Színházi Élet, 1913. szeptember 27. – október 4. (2. évfolyam, 31. szám)

1913-09-27 / 31. szám

II. évfolyam. 1913. szeptember 19-től szeptember 27-ig. 30. szám. Előfizetési árak: Budapest és vidékre Egész évre 8 kor Félévre 4.70 Negyedévre 2.40 , , *1 színházi élet Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR. Hirdetések díj­szabás szerint. Szerrkesztőség és kiadóhivatal : Eötvös­ utca 31. Telefon 133—98. Egyes száma ára Budapesten 20 f. Vidéken 24 f. A Máv. pályaudvarain 30 fill. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL az összes buda­pesti színházak egész heti szinlapjával, Szacsvay Imre búcsújához. És ismét egy az érdemesek közül, aki közöttünk élt és kit megszerettünk, aki eltávozik közülünk és kit megsira­tunk . . . Még egyszer eljön közibénk és a Lear király parádés szerepében szól le majd az ország első színpadáról a kö­zönséghez, amely 30 éven keresztül meg­tanulta őt becsülni és szeretni és azután egy barátságos kis pozso­nyi házból indul majd sétájára minden nap­sütötte délelőttön Nemzeti Színház leg­­ újabban nyugalom­ba vonuló színésze , Szacsvay Imre. Ha a magyar Thália papjainak pályafutá­sát magunk elé raj­zoljuk, úgy szebben, becsületesebben meg­futott karriert el sem tudunk képzelni Szacsvay Imréénél, a a­ki színiakadémiai tanulmányait elvégez­ve Kolozsvárra került a színházhoz, a­mely mindenkoron a magyar színészet legjelesebbjeit nevelte. Kevesen tudják, hogy akiket közönségünk a fővárosi színházak kitűnőségeiként ismer és sze­ret, azoknak legtöbbje a kolozsvári szín­háznál kezdte meg pályafutását. Szacsvay Imre is ennél a nagy­tradícióju színháznál kezdte és már első fellépése alkalmával a legteljesebb elismerés hangján illette őt a kritika. Mi sem természetesebb, minthogy a fiatal Szacsvay sem maradt sokáig kincses Kolozsvárt, mert 1884 április elsejétől kezdődőleg a budapesti Nem­zeti színház szerződtette őt tagjai so­rába. És itt kezdődik egy sikerekben gazdag, tevékeny munkásságban eltöl­tött 30 éves művész­pálya, amely nem ho­zott diadalmas forró estéket, amilyeneket nem is lehet várni ott, ahol a legapróbb sze­repekek is kiváló erők kezeiben vannak, el­lenben hozott örömet okozó közbecsülést szerző tapsokat és el­ismerő hírlapkritiká­kat. Mikor hosszabb nemrégiben hallgatás után a „Rang és mod" repríz­én csillogtatta nagyszerű színjátszó­képességét, azon óhajnak adtunk kifeje­zést vajha e nagy művészt gyakrabban láthatnók a színpadon. Ennek az óhaj­tásnak egyszeriben elébevágott Szacsvay nyugalomba vonulása és a közönséggel együtt intünk búcsút a távozó művész­nek, kit már szeretettel vár és fogad magá­ba új pátriája, meghitt pozsonyi otthona. Most hétfőn búcsúzik el a művész közönségétől a Lear királyban és hivei mégegyszer bucsut inthetnek a régi Nemzeti Szinház e távozó nagyságának.

Next