Színház, 1985 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

A legjobb női mellékszereplő: Várhegyi Teréz (Szép asszonyok egy gazdag ház­ban, Körszínház) A legjobb férfi mellékszereplő: Csernák Ár­pád (A kétfejű fenevad, Kaposvár) A legjobb díszlet: Khell Csörsz (Übü ki­rály, Katona József Színház) A legjobb jelmez:­ Horváth Kata (A báb­játékos, Rock Színház) Különdíj: Béres Attila: A bábjátékos (Rock Színház) MÁRIÁSSY JUDIT Élet és Irodalom A legjobb új magyar dráma: Nem láttam. A legjobb előadás: Örkény István: Sötét galamb (Szolnok, rendezte: Ács János) A legjobb női alakítás: Ruttkai Éva (Talál­kozás, Pesti Színház) A legjobb férfialakítás: Sinkó László (Übü király, Amphitryon, Katona József Szín­ház) és Gálffi László (II. Richárd, Tangó, Vígszínház, Pesti Színház) A legjobb női mellékszereplő: Barta Mária (A fehér ördög, Zalaegerszeg) és Csomós Mari (Adáshiba, Játékszín, Az ember, az állat és az erény, Eger) A legjobb férfi mellékszereplő: Szacsvay László (Übü király, Katona József Szín­ház; Az ember, az állat és az erény, Eger) és Szoboszlay Sándor (Ó, ifjúság, Veszp­rém) A legjobb díszlet: Nem láttam. A legjobb jelmez: Nem tűnt fel. Különdíj: Romeo és Júlia (Seregi László táncszínháza, Operaház) Kevesebb nem budapesti produkciót néztem meg az évadban, mint máskor. Sajnálom, hogy sem a Jeruzsálem pusz­tulásáról, sem a Segítsd a királyt! című Ratkó-darabról nincs, nem lehet vélemé­nyem. Az évad egésze elkedvetlenített. Több­ségükben saját lehetőségeik alatti pro­dukciókat láttam. Kiemelhettem volna a Tartuffe kapcsán Szinetár Miklós vége­­újítását, ha részben a túlméretezett dísz­let, részben néhány mellékszereplő miatt nem maradt volna adós az egész darab új­­jáértelmezésében. Rendkívül tetszett Zsámbéki Gábor Pirandello-rendezése, erről azonban a színrevitel késői időpont­ja (s az Eger vagy Katona József Szín­ház?­­ tisztázatlansága) miatt nem lehet érvényes véleményt mondani. A Sötét galamb viszont „feltámadt”, ezt sokra becsülöm. Egri Kati alakítását is meg­illethetné a legjobb női alakítás címe. Amiért mégis Ruttkai Évára szavazok, annak oka a számomra egyébként nem sikerült Nádas Péter-darabban­­ nyújtott szép és puritán szerepformálása. Szívem szerint a legjobb férfi mellékszereplők közt említeném meg Hunyadkürty Ist­vánt is, a Székesfehérváron bemutatott filmgyári produkció, a Vén Európa Ho­telben nyújtott alakításáért, de ha ilyen messzire tágítjuk a horizontot, akkor a már futó nyári bemutatókat is fel illene sorolni, ez esetben Hirtling István Bóni grófját — többek között. A lényeg: ez idén könnyebb volna kiosztani a szín­házaknak Citrom-díjakat. . . MÉSZÁROS TAMÁS Magyar Hírlap A legjobb új magyar dráma: Nádas Péter: Találkozás A legjobb előadás:­­ A legjobb női alakítás:­­ A legjobb férfialakítás: Garas Dezső (Mer­lin, Vígszínház; Cserepes Margit házas­sága, Játékszín) A legjobb női mellékszereplő: Vass Éva (Já­nos király, Várszínház) A legjobb férfi mellékszereplő: Helyey Lász­ló (A vágy villamosa, Kaposvár) A legjobb díszlet: Székely László (A ca­­lais-i polgárok, Győr) A legjobb jelmez­­ ~ Különdíj: Bánk bán (kaposvári stúdió) Úgy hiszem, a kritikusok díjának a reve­­lációkat kell elismernie. Mit tegyünk egy olyan évad után, amely meglehetősen szürke volt, még jó előadás is kevés szü­letett, nemhogy kiemelkedő, netán jelen­tős produkció? Csak azért, hogy kipipál­hassuk a szavazólap rubrikáit, nincs ér­telme az amúgy korrekt, megbízható tel­jesítményeket „feldíjazni”. Ezért ezúttal - éppen szavazataink értékének védelmé­ben - nem teszek jelölést a legjobb elő­adás kategóriájában. És ugyanezért tar­tózkodom a voksolástól a női alakítás és a jelmez dolgában is: végtére láttam né­hány igen jó megoldást, de meggyőződé­sem, hogy egyik sem volt vitán felül ori­ginális. Annak tartom viszont a kaposvári stú­dióban létrejött frank bánt. Szertelen, nem egy vonatkozásban túlhajtott ren­dezés, kidolgozatlan, modoroskodó rész­letekkel. Ugyanakkor erőteljes, alapjá­ban lényeglátóan logikus és szenvedé­lyes látomás a mű egészéről - olyan ér­telmezés, amelyet a Bánk bán további színi pályáján nem lehet megkerülni; aki ezt az előadást látta, tőle függetlenül se nézni, se megvalósítani nem tudhatja többé. MIHÁLYI GÁBOR Nagyvilág A legjobb új magyar dráma: Nádas Péter: Találkozás A legjobb előadás: Jarry: Übü király (Ka­tona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) A legjobb női alakítás: Egri Kati (Sötét galamb, Szolnok) A legjobb férfialakítás: Kállai Ferenc (Tar­tuffe, Várszínház) A legjobb női mellékszereplő: Molnár Pi­roska (A kétfejű fenevad, Kaposvár) A legjobb férfi mellékszereplő: Koltai Ró­bert (A kétfejű fenevad, Kaposvár) A legjobb díszlet: Khell Csörsz (Übü ki­rály, Katona József Színház) A legjobb jelmez:­­Különdíj: Játékszín a magyar drámák reprizéért Mind aggasztóbb jelensége a magyar színházi évadnak, hogy az a kevés, ami történik az évad folyamán, periferikus esemény, a kevesek, az értők csemegéje marad, s nem jut el ahhoz a szélesebb ér­telmiségi közönséghez, amelynek gon­dolkodását, ízlését formálnia kellene. A szakma, a kritikusok, köztük magam is, olyan produkciókat jutalmazunk, dicsé­rünk, amelyeket a nagyközönség nem látott, vagy teljes értetlenséggel fogadott. Vészesen aláássa ez a kritika súlyát, hi­szen így csak a „boldog kevesek” ízlé­sét tolmácsolhatja, a kasszasiker mind függetlenebbé válik a kritikus ítéletétől. Nádas Péter bonyolult posztmodern drámáját, a Találkozást, amelyet díjazás­ra javaslok, a Pesti Színház leszűkített né­zőterén a közönség nagy része értetlenül fogadta, ami nem is csoda, hiszen nem ismerhette meg az új drámairodalomnak azokat a világszerte játszott alkotásait, amelyek közepette Nádas műve már nem tűnne olyan rejtvényszerűnek. Az új ma­gyar dráma eseményét Nyíregyháza szol­gáltatta, Ratkó József kétségtelenül köz­érthetőbb és hagyományos szerkezetű, Segítsd a királyt! című szép darabjának a bemutatásával.

Next