Színházi Élet, 1927. január 24–30. (17. évfolyam, 4. szám)
1927-01-24 / 4. szám
44 s /1 x il.( z I /•: I. /•; T A bukaresti Nemzeti Szinház is bemutatja AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁT Alexandru Hodos, a bukaresti Nemzeti Színház főigazgatója nyilatkozik a Színházi Életnek Alexanderu Hodos, a fiatal román újságíró gárdának egyik oszlopa több esztendőn keresztül állott a bukaresti nagy napilapok szolgálatában. Az utóbbi időben a jelenlegi belügyminiszterrel, Goga Oktaviannal együtt vezette a politikai és irodalmi érdekért harcoló folyóiratot, a „Tara Noastra"-t. Ma igazgatója a Kolozsvárott megjelenő napilapnak, a „Biruinta"- nak, azonkívül képviselője egy erdélyi vármegyének. Mindazonáltal, hogy erélyes politikai harcos, s mindazonáltal, hogy éles polémiáival sok ellenséget szerzett magának, a bukaresti Nemzeti Színház főigazgatójává való kinevezése mégis egyhangú megelégedést keltett a bukaresti sajtóban. Ellenségei is lelkesedéssel vették tudomásul Hodosnak e rendkívüli fontosságú kulturális állásba való kinevezését. A beléje fektetett nyelvhez méltóan nem reméhazudtolta meg magát. Alexandra Hodos élénk lélek,le mégis biztos gondolkodású, egészséges megfontolású, határozottan energikus egyéniség. A bukaresti Nemzeti Szinház, amelyet az utóbbi időben komoly krizis fenyegetett, megtalálta benne embert, akire éppen azt az szüksége volt. Ahogy az első román szinház élére került, egy uj, fiatalos lendület költözött a nagymultu színház régi falai közé. Különböző kérdéseket intéztünk ehhez az uj direktorhoz, hogy beletekinthessünk tervei és intenciói sokaságába: — Mi a véleménye a főigazgató úrnak a romániai színházi tevékenységről? — Anélkül, hogy feleletemnek bármily nacionális izü árnyalatot adnék, dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy a romániai színjátszás teljesen nyugati nívójú. Romániának különben mindig elsőrangú színészei voltak. — Mi a véleménye a romániai színiirodalomról? — Ebben a tekintetben egyelőre nem vagyunk valami rózsás helyzetben. A román szerzők, eddig nagyrészben csak a történelmi drámával próbálkoztak meg. Így tett meg a Nemzeti szülő-Szinház állandó repertoárja. ..Blanduzia kútja", „Ovidius" Alexandritól; „Vlaicu Voda" Davilától; „A vihar" Delaoranceatól stb. Caraginte vígjáték, bármennyire tökéletes példái is a humorisztikus lendületnek és a megfigyelésnek, mégis annyira helyi vonatkozásúak, hogy Románia határain túl elvesztenék nektáros zamatjukat. A jelen napok írói már megpróbálkoztak kilépni szoros körből és hozzáfogn lak egyetemes témák feldolgozásához. Eléggé sikerült társadalmi színdarabokat irt Caton Theodorian; Victor Eftimiu filozofikus alapokra építette darabjait, például: „Thebaida", ,,Don Juan", „Prometheus" stb. A legsikerültebb szalonvígjátékokat A. de Herz írta, amelyek megállják helyüket a párizsi színpadokon is, így például „A pók", „Gyöngyöcske", „Nagypapa". A fiatal írók és költők serege is kezd már vonzódni a színpadhoz, sokan fognak szárnyatotten aláesni, de, remélünk egyesek sikeres szárnyalásában. • Mily szellemben fogja tovább vezetni a Nemzeti Színházat? A Nemzeti Színház repertoárja klasszikus és eredeti román darabokból áll. Jómagam már előre meghatározott programmal foglaltam el a főigazgatói széket. A lehetőség arányában fogom színrehozni az egyetemes szini irodalom monumentális Ezt az utat már termékeit, elődeim jól kiegyengették, hiszen Faust, Macbeth, Fédra, Tartuffe, Hamlet megszokott vendégei a Nemzeti Szinház színpadának. — Ami a magyar szinműirodalmat illeti? — Semmiesetre sem feledkezünk irodalomról, meg a magyar Már a világháború előtt a Nemzeti Szinház lejátszóit két darabot: Lengyel Menyhért „Taifun"- ját és Molnár Ferenc „ördög"-ét. Én valamivel többre törekszem. Még a jelen szezonban, legkésőbb a jövő szezon elején színre hozzuk „Az ember tragédia"-ját Madáchtól, a nagy román költő O. Goga gyönyörű fordításában. Siea. Ilodits Alexandra a bukaresti Nemzeti Színház főigazgatója