Színházi Élet, 1913. március 9–16. (2. évfolyam, 10. szám)
1913-03-09 / 10. szám
21. oldal Kóbor Tamás, akinek az „Egy test egy lélek című darabja olyan szép sikert aratott tavaly a Magyar szinházban, már dolgozik a második darabján is. Ez a darab szintén a Magyar szinházban fog előadásra kerülni, még pedig a jövő szezon derekán. mmmm A jubiláns Keszler. Az Ungarisches Fremdenblatt, melynél kritikusi munkáját ötven esztendővel ezelőtt megkezdte, úgy meghalt, hogy azóta el is felejtették. Keszler József pedig itt van, frissen és fiatalon, egy csodálatos talentum pompázó erejével. Azt mondják, hogy a kritikusok doyenje, pedig a legifjabb valamennyi között. Egy lelki Saint Hypotaise, egyre derűsebb, egyre mélyebb és egyre erősebb, ahogy az évek elsuhannak fölötte. A magyar drámaírás annak köszönheti páratlan lendületét, hogy hozzáerősödött Keszler József kritikájához. Magyar írók megedződtek, megfinomodtak, hódítók és nagyszerűek lettek József kritikái tüzében, ez a tüz a Keszler lobogó, világító, melegítő, tisztító lánggal ég egy félszázad óta. És ez a tűz még a régi, a félszázados évfordulót nem is volna szabad észrevenni, de konstatálni kell, mert anyakönyvi följegyzések szerint Keszler József minden látszat ellenére is már a hetven esztendő felé igyekszik és ragyogó szépségű művésznek — megírom, ha meg ver érte — már csak kezet csókolnak neki. •••• Érdekes karriert futott meg egy tizenkilenc éves pesti fiú, Nagel Nádasi Ferenc, aki néhány héttel ezelőtt még a Palais de Danse-ban produkálta ragyogó táncművészetét. A fiatalembert Bánffy Miklós gróf fedezte fel és mert bravúros mutatványai mögött istenadta, nagy és egyéni művészet mutatkozott hamarosan leszerződtette az Operához három havi időtartamra. Nagy Nádasi most vasárnap délután mutatkozott be a Törpe gránátosban és itt olyan először kvalitásokat árult el, hogy a három havi szerződésből azonnal három évi szerződés lett. Nagl, aki a Nádasi nevet már az Operában kapta, hivatalosan csak a Prométheuszban fog bemutatkozni az Opera közönségének, amely bizonyára örömmel fogja üdvözölni az Opera jövendő Nijánszky-jét. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Henry Bataille új darabja, a „les Flambeaux" lesz, amelyet „Fáklyák" cím alatt Sebestyén Károly fordított. A darab, amely a tudomány és a szerelem összeütközését tárgyalja, Párisban nagy port vert fel, mert a hősnőben Madame Curyt vélték felismerni. A Porte Saint-Martini színházban a darab négy főszerepét Le Bargy, a Comédie Française szökevénye, Hnquenet, Susanne Després és Yvonnn de Bray játszák. Nálunk a kitűnő francia művészeket Gál Gyula, Márkus Emília és Paulay Erzsi fogják helyettesíteni. A fiatal asszisztens szerepét, amelyet Párisban Huquenet töltött be, eredetileg Odrynak szántak, de mivel Odry még mindig beteg, a szerepet Somlay Artúr vagy Pethes Imre fogja adni. •••• Bródy darabjai után „Az isteni szikra" kóbor uj vígjátéka. A vétkezik, Drégely Gádarab cselekménye egy magát nagy tehetségnek képzelő király és egy valódi zseniális zeneszerző körül forog. A zeneszerző a nevét adja kölcsön őfelségének torzszülött operájához s az oper bukása után fenomenális jelenetek játszódnak le a két zseni között. A felség szerepét Csortos, a zeneszerzőét Z. Molnár játsza. Csortos pompás uniformisa már elkészült és a darab királyi próbái is elkezdődtek már. •••• A mumus, a Vígszínház legközelebbi újdonsága, a párisi Renissance színház idei nagy sikere. L'Idée de Françoise címmel adták Gavault Paulnak ezt az új vígjátékát, amely épp úgy, mint a jeles szerzőnek előbbi darabjai, a Csodagyermek és a Kis cukros a leglelkesebb fogadtatásra talált. Persze a Vígszínháznál is erősen bíznak a darabban és ennek megfelelően parádés szereposztásban és