Színházi Élet, 1919. február 23–március 1. (8. évfolyam, 8. szám)
1919-02-23 / 8. szám
FMC-K VIII. évfolyam ELŐFIZETÉSI ÁRAK kotta-melléklettel Budapesten és vidéken Egész évre . 64.—K Félévre . . . 32.—K Negyedévre . IG. K 1919 február 23-tól március 1-ig SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL 8. szám Hirdetések mm.-sora 2 korona Egyes szám óra : Budapesten és vidéken . . K 1 •• Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körut 24 Telefon: 34-97 Kiadóhivatal Erzsé] AZ IDEÁLIS ELŐADÁS A „Liliom" főpróbáján az elképzelhető legkritikusabb közönség, amelynek délelőtti kialvatlan véleményétől egy képen retteg szerző és színész, egyszerűen elképedt az elragadtatástól. Emberek, akiknek a világon semmi se lehet jó, akik mindenre legyintenek, mert életüket színházban töltvén, már mindennél láttak különbet, — ezek elragadtatva magyarázták egymásnak, hogy ilyen előadást ez idő szerint sehol Európában nem lehet összehozni. Faludiék kezét százan és százan szorongatták , mindenki gratulált nekik ehhez az előadáshoz, amely egyszerűen és röviden : ideális előadás. Csortos Gyula grandiózus sikert aratott. Eddig is a magyar színészet legnagyobb tehetségei között állott, a publikum eddig is ünnepelte, a kritika eddig is magasztalta. Most azonban minden sikerén túl egy hatalmas lépéssel lépett előre : oda, ahol az elmúlhatatlan értékű, klasszikus színészek a magyar színészet történetében meg vannak örökítve. Csortos 1919 február 14-én, a vígszínházi főpróbán belépett a magyar színészet Pantheonjába. Liliom-alakítása olyan ötvösmunka, amelynek kidolgozása tökéletes művészet, matériája pedig színarany. A színésznői tökéletesség gyönyörű képe a színpadon Varsányi Irén. Már játszotta ezt a szerepet, de akik emlékeznek akkori alakítására és látják a mostanit, megállapíthatják, hogy ez a hatalmas tehetség mennyit mélyült, mennyit gazdagodott és nemesedett. Egy-egy szavával érzések végtelenségét tudja éreztetni, csuklósírások mutatják a nézőtéren, hogy az igazi színésznő az igazi költő szavain át milyen csodálatos emberi dolgokat tud éreztetni és hova tud ragadni magával. Hódolat illeti őt és véghetetlen tisztelet. Harmat Hédi örökében Makay Margit, mint új szereplő vesz részt a Liliomban. Tíz a kedves és tehetséges művésznő rohamos lépésekkel halad előre. A „Szenvedély", a „Férj és feleség" és most a „Liliom" egy nagy karrier jelentős határköveit jelzik. Édes, egészséges, falusi derűtől sugárzó Marika. Partnere Tanay Frigyes, mint Hugó hordár, egy istenáldotta kedély minden pompás humorával hatja meg a nézőt, olyan kedves, amilyen csak színész lehet. Szerémy Zoltán ! Milyen hallatlan frisseség és jellemző erő van a Ficsuria minden csirkefogó-mozdulatában és milyen elemi erő a végső jelenete zokogásában ? Haraszthy Hermin milyen színes, ízes, dús alakot formál a nagyszerű szerepben, milyen igazi és életteljes ! És a többiek : a nagyszerű Kende Paula, a szinte félelmes tehetséggel ábrázolt Hollenderné szerepében ; Pártos Gusztáv, aki külön nagyszerű kis studiumot csinált a fotográfus szerepéből; Kertész Dezső és Lukács Pál, a két mennyei öngyilkos nemes, komoly figurája ; Fenyő Aladár és Fehér Artúr, a két lovasrendőr kitűnő személyesítője ; Pető Pál és Kardos Géza, a két mennyei detektív, a maguk halk és nobilis játékával ; Fenyvessi Emil, aki a bőrgyári pénztáros kis szerepének a maga nagy művészetével ad pár percnyi színpadi gazdagságot ; Balassa Jenő, a mennyei fogalmazó áldott és jóságos ábrázolója ; Győző, a derűs és meghatóan szeretetreméltó mennyei hivatalszolga ; Bárdi Ödön, a finom és diszkrét rendőrorvos ; Szalay, aki a fotografálkozó rendőr kétszavas szerepével bizonyára ismert színész lesz Budapesten ; Fenyő Emil és Perczel Oszkár, a ligeti razzia stílusos intézői és végül Antal Ida, a kis növendék, aki ekkora nevek között megállta a helyét és a legszebb emlékkel indulhat neki a pályájának.