Színházi Élet, 1923. február 4–10. (12. évfolyam, 6. szám)
1923-02-04 / 6. szám
40 SZÍNHÁZI ÉLET. Maupassant erotikája és Karinthy humora Érdekes, de merő véletlenség, hogy ezen a héten ez a két név és fogalom dominál a magyar könyvpiacon. Amilyen értékes fűszere az életnek a humor és az erotika, olyan érdekes, hogy mind a két író csak művészi eszközéül használta ragyogó írásaiban mind a kettőt, hogy céljához közel jusson és az ezerrétü Élet furcsaságait fölfedje a maga valóságában az olvasó előtt. Pedig amilyen ragyogó művésze a modern francia irodalomnak mestere a Maupassant, olyan hü életlátásnak Karinthy és mig az előbbinek az irásai fölött a finom erotika lebeg, addig az MAUPASSANT utóbbié fölé a drága magyar humor önt szellemet. A nagy francia írónak Szabó Lőrinc hű és westeri fordításában: „Amit a nap s az éj nesél" című remek novellás kötete jelent nőst meg. Ez a kötet folytatása az Athenaeum kiadásában megjelenő Maupassant-sorozatnak, de azért önálló és teljes gyönyörűséget nyújtó terek egész, csakúgy, mint az eddig megjelenek. Csupa szín, csupa illat és az irásművészet remeklésének a legcsúcsa az, amit az olvasó kap belőle. Karinthynak „Nevető dekameron"- ja a másik újdonság. Azt hiszem abban minden teremtett léck egyetért velem, hogy levetni : a legnagyobb gyönyörüség. És aki az mbert meg tudja nevetetni, az a legnagyobbat cselekszi. Már pedig Karinthy, akinek a lelke mélyéből szakadnak föl és futnak a tolla egyére az irásai , halálra kacagtat minet. S ahogy olvassuk, könnyes és nyilasSOS kacagásunk csillapultánál : magát az életet látjuk minden torzonborz furcsaságaival. Aki a kezébe veszi ezt a könyvet , megtereti, leghívebb barátjául fogadja és elolasván, valahányszor ránéz, boldog gyönyörséggel nevet. Mindkét kötet az Athenaeum kiadásábanlent meg. A Maupassant-kötet ára 770 koma ; a Karinthy kötete 990 korona. Kaphatk a Színházi Élet boltjában is. Citoyen Oláh Ferenc: Petőfi és a szinpad Szeretném, ha ez a füzet emelkedett hitet és komoly büszkeséget nyújtana minden magyar színésznek-Azt az emelkedett hitet és azt a komoly büszkeséget, hogy nem hiábavaló a munkánk, hogy nem hívságosak a vágyaink, hogy érdemes küzdeni, éhezni, vándorolni, hogy a mi áldozásunk a festett, szakadt díszletrongyok között épen olyan szent, mint a boltíves templomban elsóhajtott imádság, — hiszen Petőfi Sándor is színész volt. Ázva-fázva, dideregve és éhezve, rongyosan, de a hős büszkén szembeszállva a nyomorúsággal, megvetve a tudatlan és gőgös lenézést, járt városról-városra s faluról-falura. Hordott szinlapot, ha kellett, segített hordókra erősíteni a világot jelentő deszkákat, tanult és játszott. Túl habzó szíve egész rajongásával szerette a színpadot. S az ő szeretete, az ő nehéz vándorutja szentté avatta a mi sokszor fitymált mesterségünket. A könyv teljes jövedelmét az Erdélyi és Bánsági Szinészegyesület nyugdíjasai javára fordítják. Ara 15 lei. Az Erdélyi és Bánsági Szinészegyesület kiadásában jelent meg Oláh Ferenc értékes könyve "Petőfi és a szinpad" cimmel.Oláh Ferenc* a kolozsvári szinház hős-és jellemszinésze, aki avatottsággal kezeli a tollat és évek óta lelkes munkása az erdélyi magyar irodalomnak. Értékes könyve dr. a kolozsvári szinház leghangu szép előszót, itt közöljük : elé Janovics Jenő igazgatója irt ,emelynek egy részét KARINTHI OLÁH FERENC