Szinház és Mozi, 1955. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1955-08-19 / 33. szám
m Végre elérkezik a dél. Ebédszünet. Mindenki a büfébe siet, Gábor Miklós Molnár Tiborral, a film címszereplőjével iszogatja a feketéjét. Bent a műteremben a piros lámpa tiltja a beszélgetést. Itt végre cseveghetnek egy sort. Fontos dolgot tárgyal meg a két színész. Hallgassuk csak: »Hogy van a gyereked?— így Molnár Tibor. — »Egyre aranyosabb lesz. Hát a tieid?« »Komiszkodnak«. — És mielőtt a beszélgetés tovább folytatódna, Gábor Miklóst a telefonhoz hívják Aj^ Vége a mai felvételi napnak. Gyors mosdás, átöltözés és Gábor Miklós már oda is kiált a filmgyári autó sofőrjének: »Nagyon siessünk, mert már várnak a Rádióban« — és a kocsi kigördül a filmgyár kapuján : »De megéheztem, betérek ebbe a vendéglőbe«. Ez persze csak tréfa, mert a vendéglő csupán a Dandin György díszlete a filmgyár udvarán és Gábor Miklós a felvételi szünetben jár erre «»Halló, este rádiófelvétel? Nem tudom, végzünk-e . . . Talán . . .« Golda József gyártásvezető telefonján kérték sürgősen a rádiótól Gábor Miklóst