puritán szerepformálása. Szívem szerint a legjobb férfi mellékszereplők közt említeném meg Hunyadkürty Istvánt is, a Székesfehérváron bemutatott filmgyári produkció, a Vén Európa Hotelben nyújtott alakításáért, de ha ilyen messzire tágítjuk a horizontot, akkor a már futó nyári bemutatókat is fel illene sorolni, ez esetben Hirtling István Bóni grófját — többek között. A lényeg: ez idén könnyebb volna kiosztani a színházaknak Citrom-díjakat. . . MÉSZÁROS TAMÁS Magyar Hírlap A legjobb új magyar dráma: Nádas Péter: Találkozás A legjobb előadás: A legjobb női alakítás: A legjobb férfialakítás: Garas Dezső (Merlin, Vígszínház; Cserepes Margit házassága, Játékszín) A legjobb női mellékszereplő: Vass Éva (János király, Várszínház) A legjobb férfi mellékszereplő: Helyey László (A vágy villamosa, Kaposvár) A legjobb díszlet: Székely László (A calais-i polgárok, Győr) A legjobb jelmez ~ Különdíj: Bánk bán (kaposvári stúdió) Úgy hiszem, a kritikusok díjának a revelációkat kell elismernie. Mit tegyünk egy olyan évad után, amely meglehetősen szürke volt, még jó előadás is kevés született, nemhogy kiemelkedő, netán jelentős produkció? Csak azért, hogy kipipálhassuk a szavazólap rubrikáit, nincs értelme az amúgy korrekt, megbízható teljesítményeket „feldíjazni”. Ezért ezúttal - éppen szavazataink értékének védelmében - nem teszek jelölést a legjobb előadás kategóriájában. És ugyanezért tartózkodom a voksolástól a női alakítás és a jelmez dolgában is: végtére láttam néhány igen jó megoldást, de meggyőződésem, hogy egyik sem volt vitán felül originális. Annak tartom viszont a kaposvári stúdióban létrejött frank bánt. Szertelen, nem egy vonatkozásban túlhajtott rendezés, kidolgozatlan, modoroskodó részletekkel. Ugyanakkor erőteljes, alapjában lényeglátóan logikus és szenvedélyes látomás a mű egészéről - olyan értelmezés, amelyet a Bánk bán további színi pályáján nem lehet megkerülni; aki ezt az előadást látta, tőle függetlenül se nézni, se megvalósítani nem tudhatja többé. MIHÁLYI GÁBOR Nagyvilág A legjobb új magyar dráma: Nádas Péter: Találkozás A legjobb előadás: Jarry: Übü király (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női alakítás: Egri Kati (Sötét galamb, Szolnok) A legjobb férfialakítás: Kállai Ferenc (Tartuffe, Várszínház) A legjobb női mellékszereplő: Molnár Piroska (A kétfejű fenevad, Kaposvár) A legjobb férfi mellékszereplő: Koltai Róbert (A kétfejű fenevad, Kaposvár) A legjobb díszlet: Khell Csörsz (Übü király, Katona József Színház) A legjobb jelmez:Különdíj: Játékszín a magyar drámák reprizéért Mind aggasztóbb jelensége a magyar színházi évadnak, hogy az a kevés, ami történik az évad folyamán, periferikus esemény, a kevesek, az értők csemegéje marad, s nem jut el ahhoz a szélesebb értelmiségi közönséghez, amelynek gondolkodását, ízlését formálnia kellene. A szakma, a kritikusok, köztük magam is, olyan produkciókat jutalmazunk, dicsérünk, amelyeket a nagyközönség nem látott, vagy teljes értetlenséggel fogadott. Vészesen aláássa ez a kritika súlyát, hiszen így csak a „boldog kevesek” ízlését tolmácsolhatja, a kasszasiker mind függetlenebbé válik a kritikus ítéletétől. Nádas Péter bonyolult posztmodern drámáját, a Találkozást, amelyet díjazásra javaslok, a Pesti Színház leszűkített nézőterén a közönség nagy része értetlenül fogadta, ami nem is csoda, hiszen nem ismerhette meg az új drámairodalomnak azokat a világszerte játszott alkotásait, amelyek közepette Nádas műve már nem tűnne olyan rejtvényszerűnek. Az új magyar dráma eseményét Nyíregyháza szolgáltatta, Ratkó József kétségtelenül közérthetőbb és hagyományos szerkezetű, Segítsd a királyt! című szép darabjának a bemutatásával.