Színházi Élet, 1919. április 6–12. (8. évfolyam, 14. szám)

1919-04-06 / 14. szám

2 SZÍNHÁZI ELíE­K­ Az orosz színház Irta : LAKATOS LÁSZLÓ Mit ismernek Európában az orosz színműirodalomból? .. Keveset. Francia­országban semmit sem, de a franciák nem ismerik Shakespearet és Ibsent sem. Irodalmi és művészeti világnéze­tük szélsőségesen zárkózott és a vég­letekig kényelmes. Amit nem francia író írt, azt egyáltalában meg sem írták. Ezzel szemben a németek — és mi külföldi irodalmi ismereteinket eddig tőlük kaptuk — minden idegent lefor­dítani és megszerezni igyekeztünk. Még­is az orosz színműirodalom még ma is meglehetősen ismeretlen terület. Kul­turális „Neuland" a németeknek, akik pedig Tolsztojt Dosztojevszkit, Gorkijt, még előbb Puskint, Lermontovot, Go­golyt és Turgenyevet, tehát a párat­lanul hatalmas orosz regényirodalmat fedezték fel maguk és ezzel egész Közép-Európa számára. Amennyire így hirtelen emlékezésből el lehet sorolni : egyidőben meglehető­sen ismert volt nálunk Gogoly „Revizor"-a ez a — teljesen francia vígjátéki tech­nika szerint készült — politikai szatíra, amely I. Miklós és II. Sándor cárok kegyetlen és ostoba bürokráciáját csú­folta ki kegyetlenül és elmésen. Ez a darab azonban csak személyeiben, kör­nyezetében és politikai tendenciájában orosz, különben e tiszta francia színház, sőt némi­­ Kotzebue is. Sokkal oro­szabb már megragadó, mélyen ember­szerető témájánál fogva, csendes, fáj­dalmas, hangulatosságával is Turgenyev „Kegyelemkenyér" című kétfelvonásosa, amit nálunk csak olaszul játszottak. (Zacconi, amikor itt vendégszerepelt.) finom, tiszta munka, de túlságosan novel­lisztikus, azonkívül kétfelvonásos, ami technikailag a legkevésbé szerencsés forma, egyformán kényelmetlen nagy és kis színházak számára. Dosztojevszki nem írt darabot, csak egyik-másik regé­nyét (Raszkolnikov, Az örök férj) dra­matizálták (kerékbetörték, meghamisí­tották) francia és német svindlerek, épen úgy, mint Tolsztoj Karenina Anná­ját is. De Tolsztoj írt eredeti színdara­bokat is. „A sötétség országa" a szegény parasztokat mérgező babona ellen szól, a másik „Az eleven holttest", (nálunk a Magyarban játszották) egy mélységes lelkiismereti problémával foglalkozik. KÜRTI JÓZSEF BARTOS GYULA Remény (Lázár rajza) Remény (Lázár rajza)

Next