Színházi Élet, 1919. április 6–12. (8. évfolyam, 14. szám)
1919-04-06 / 14. szám
2 SZÍNHÁZI ELíEK Az orosz színház Irta : LAKATOS LÁSZLÓ Mit ismernek Európában az orosz színműirodalomból? .. Keveset. Franciaországban semmit sem, de a franciák nem ismerik Shakespearet és Ibsent sem. Irodalmi és művészeti világnézetük szélsőségesen zárkózott és a végletekig kényelmes. Amit nem francia író írt, azt egyáltalában meg sem írták. Ezzel szemben a németek — és mi külföldi irodalmi ismereteinket eddig tőlük kaptuk — minden idegent lefordítani és megszerezni igyekeztünk. Mégis az orosz színműirodalom még ma is meglehetősen ismeretlen terület. Kulturális „Neuland" a németeknek, akik pedig Tolsztojt Dosztojevszkit, Gorkijt, még előbb Puskint, Lermontovot, Gogolyt és Turgenyevet, tehát a páratlanul hatalmas orosz regényirodalmat fedezték fel maguk és ezzel egész Közép-Európa számára. Amennyire így hirtelen emlékezésből el lehet sorolni : egyidőben meglehetősen ismert volt nálunk Gogoly „Revizor"-a ez a — teljesen francia vígjátéki technika szerint készült — politikai szatíra, amely I. Miklós és II. Sándor cárok kegyetlen és ostoba bürokráciáját csúfolta ki kegyetlenül és elmésen. Ez a darab azonban csak személyeiben, környezetében és politikai tendenciájában orosz, különben e tiszta francia színház, sőt némi Kotzebue is. Sokkal oroszabb már megragadó, mélyen emberszerető témájánál fogva, csendes, fájdalmas, hangulatosságával is Turgenyev „Kegyelemkenyér" című kétfelvonásosa, amit nálunk csak olaszul játszottak. (Zacconi, amikor itt vendégszerepelt.) finom, tiszta munka, de túlságosan novellisztikus, azonkívül kétfelvonásos, ami technikailag a legkevésbé szerencsés forma, egyformán kényelmetlen nagy és kis színházak számára. Dosztojevszki nem írt darabot, csak egyik-másik regényét (Raszkolnikov, Az örök férj) dramatizálták (kerékbetörték, meghamisították) francia és német svindlerek, épen úgy, mint Tolsztoj Karenina Annáját is. De Tolsztoj írt eredeti színdarabokat is. „A sötétség országa" a szegény parasztokat mérgező babona ellen szól, a másik „Az eleven holttest", (nálunk a Magyarban játszották) egy mélységes lelkiismereti problémával foglalkozik. KÜRTI JÓZSEF BARTOS GYULA Remény (Lázár rajza) Remény (Lázár rajza)