Színház, 1990 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1990-09-01 / 10. szám
BARABÁS TAMÁS Igazság - Esti Hírlap A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: Az interjú A legjobb előadás: Csehov: Platonov (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) A legjobb női alakítás: Vári Éva (Shirley Valentine, Pécs) és Margittai Ági (Shirley Valentine, Dominó Színpad) A legjobb férfialakítás: Gábor Miklós (Az interjú, Játékszín) A legjobb női mellékszereplő: Eszenyi Enikő (Fekete Péter, Vígszínház) A legjobb férfi mellékszereplő: Pusztaszeri Kornél (Audiencia, Madách Színház) A legjobb díszlet: Antal Csaba (Platonov, Katona József Színház) A legjobb jelmez: Szakács Györgyi (Antigoné, Várszínház; A vihar, Nemzeti Színház; Anna Karenina pályaudvar, Radnóti Miklós Színház) Különdíj: Bálint András (Esti kérdés, Radnóti Miklós Színház) Többnyire szerény a választék az első kategóriában, így volt ezúttal is, kettő A legjobb új magyar dráma: Eörsi István: Az interjú. Gábor Miklós, Básti Juli és Kottás Róbert a Játékszín előadásában (MTI-fotó) KRITIKUSDÍJ közül (Schwajda György Csodája volt a másik) választottam Az interjú című gondolatgazdag színpadi munkát. A legjobb rendezést nehezebb volt kiválasztani, annyi ígéretes produkciót láttam: a Komámasszony, hol a stukker?-t Huszti Pétertől, az elbűvölően ötletgazdag Fekete Pétert Marton Lászlótól, a remek Audienciát Balikó Tamástól, a következetesen szellemes Utazás a Föld körül nyolcvan nap alattot Márton Andrástól, a Szemenszedett igazságot Kolos Istvántól, a Csodát Garas Dezsőtől, a lenyűgözően szellemes és költői A vihart Taub Jánostól. Egyik jobb előadás, mint a másik, melyiket szeressem, amikor mindegyik úgy tetszett? Az évad végén aztán jött a Platonov, egy fejjel az összes többi fölé emelkedett, és győzött (sokadszorra) Ascher Tamás. A nőket kényeztette ez a szezon, ami ritkaság. A Nemzetiből kinézett Esztergályos Cecília régi sikerei színhelyén, a Tháliában bizonyította be újra, milyen jó (egyre jobb) színésznő (Big Love). Eszenyi Enikő már nem tud olyat lépni, hogy ne aratna vele fergeteges sikert, a Vígszínház új Ruttkaijává nőtte ki magát, két éve minden produkcióban, amelyben játszik, ő a legjobb. Psota régi fényében ragyogott (Roncsderby), Básti Juli tartja nívóját (Platonov), Udvaros régen a legeslegelsők egyike és a szezonban sokműfajúságával is elkápráztatott: palettáján a Lulu meg a Platonov mellett elfért - bűbájos énekkel, tánccal - a tőle jelentőssé váló habkönnyű Janika, Takács Kati (Anna Karenina pályaudvar) és Kováts Adél (Vőlegény) is minden újabb szerepében egyre tündöklőbb tehetséget mutat. Igazi kiugrás volt Györgyi Anna föllépése az Üvegcipőben. S végül azok, akik oly régen érdemelnek már kritikusi díjat, most megosztva kínálom nekik, ugyanabban a Shirley Valentine-szerepben, amit ketten kétféleképpen, de egyaránt nagyszerűen játszanak el: Vári Éva és Margittai Ági. Nagyon tetszett nekem Gáspár Sándor (Csoda), Balkay Géza (Platonov), Avar István (Audiencia), Sinkó László (Lulu), Huszti Péter (Üvegcipő), Rudolf Péter (A segéd, Fekete Péter), Harkányi Endre (A segéd) és Bács Ferenc (Sok hűhó semmiért), de hogy valaki hetvenen felül is ilyen szenzációs legyen, s életének egyik legjobb alakítását nyújtsa! Gábor Miklósra gondolok Az interjúban, nálam övé a díj. Bevallom „manipulációmat": női mellékszereplői díjazandónak írom be Eszenyit azért, hogy Vári és Margittai díjat kaphasson. Egyébként ebben a kategóriában nem volt nagy tolongás. Feltétlenül feljegyzendők Béres Ilona (Elveszett paradicsom), Szegedi Erika (Boldogháza), Törőcsik Mari (Csoda) és Tábori Nóra (A segéd) epizódjai. Legjobb férfi mellékszereplőként gondoltam Blaskó Péterre (Platonov), Kaszás Gergőre (Lulu), Máté Gáborra (Lulu), a Reviczky Gábor-Eperjes Károly-Bubik István-trióra (A vihar)-és aztán Pusztaszeri Kornélt (Audiencia) írtam be a listára, a figura egészen különleges volta és remek megoldása okán. (Bár ebben, gondolom, a rendező, Balikó Tamás is alaposan benne van.) A legjobb, engem szinte lenyűgöző díszletet (Platonov) Antal Csaba, a legjobb jelmezeket (A vihar, Eörsi Antigonéja és Anna Karenina pályaudvar) megint Szakács Györgyi tervezte. Valódi színházi esttel ér fel Bálint András Esti kérdés című Babits-műsora, különdíjra javaslom. Még valamit. Soha citromdíjat nem adtunk ki, ennek a gondolata sem merült fel bennünk. Hét (vagy ízléstelensége, vagy semmitmondása, vagy egyéb ok miatt) elképesztően gyönge fővárosi előadást láttam az idén, kritikán alulit, nézhetetlent, tulajdonképpen bemutathatatlant. Most még nem írom le a nevüket, de nagyon aggódnék, ha ez a szám a jövőben növekednék. •