Színházi Élet, 1922. május 21–27. (11. évfolyam, 21. szám)
1922-05-21 / 21. szám
ült ELfc A kis Ciakálónál A múlt héten mutatták be „A kis Cia katonái" című dalos filmjátékot, amelynek hihetetlenül nagy sikere volt. A bemutatón megjelent Auguszta főhercegnő is, aki úgy nyilatkozott, kesebb, legszebb hogy ez egyike a legkedés legjobb magyar szkeccseknek, amit ebben a szezonban látott. Végtelen bájos ez a dalos filmjáték, amely két színpadi és két filmrészből áll. Kedves, közvetlen, finom, mulatságos. A kis Cia a legdrágább jelenség a színpadon, mosolyogni és könnyezni kell, amikor megjelenik és ahogy énekel, táncol, beszél, nevet — ellágyul a néző a meghatottságtól. Annyi szive van ennek a csöpp gyermeknek és olyan temperamentuma, hogy szinte tos. 0 viszi ez egész darabot. bámulat katonái? Elsősorban a nagyapja, báró Salánky Antal huszárezredes és az édesapja, aki ugyan az egész darabban nem kerül elénk, mert fogságban van Oroszországban, de akit azért ott érzünk, akit ismerünk és szeretünk a kis Cia szeretetén és vágyódásán keresztül. És kivülök van még sok katonája Ciának, maszatos utcagyerekek, olyan pöttöm jószágok, mint ő maga, akiket erélyes kézzel ő dirigál, akiknek kapitánya, ezredese, tábornoka, királya. Katonacsaládból való, apja, nagyapja katona, akiktől eltanulta a katona virtust: parancsol, kommandhroz, exerchoz. És a kis gyerek hadserege vakon megy utána, harcol érte, megvédi őt. Nagyon szeretik apró, rövidszoknyás, kis generálisokat. A legbájosabb hadsereg ez, a legdrágább Cia büszke is rájuk! katonák a világon. De már a kis Ciának is megvannak a maga gondjai, nem a hadseregével, hiszen a hadsereg keretében nagyszerűen megy minden, nem is anyagi gondok, hanem szívügyek aggasztják. Nem kell megijedni. A kis Cia nem szerelmes, ennél sokkal okosabb, Várnay László hanem az anyja és nagyapja Szívügye okoz neki gondot. A nagyapja engesztelhetetlenül gyűlöli Cia édesanyját, mert Cia édesanyja valamikor színésznő volt és az ezredes nem akarta, hogy a fia színésznőt hozzon a házhoz. De a fia, Elek az apja akarata ellenére is feleségül, vette és boldogan éltek együtt, amíg a háború kitört. Az öreg ezredes azonban nem akart tudni menyéről. Mikor a háború kitört, az apa és fia együtt vonultak be, kimentek a frontra, onnét az öreg épségben haza került, a fia ellenben orosz fogságba esett. Hosszú évekig nem hallott semmi hírt a fiáról, menyét és unokáját pedig nem akarta látni. Azonban a fiatalasszony mindenképen azon volt, hogy apósával kibéküljön és kitanította a kisfiát, hogyan közelítse meg a nagyapját. De a kisfiának nem kellett sok tanítás, addig ügyeskedett, okoskodott, olyan kedves, bájos, drága volt, hogy a nagypapa hamar elfelejtette a haragját és boldogan ölelte magához Mskócos unokáját és a helyes fiatalasszonyt. A boldogságuk azonban csak akkor lett teljes, mikor hírt kaptak az elveszettnek hitt fiúról. Boldogan várták a percet, amikor a fiú, az apa, a férj hazajön. „A kis Cia katonái"-t Adorján László írta, zenéjét Jatzkó Rezső, a főszereplő Jatzkó Cia édesapja szerzette. Az ezredest Szomory Miklós játssza, a fiatal asszony szerepét J. Horváth Manci és az ezredes tisztiszolgáját, aki fontos szerepet tölt be a darabban, Várnay László igaz művészettel alakítja. A rendezésért Balogh Bélát illeti dicséret. A bájos filmjáték most indul el diadalmas körútjára a vidéken, hogy térve ősszel vissza Budapestre, egyik legelőkelőbb mozgóképszínházunkban kerüljön színre. Csupa báj, vidámság, ötlet ez a film. Biztos, hogy mindenütt nagy sikere lesz. Szomory Miklós Jatzkó Cia J. Horváth Manci