Színházi Élet, 1922. május 21–27. (11. évfolyam, 21. szám)

1922-05-21 / 21. szám

ült ELfc­ A kis Cia­kálónál A múlt héten mutat­ták be „A kis Cia ka­tonái" című dalos film­játékot, amelynek hihe­tetlenül nagy sikere volt. A bemutatón megjelent Auguszta főhercegnő is, aki úgy nyilatkozott, kesebb, legszebb hogy ez egyike a legked­és legjobb magyar szkeccseknek, amit ebben a szezonban látott. Végtelen bájos ez a dalos filmjáték, amely két színpadi és két filmrészből áll. Kedves, közvetlen, finom, mulatsá­gos. A kis Cia a legdrágább jelenség a színpadon, mosolyogni és könnyezni kell, amikor megjelenik és ahogy éne­kel, táncol, beszél, nevet — ellágyul a néző a meghatottságtól. Annyi szive van ennek a csöpp gyermeknek és olyan temperamentuma, hogy szinte tos. 0 viszi ez egész darabot. bámula­t katonái? Elsősorban a nagyapja, báró Salánky Antal huszárezredes és az édesapja, aki ugyan az egész darab­ban nem kerül elénk, mert fogságban van Oroszországban, de akit azért ott érzünk, akit ismerünk és szeretünk a kis Cia szeretetén és vágyódásán ke­resztül. És kivülök van még sok kato­nája Ciának, maszatos utcagyerekek, olyan pöttöm jószágok, mint ő maga, akiket erélyes kézzel ő dirigál, akiknek kapitánya, ezredese, tábornoka, királya. Katonacsaládból való, apja, nagy­apja katona, akiktől eltanulta a katona virtust: parancsol, kommandhroz, exerch­­oz. És a kis gyerek hadserege vakon megy utána, harcol érte, megvédi őt. Nagyon szeretik apró, rövidszoknyás, kis generálisokat. A legbájosabb hadsereg ez, a legdrágább Cia büszke is rájuk! katonák a világon. De már a kis Ciának is meg­vannak a maga gondjai, nem a hadseregével, hi­szen a hadsereg ke­retében nagyszerűen megy minden, nem is anyagi gondok, hanem szívügyek ag­gasztják.­ Nem kell megijedni. A kis Cia nem szerelmes, en­nél sokkal okosabb, Várnay László hanem az anyja és nagyapja Szívügye okoz neki gondot. A nagyapja engesztel­hetet­len­ül gyűlöli Cia édesanyját, mert Cia édesanyja valamikor színésznő volt és az ezredes nem akarta, hogy a fia színésznőt hozzon a házhoz. De a fia, Elek az apja akarata ellenére is feleségül, vette és boldogan éltek együtt, amíg a háború kitört. Az öreg ezredes azonban nem akart tudni menyéről. Mikor a há­ború kitört, az apa és fia együtt vonul­tak be, kimentek a frontra, onnét az öreg épségben haza került, a fia ellen­ben orosz fogságba esett. Hosszú éve­kig nem hallott semmi hírt a fiáról, menyét és unokáját pedig nem akarta látni. Azonban a fiatalasszony minden­képen azon volt, hogy apósával kibé­küljön és kitanította a kis­fiát, hogyan közelítse meg a nagyapját. De a kis­fiának nem kellett sok tanítás, addig ügyeskedett, okoskodott, olyan kedves, bájos, drága volt, hogy a nagypapa ha­mar elfelejtette a haragját és boldogan ölelte magához Ms­kócos unokáját és a helyes fiatalasszonyt. A boldogságuk azonban csak akkor lett teljes, mikor hírt kaptak az elveszettnek hitt fiúról. Boldogan várták a percet, amikor a fiú, az apa, a férj hazajön. „A kis Cia katonái"-t Adorján László írta, zenéjét Jatzkó Rezső, a főszereplő Jatzkó Cia édesapja szerzette. Az ezre­dest Szomory Miklós játssza, a fiatal asszony szerepét J. Horváth Manci és az ezredes tisztiszolgáját, aki fontos szerepet tölt be a darabban, Várnay László igaz művészettel alakítja. A ren­dezésért Balogh Bélát illeti dicséret. A bájos filmjáték most indul el diadalmas körútjára a vidéken, hogy térve ősszel vissza­ Budapestre, egyik legelőkelőbb mozgóképszínhá­zunkban kerüljön színre. Csupa báj, vidám­ság, ötlet ez a film. Biztos, hogy min­denütt nagy sikere lesz. Szomory Miklós Jatzkó Cia J. Horváth Manci

Next