Színházi Élet, 1913. szeptember 6–13. (2. évfolyam, 28. szám)
1913-09-06 / 28. szám
2. oldal SZinHÁZI ÉLET Fedák Sári mint szobalány, asztalán törik a fejüket a Színházi Élet olvasói ha a alatt idecsatolt Fedákképből a nagy primadonna valamelyik szerepére akarnának visszaemlékezni. Nem is emlékezhetnek, mert ez egy egészen új szerep, amelyet nem az agilis Lázár direktor osztott ki rá, még csak nem is az Uher-filmgyár. Fölmerülhet még az a föltevés is, hogy valami vidéki vendégszereplés emléke gyanánt őrzi Zsazsa e képet, de sietünk megnyugtatni az érdeklődőket, hogy erről sincsen szó. Az illető szobalány ugyanis, aki e képről sikkesen önökre kacsint, Fedák Sári önkéntes alakítása és ugyebár annyira jó, hogy csupán egy fess önkéntes hiányzik még mellőle, akivel a pesti szobacicák szívesen rándulnak ki a budai hegyek közé. Mert háttérnek csakugyan oda kell képzelni a romantikus budai hegyeket, miután a fotografálás valahol a Zugliget környékén történt. És mivel így lassanként egyre több és több adat derül ki a rejtélyes fotográfiáról, nem csigázzuk föl a megfeszülésig a mi derék olvasóink fantáziáját, hanem elmondjuk a kép születésének hiteles történetét. Történt vala pedig egy napfényes nyári délutánon, hogy Zsazsa automobilon kocsizott barátnőivel a budai hegyek között. Saját fenséges kezeivel irányította az ismerős, pompás autót és hogy milyen elsőrangú soffőr, bizonyítja, hogy a kormányzás nehéz gondjai közepett beszélgetni is ráért. Arról beszélgettek, hogy milyen lehet egy finom, kis szobalány, amint vasárnapnak délutánján a budai hegyek nimfája gyanánt lengedez a Zugliget hűvös utjain, vagy a Hűvösvölgy zugos és jeges vidékén. No és ahogy beszélgetnek mintha csak az isten rendelte volna oda, az uton föltűnt egy gyorsfotogafus bódéja. Zsazsa szemei fölvillantak. — Akarjátok látni, hogy néz ki egy pesti szobacica, amikor kimenője van? Hát mindjárt meglátjátok. Ezzel már ugrott is le a gépről, eltűnt a fotográfus bódéjában és vagy tíz perc múlva hozta a mellékelt képet, amely az ámuló társaságnak bemutatta Fedák legfrissebb kreációját. Mert Zsazsa az életben is primadonna, nemcsak azon a három órán, ami a librettisták halovány és vérszegény ötleteit szikráztatja a tulajdon jókedvén keresztül. Az ő temperamentuma nem este fél nyolckor kel és nem jár le háromnegyed tizenegykor. A kedve nem műkedv, az ötletei valóságos ötletek és alakításai az életet utánozzák. Csak a. alatt idecsatolt ábrára kell mutatnunk. Fedák Sári mint szobaleány.